Ünnepélyes hangulatban indult a víz világnapja alkalmából rendezett, sokéves hagyományt folytató konferencia, amelynek szakmai előadásai azonban aggasztó tényekre is rámutattak a vízgazdálkodásunk jelenét és jövőjét illetően. Reménykeltő volt viszont az utolsó előadás a víziközmű-ellátás integrációs folyamatáról, amely a vízellátást és szennyvízkezelést végző társaságoknak a Nemzeti Vízművek Zrt. égisze alatt megtörtént egyesülése révén a szakma finanszírozásában is új korszakot nyitott, és a későbbiekben kialakuló együttműködéseknek, a tapasztalatok hatékony megosztásának is új lehetőségeket nyújt. Részben épp ezen az integrációs folyamaton, részben pedig egy, a barákai vízbázis kútjainak sürgető kiváltásra – tehát a térség ivóvízellátásának biztosítására – szerzett 300 milliós forráson különbözött össze csúnyán Font Sándor országgyűlési képviselő és dr. Bagó Zoltán, Kalocsa város polgármestere. (A vonatkozó dokumentumok a cikk alatt letölthetőek!)
A szakmai előadások sorában szó esett a homokhátság drámai talajvízszint-csökkenéséről és a változó klimatikus viszonyok hatásairól, a szennyvízkezelési és rendszereink kimenő szürkevizeinek sorsáról, az Akasztón 2023 karácsonya előtt vegyi szennyezés miatt kialakult rendkívüli ivóvíz-ellátási helyzetről és annak rövid- és hosszútávú kezeléséről, valamint a víziközmű-integráció révén bekövetkezett 2024-es fordulatról.
E cikkünkben azonban a szakmai kérdések helyett csak a két politikus közt kialakult csörtével foglalkozunk, a vízgazdálkodás aktuális kérdéseire pedig külön cikkekben térünk vissza.
Szigeti Attila, Kiskunvíz Kft. műszaki igazgatójának bevezető gondolatai után Bagó Zoltán köszöntötte a résztvevőket, a rendezvény megszervezéséért köszönetet mondva Mátyus Zoltánnak, A Kiskunvíz Kft. ügyvezetőjének, illetve Szigeti Attilának, és örömét fejezte ki, hogy Kalocsa város önkormányzata folytathatja azt a már 21 éves, szép tradíciót, hogy a víz világnapja alkalmából vendégül látja a megyei és a regionális vízügyi szereplőket.
Olvasóink emlékezhetnek, hogy a tavalyi alkalmat sajtótájékoztató is kísérte, a város lehetőségeit jócskán meghaladó, immár központi forrásból megvalósuló beruházásokról, miután 2022-ben Kalocsa városa is átadta a víziközművagyonát – és vele a feladatellátás terheit – az államnak.
Emlékezetes: akkor a városunk számára nyilvánvalóan kedvező változást az ellenzék – úgy országosan mint helyben – élesen bírálta, a települések vagyonvesztéseként láttatta azt a lakosság előtt, és e hangulatkeltésből a helyhatósági választási kampány időszakában többen is igyekeztek politikai tőkét kovácsolni.
Köztük dr. Bagó Zoltán akkori polgármesterjelölttől sem állt távol e hangvétel, amire Font Sándor hamarosan emlékeztette is, mire kissé föl is bomlott a parlamentáris forma, és megfagyott – vagy épp felizzott – a levegő.
De ne szaladjunk így előre, nézzük szépen, sorban!
Ünnepi gondolatok, eredmények és remények
Köszöntőt kell mondanom, de a köszöntő az igazándiból a köszönetről fog szólni, ugyanis ezúton is szeretném megköszönni Kalocsa város lakossága nevében, hogy 2024. évben nagyon sok víziközmű beruházást kapott a város az állam és a víziközmű szolgáltató jóvoltából” – mondta Bagó Zoltán, utalva a Malom utcai víziközmű rekonstrukcióra, amelyet az úttest teljes felújítása kísért, továbbá a Németh László és a Duna utcában elvégzett fejlesztésekre, átemelő szivattyúk cseréjére. Több mint százmillió forinttal gyarapodott Kalocsa városa vagyona – mutatott rá a polgármester.
Hozzátette:
Örömmel tölt el, hogy néhány perccel ezelőtt írtam alá a tulajdonosi hozzájárulását a Szérűskert utcának, tehát az már biztos, hogy ez a folyamat folytatódik, és ebben az évben a Hunyadi János utca, a Haynald utca és a Petőfi Sándor utcai rész már 1000 százalékosan meg fog újulni.” Amint elhangzott: a Szérűskert utcában idén 460 méter fog megújulni, és további hosszú listákat készítettek elő szakemberek, így a tavaly elkezdődött szakmai munka Bagó Zoltán várakozásai szerint idén is folytatódni fog.
A Nemzeti Vízművek Zrt. új korszakot nyit
Ezt követően Font Sándor elismerően szólt a vízgazdálkodás területén dolgozó szakemberek állhatatosan végzett munkájáról és annak fontosságáról, amellyel jó minőségű, tiszta, egészséges ivóvizet juttatnak a fogyasztókhoz.
Ez az ágazat, ha normálisan működik, óriási erőfeszítésekkel, semmilyen dicséretet nem kap. Mindenki azt mondja, hogy ez a természetes. Ellenben, ha valami baj van, azonnal jön támadás. (…) Óriási a nyomás a működtetőkön.” A jövőre nézve, a víziközmű-integráció nyomán bizakodó hangon szólt a képviselő, mondván, az Energiaügyi Minisztérium kézbe vette a rendszert, a tervben elmondott számok alapján ezt még meg is tudják erősíteni. Az ezzel kapcsolatos költségvetési tervek és a számok egyelőre megnyugtatóak.
Ellenben,
„HA MARADTAK VOLNA ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN EZEK A SZOLGÁLTATÓ CÉGEK, ESÉLY SEM LETT VOLNA ARRA, HOGY ILYEN NAGY, MILLIÁRDOS NAGYSÁGRENDŰ BERUHÁZÁSOK ITT A TÉRSÉGÜNKBEN MEGVALÓSULJANAK.”
Az integráció sikeres volt, de nem mindenki üdvözölte azt
Az elmúlt időszak egy mozgalmas időszak volt a vízügyi szakmámnak, hiszen tudjuk, hogy itt volt egy nagyon komoly átalakulás és egy tulajdonosváltás, és rengeteg kétkedő hang, hogy vajon ez jó lesz-e? Mi történik, hogyha az önkormányzati vagyont a tulajdonos önkormányzat ingyen, ellentételezés nélkül átadja, úgymond, a magyar államnak ezt a vagyont.”A vagyon- és feladatátadás következményei hamar érzékelhetően jelentkeztek, részben tavaly megvalósult, korábban soha nem látott nagyságrendű fejlesztésekben, részben a közeljövőre vonatkozó fejlesztési tervekben, amelyeket Bagó Zoltán is üdvözölt. Ennek kapcsán Font Sándor megjegyezte:
„ÖRÜLTEM POLGÁRMESTER ÚR KÖSZÖNŐ SZAVAINAK, DE Ő A KÉTKEDŐK KÖZÖTT VOLT EBBEN AZ IDŐSZAKBAN VÉGIG.”
Hozzátette: Bagó Zoltán még ellenzéki képviselőként minden e területre ható szavazásnál nemmel szavazott, amikor azokat Kalocsa város önkormányzata napirendre vette.
Szó szerint idézte Bagó Zoltánnak a vagyonátadásról szóló döntés idején, épp a fenti fejlesztéseket lehetővé tevő gördülő fejlesztési terv elfogadása kapcsán kifejtett álláspontját:
Miután az állam kvázi einstandolta a Kiskunvíz Kft., és Kalocsa önként és dalolva még tapsikolt is az átadáshoz, hiteltelennek tűnt számomra mindennemű ígérgetés, mind a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, mind a Kiskunsági Víziközmű Szolgáltató Kft., mind a Polgármesteri Hivatal részről. A felújítások és mozgások már az oligarchák irodáiban dőlnek el innentől kezdve, nem pedig a testület ülésen.”
Két év alatt 4,25 milliárd érkezett a térségbe víziközmű-fejlesztésre
Ezzel szemben Font Sándor komoly változásokat érzékelt.
Ezt így indokolta:
– Az állam az elmúlt másfél-két évben, rögtön miután tulajdonos lett, célzottan egymilliárd forint támogatást nyújtott a Kiskunvíz Kft.-nek, amelyből új kutakat, víztorony felújításokat, szennyvízátemelők, szennyvíztisztító telepek rendszereinek karbantartását és felújítását végezték el.
Szintén célzott támogatásként a Kiskunvíz Kft. 622 millió forintot kapott működtetésre. Ebből 12 új szerelő autót, hat markolót, egy nagy teljesítményű csatornatisztítót, egy nagy teljesítményű mobil szennyvízátemelőt és aggregátort sikerült beszereznie.
Aztán az úgynevezett ellentételezési alaptól 2024-ben 2,5 milliárd forint támogatást kaptak ezek a cégek. Kalocsa városában konkrétan 2024-ben 128 millió forint értékben valósultak meg felújítások, 805 méter hosszbak történt vízhálózat-csere a Malom utcában, és két szennyvízátemelő gépészeti felújítása is megtörtént – sorolta az eddigi eredményeket Font Sándor.
További fejlesztések várhatóak
A képviselő az előttünk álló időszak fejlesztéseiről is szólt.
Elmondta: az utolsó fázisban vannak a Nemzeti Vízművek Zrt.-vel annak a beruházásnak az előkészítő tárgyalásai, amelynek keretében
3700 MÉTER IVÓVÍZHÁLÓZAT ÚJULHAT MEG MINTEGY TÍZ UTCÁBAN, EZEN KÍVÜL EGY SZENNYVÍZTISZTÍTÓ, ISZAP VÍZTELENÍTŐ RENDSZER ÉS KÉT KÖZTERÜLETI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ GÉPÉSZETI RENDSZER FELÚJÍTÁSA FOG MEGTÖRTÉNNI.
Nem volt bölcs előrelátó az, aki kétkedésének adott hangot, hogy négymilliárdos vagyont fogunk elherdálni, és oligarchák fogják uralni ezt a területet" – mondta Font Sándor, majd felidézte azt a térség polgármestereinek és a szolgáltatási területeken működő önkormányzatoknak adott tájékoztatást, ahol a felvetődött, hogy
Kalocsa barákai vízkiemelő rendszere működik, de nem túl izmos. Minden tervezés megtörtént azzal kapcsolatban, és engedélyes tervek vannak, hogy ott fel kellene újítani, be kellene avatkozni. Van egy függőben lévő 300 millió forintos pénz. Tisztázzuk, ez a 300 millió forint egy tervezési költségből maradt vissza. Ez nem Kalocsáé, nem a környékbeli településeké, ez a magyar államé.”Elveszhet 300 millió? Bagó Zoltán az akadály?
„A MAGYAR ÁLLAM EZT A FORRÁST KIZÁRÓLAG VÍZIKÖZMŰ LÉTESÍTMÉNYEK FELÚJÍTÁSÁRA SZERETNÉ FORDÍTANI. ENNEK EGYELŐRE AKADÁLYA BAGÓ ZOLTÁN POLGÁRMESTER ÚR, AKI EZZEL NEM ÉRT EGYET (...)”
Igazat mondjál, Sándor! Ez nem igaz! Idehozod az ünnepségre ezt a témát, és hazudozol!” – kiabált közbe Bagó Zoltán a személyes megszólíttatása kapcsán, de Font Sándor folytatta:
„(…) EZÉRT AZ ÁLLAM VALÓSZÍNŰLEG ÚGY FOG DÖNTENI, HOGY VAGY ERRE LESZ FELHASZNÁLVA, VAGY VISSZA LESZ VONVA.”
Én arra kérem polgármester urat, hogy Kalocsa és térsége vízszolgáltatása érdekében járuljon hozzá, ahogy a környékbeli települések összes polgármestere ezt kérte (Nem igaz, csúsztatsz! – vágott közbe Bagó Zoltán), hogy ebből a 300 millió forintból ez is felújításra kerüljön, és a leghatékonyabb célra, a térség lakóinak és cégeinek szolgáltatására forduljon, és biztosítva legyen a mindennapi vízszolgáltatás” – zárta mondandóját a képviselő, aki végül arról biztosította a szakmát, hogy ő ebben a kérdésben mindenben segíteni fogja a vízügyeseket, illetve Kalocsa és térsége településeit.
Levélváltás a 300 millióról
Szerkesztőségünk birtokába került az a 2024. december 18-ai keltezésű, a konzorciumvezető illetékeshez címzett, 17 környékbeli polgármester által a településeik nevében, hivatalos formában, pecséttel ellátva aláírt levél, amelyre Font Sándor hivatkozott, és amelyről valóban hiányzik Bagó Zoltán aláírása és Kalocsa pecsétje. [A levelet lásd a cikk alá görgetve! – A szerk.]
Abban tételesen felsorolják azokat a mintegy 30 ezer ember ellátásbiztonságának érdekében kért fejlesztéseket, amelyek a többek közt a barákai és a negyveni vízbázis fenntartásához, illetve a tisztító és szállító rendszerek megbízható működtetéséhez szükségesek.
Bár a kezdeményezést később is aláírhatta volna városunk polgármestere, de ezt kevéssé valószínűsíti az a tény, hogy ugyanazon a napon, e levélre hivatkozva körlevélben fordult Bagó Zoltán a környékbeli polgármestertársaihoz [Lásd a lap legalján! – A szerk.].
Abban azt az álláspontot fejti ki, hogy noha a környékbeli önkormányzatok támogatásával érkezett az összeg átcsoportosítására irányuló kezdeményezés a kalocsai önkormányzathoz, ám vélelme szerint ez a forrás kizárólag Kalocsa városát illeti, és azt Kalocsa belterületi utcáinak víziközmű-beruházásaira kívánják felhasználni.
A polgármestereket levelében arra kéri kalocsai társuk, hogy amennyiben ilyen megkeresés érkezik hozzájuk, akkor a kalocsai önkormányzat álláspontját vegyék figyelembe, amely szerint „a Kalocsa Város Önkormányzata által elnyert támogatás felhasználásról kizárólag Kalocsa Város Önkormányzata jogosult döntést hozni, az illetékes támogató szervvel egyeztetve.”
A konferencia során elhangzott előadásokra visszatérünk, addig az alábbi dokumentumok tartalmát összevethetik olvasóink, és megkísérelhetik eldönteni, hogy ki mondott igazat és ki nem.
A letölthető dokumentumok:
A polgármestrek közös kezdeményezése
Bagó Zoltán levele a környező települések polgármestereihez
A Fókuszban Podcast legújabb adásának vendége Dr. Török Lajos és Dr. Szakál Szabolcs, a Kalo-Vet Állatgyógyászati Központ tulajdonos ügyvezető-igazgatói, akikkel az ebek veszettség elleni oltásának fontosságáról és a májusra meghirdetett oltási akcióról beszélgettünk.