A Népművészeti Ház létrehozójának sírhelyét szépítette a JOBBIK

Mint azt Szabó Balázstól, jobbikos önkormányzati képviselőtől megtudtuk, a fiatalok ezúttal azért fogtak össze, hogy Kalocsa egyik kiemelkedő érdemeket szerzett alakjának, Gábor Lajosnak a sírhelyét tegyék rendbe.

A Népművészeti Ház alapítójának örök nyughelyét ugyanis a gyomnövényzet a felismerhetetlenségig benőtte. A sírhely állapota nem csak méltatlan, hanem esztétikailag is romboló hatású volt a kalocsai köztemető egyébként többségében gondozott sírjai között.

A Jobbik Kalocsai Ifjúsági Tagozatának segítségével október 18-án, mindössze két héttel Halottak Napja előtt eltűnt az elburjánzott növényzet, de a fiatalok lecsiszolták a kopott fejfát is, és új, fehér zúzott kő burkolattal látták el a sírhelyet. 

Amint azt Szabó Balázs hangsúlyozta, a csapatnak nem ez volt ez első és nem is az utolsó önkéntes tevékenysége városunkban. Mostani akciójuknak köszönhetően, immár érdemeihez méltó módon róhatja le mindenki kegyeletét és tiszteletét Gábor Lajos sírjánál.

Gábor Lajos (Szakmár-Résztelek, 1886. október 7. — Budapest, 1947. január 25.) Várossy Gyula érsek ösztöndíjával került a budapesti Képzőművészeti főiskolára, ahol Balló Ede tanítványa volt. Első bemutatkozása 1913 márciusában volt a budapesti tavaszi tárlaton, ahol 3 portréját állították ki. Utána rendszeresen jelentkezett a Műcsarnok kiállításain. Elsősorban portrékat festett.

Nagyobb szabású kalocsai bemutatkozása 1926 decemberében volt, a városházán Rökk Károly kalocsai építész-festő és Glock (később Galánthay Glock) Tivadar tábornok képeinek társaságában 38 képét állították ki.

A festészet mellett érdekelte a kalocsai és a Kalocsa környéki népművészet is. Tanácsára 1929 júliusában a Vasárnap délután félnégykor című magyar tárgyú UFA filmben 75 kalocsai népviseletbe öltözött pár is szerepelt. A külföldön Világmelódia címen forgalmazott film egyes külső felvételeit Hajóson forgatták.

1931-ben megkezdte a kezdetleges bedolgozói rendszerben készült kalocsai népművészeti termékek gyűjtését és forgalmazását. Megszervezte a Kalocsai Föld-míves Ifjúsági Egyletben a népművészeti osztályt, amelynek vezetője lett. Itt gyakorlott népművészek irányításával tanulták a fiatalok a népművészeti termékek készítését. A városi tanács engedélyezte az itt készült termékeken a kalocsai címer mint védjegy alkalmazását.

A népművészeti termékek árucikké válása mellett szerette volna összegyűjteni és a jövő számára megőrizni a kalocsai népművészet tárgyi emlékeit. Ilyen szándéktól vezérelve javasolta egy városi múzeum létrehozását, amit 1932. jún. 2-án a városháza földszintjén nyitottak meg. A múzeumnak Gábor Lajos lett a vezetője.

Egy Kalocsa környéki tájház létrehozása is szerepelt terveiben. Javaslatára vásárolták meg és alakították ki a mezőkövesdi matyó ház mintájára 1935-ben a Béres (ma Tompa Mihály) utcában a kalocsai Népművészeti Házat.

A harmincas évek második felében megélénkülő kalocsai idegenforgalom érdekében a vasútállomás épületét, ahova Budapestről az ún. filléres vonatok befutottak, kalocsai népművészeti motívumokkal díszítve átépítették. A tervezést Gábor Lajos végezte. Az építési munkákat Rökk Károly építész-festő végezte. Az építkezésnél számos környékbeli, az egykori szállásokon élő mesterembert, pingáló asszonyt foglalkoztattak. Az 1937 novemberétől 1938 júniusáig tartó átépítés folyamán alakult ki nagyjából az épület mai formája (1983 nyara és 1985 júliusa között jelentős felújításon esett át az épület).

Gábor Lajos nemcsak gyakorlati tevékenységével segítette elő a kalocsai népművészet kiteljesedését, hanem írásaiban is a megőrzésére törekedett. Ilyen céllal indította el a Magyar népművészet című népművészeti, néprajzi és szépirodalmi folyóiratát is 1939. márc. 1-én. A folyóiratnak, amelynek felelős szerkesztője Gábor Lajos, főmunkatársa Draskóy Ferenc volt, 1944. okt. 1-én jelent meg utolsó száma.

A kalocsai városi tanács 1971. dec. 23-án a Kinizsi Pál utca és a Meszesi út között épülő, a mai Árendás városrész egyik utcáját Gábor Lajos utcának nevezte el.

1997. jún. 2-án, a Városi Múzeum megnyitásának hatvanötödik évfordulóján részteleki szülőháza falán emléktáblát helyezett el a Kalocsai Múzeumbarátok Köre, emlékezve a múzeum egyik alapítójára és igazgatójára.

(Forrás: kalocsa.hu)