Soltvadkert, Kecel, Kiskőrös a „hármas határon” tartott címeravató ünnepséget

A délután fél háromkor kezdődő ünnepség a Kiskőrösi Fúvószenekar vérpezsdítő, hívogató koncertjével indult, a résztvevőket a települések nevében elsőként Soltvadkert polgármestere köszöntötte.

Képgaléria megtekintése (5 db kép)

A címereket a három város polgármestere együttesen, Soltvadkert, Kecel, Kiskőrös sorrendet követve leplezte le, majd a településvezetők ünnepi beszéde következett.
Ennek legfőbb mondanivalója a három város önzetlen együttműködése, egymás segítése, valamint a címereken megjelenő motívumok jelentésének ismertetése volt.

Lehoczki Ferenc, Soltvadkert város polgármestere beszédében Wass Albert „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” soraival hangsúlyozta a barátság, a partnerség, az együttműködés jelentőségét, és azt is elmondta: a körforgalom három zászlótartó rúdja között elhelyezett szélirány jelzőt Font Sándor országgyűlési képviselő adományozta, hogy ezzel segítse a kerékpárral közlekedőket.

A településvezető részletesen, a hieroglifa szabályait követve ismertette a város címerén megjelenített motívumok jelentését. Ebből kiemelést érdemel, hogy a város címere a magyar és sváb díszítőelemeket ötvöző, díszes hordó homlokzatra emlékeztet, melyet aranyszínű címerpajzs foglal magába.

A pajzs felső részén, sárga zászlószalagon, a település alapítására utaló 1376-os évszám látható. A pajzs közepén stilizált hordó alakban a község fő termelési ágát jelképező szőlőfa helyezkedik el, fehér és kék szőlő fürtjeivel. A szőlő bal oldalán a község másik jellemzője, a Vadkerti-tó körvonalazódik, kék alapon keskeny fehér kontúrral, a homokos partot jelezve.

Képgaléria megtekintése (5 db kép)

Kecel város címerét természetesen Hasziló Ferenc polgármester mutatta be. Mint egyebek mellett elhangzott: A címerkép a város újjászületését szimbolizálja a tatár és török pusztítások után, amikor Kecel is elnéptelenedett. Az újratelepítéskor a címerben szereplő hármas halommal jelölték Kecel határait, melyből egy máig fennmaradt az utókornak. A címert díszítő korona a városi rangra utal. A hétágú csillag pedig a tökéletességre való törekvést szimbolizálja – magyarázta a polgármester.

Amint azt Domonyi László, Kiskőrös város vezetője hangsúlyozta: a város háromszáz éves címere az évek során alig változott. A mi címerünkön két kis aranyszínű homok halmon kettő kőrisfa áll. Kiskőrös város a nevét is a kőrisfáról kapta, hiszen kőrisfa erdők vették körbe a településünket és ezek a kőrisfa erdők gazdagságot is jelentettek. A kis kőrisből lett a Kiskőrös. A két kőrisfa között egy méh kaptár van. Az a méhkaptár is a múltra utal, hiszen a méhészet nagyon fontos és eredményes gazdasági ágazat volt akkor is.

A mostani címerben már nem látszik, de egy 6-os szám volt a méhkaptáron. Ez a 6-os szám lett az egyetlen csere 1973-ban, amikor Kiskőrös város lett. A 6-os számot hat szőlőlevél váltotta. Ez a hatos szám a valaha lévő Kiskőrösnek a hat pusztáját jelentette. A fő motívum, a kaptár mögül kiugró szarvas, amelyet egy arany nyíl lőtt meg. Őseink ezzel arra utaltak, hogy a meglévő erdőállományunkból hatalmas vadállománnyal a vadászat is egy nagy jelentőségű, megélhetést biztosító ágazat volt – fejtette ki Domonyi László.

Képgaléria megtekintése (5 db kép)

A címeravatóra érkező közönség valamennyi tagja egy a Vadkerti-tóra szóló ingyenes belépőt és a szombaton Soltvadkert belvárosában tartott Bor és Gasztro Napra szóló tombolajegyet kapott ajándékba.
A körforgóban látható címerek és zászlók a „hármas határon” szombattól éjjel-nappal, igazi látványosságként vonzzák a tekintetet.