Bontás - Ipari terület napelemparknak, parkoló aranyáron

A tavalyi legutolsó testületi ülésen három ingatlan értékesítésének kérdése is napirendre került. Az egyik a város harkányi üdülőjére érkezett ajánlatról szólt, amelyet elutasítottak, a másik kettőről alább számolunk be részletesen.
Az egyik ügy a posta mögötti beugró teleknyúlványra érkezett ajánlat, amelyen hét jármű számára van nem megfelelően kialakított parkolóhely. Ezért Bolvári Ferdinánd a szóban forgó telek eladásának ügyét a belváros parkolási rendjének kérdéseivel hozta összefüggésbe. Elismerte a társasház tulajdonosai igényének jogosságát, ugyanakkor arra is fölhívta a figyelmet, hogy a legforgalmasabb parkoló a városban épp a posta mögötti, amelynek befogadó képessége – legalábbis a közforgalom számára – csökkenne, ami konkrétan 13%-os csökkenést jelentene, holott 30-40% növekedésre volna igény, ezért a terület értékesítését a város többi polgárának érdekeivel ellentétesnek vélte. A képviselő a közlekedési és parkolási rend kialakítására ebben gyakorlott szakértő bevonását sürgette, és indítványozta, hogy néhány hónappal később térjenek vissza a kérdésre.

Török Ferenc szerint azonban a hét parkolóból öt helyet most is az ott lakók foglalnak el, ugyanakkor a térnek ez a sötét szeglete mindig is problémás volt: éjszaka egyesek ott végzik dolgukat, nappal a szűk hely miatt nehézkes a közlekedés, előfordul, hogy meghúzzák ott az autókat, ezért ez a hely közparkoló számára nem kifejezetten alkalmas.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Filvig Géza egyetértett abban, hogy szakembert kellene bevonni a parkolási rend kialakítására, amint fogalmazott, az ötletelés nem vezet eredményre, hiszen, amint látható, a bevezetett parkolási rendnek is vannak előnyös és hátrányos következményei.
A képviselő tudomása szerint egyébként is az önkormányzat által kisajátított terület – ebben kérte a jegyző megerősítését, és szerinte sem alkalmas közterületi parkolónak, amiben személyes negatív tapasztalat is megerősíti. Ő is figyelmeztetett az érintett terület igénytelen állapotára, amelynek megfelelő rendben tartására a városnak nincs kapacitása, így a belváros rendezettségének ügyét is elő lehet mozdítani ezzel az értékesítéssel. A képviselő jelezte, hogy ő rendszerint a vagyon megtartását tartja helyes útnak, de ez esetben tízezer forintos négyzetméterenkénti ár megfelelően magas, az értékesítéssel pedig a terület használatának és gondozásának ügyét is rendeznék.

Bolvári Ferdinánd ugyanakkor elmondta: a Szignál Biztosító egykori irodája, amely szerinte – leromlott, elhanyagolt állaga miatt – a város szégyenfoltja, egy hónapja eladó. Tudomása szerint komoly vevő van rá, és az épületet várhatóan lebontják – ennek szemléltetésére egy-egy fotót is kiosztott képviselőtársainak –, ami lehetőséget ad a kapcsolódó területek közlekedésének újragondolására is. Ezért ismételten időt kért, mondván, várják meg a munkacsoport által javaslandó rendezési terv elkészültét, mert attól tart, saját lehetőségeiket korlátozná le az önkormányzat a terület értékesítésével. Azt indítványozta, hogy halasszák el a döntést, hiszen

nem sürget se a török, se a tatár .

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Erre föl személyes megszólíttatás okán kért szót Török Ferenc – persze, tréfásan. Az szerinte indifferens, hogy az épület telkével mi történik, hiszen annak tulajdonosa nem a város. A képviselő úgy vélekedett, hogy elhelyezkedésénél fogva maga telek és a sétálóutcával való kapcsolat értékesebb annál, mintsem hogy ott parkolót alakítsunk ki.

Ennek ellenére Bolvári kérte a kérdés levételét a napirendről, amit 8 igen szavazattal 2 nem ellenében elfogadott a testület.
A polgármester figyelmeztetett, hogy az elnapolt témát hatvan napon belül újra napirendre kell tűznie a testületnek az eljárásrend előírásai szerint.

A gyalogosokról megfeledkezünk?

A ’48-asok terét és a sétálóutcát szabályozó rendezési terv koncepciója szerint ezen a helyen gyalogos közlekedési kapcsolat van a sétálóutca és a posta mögötti parkoló között, amely a posta alatti árkád segítségével valósult meg. Erre az átjáróra szükség is volna, hiszen nem csak rövidebb erre az út, mint a postát megkerülve, de arrafelé, a szűk járdán a keskeny, kanyargós útszakasz és az attól elválasztó biztonsági sáv teljes hiánya miatt balesetveszélyes is. Ez a veszély a gyalogos és járműforgalom növekedésével hatványozódik.
Az árkádos átjáró nem az érintett telken található ugyan, hanem a posta épülete alatt húzódik, azonban – valószínűleg főképp a ’48-asok terén, a most tárgyalt napirend témáját adó terület rendezetlensége miatt – lezárták.
Bolvárinak igaza lehet, hogy a környék közlekedési rendszerét most szükséges és lehetséges átgondolni, azonban ez nemcsak a parkolásból és nemcsak az autós közlekedésből áll, hanem a gyalogos közlekedés is ide tartozik, hiszen a városi célpontjaikhoz az autóvezetők is gyalog jutnak el a parkolókból. Frekventált, belvárosi területről lévén szó, amely ráadásul mindkét oldalán gyalogos közlekedési övezethez, a sétálóutcához, illetve a ’48-asok teréhez csatlakozik, különösen igaz ez.
A terület átfogó rendezése esetén az egykori Tiszti Klub jelenleg alulhasznosított udvarát is be lehetne vonni, az ajánlattevő társasház számára pedig kedvező ajánlattal, esetleg az értékesítés mellett, vagy helyett területcserével is érdekeltté tenni a leendő építtetőt, hogy a belváros gyalogos közlekedési kapcsolatainak szélesítéséhez is hozzájáruljon a tervezett építkezéssel. Ugyanakkor a 48-asok tere és a sétálóutca közti, jelenleg elzárt gyalogoskapcsolatról a rendezési terv szintjén és a gyakorlatban sem szabad lemondani, az e sorok írója szerint súlyos szakmai hiba volna.[Szerzőnk településmérnök – A szerk.]

Zöld út a napelemparknak

A másik ingatlaneladás viszont zöld utat kapott. A Fotonica Huingarica Kft. a területválasztást többek közt azzal indokolta, hogy a területen egy 30 KW-os légkábel halad át, így biztosított a hálózatba való betermelés. De hozzátették, más településeken is keresnek helyet, és az idő sürget a beruházás szempontjából, ezért most kell dönteni, mert nemleges válasz esetén más terület után kell néznie – derült ki az aljegyző, dr. Tóth-Kovács Ádám napirendet fölvezető tájékoztatásából.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Az előterjesztés részét képező ajánlat legalább egy-, de legföljebb kéthektáros terület megvásárlására vonatkozott. Az önkormányzati tulajdonú ipari telekből telekosztással kialakított alrészletek közül kettőről döntött a testület, és mindkettőre rábólintottak, de ezek együtt majd’ másfélszeresen túllépik az ajánlattevő által megjelölt kéthektáros fölső határt, így lehetséges, hogy ténylegesen csak az egyik ügylet köttetik majd meg.

Lakatos János a gazdasági bizottság többségének támogató álláspontját közvetítette az értékesítést illetően, a pénzügyi bizottság egyhangú támogatását tolmácsoló Katus Attila pedig azt is elmondta, hogy a terület közvetlen közelében lakóként örülne, ha a lakóövezet mellett a lakókörnyezetet egyáltalán nem zavaró létesítmény létrejönne, viszont az ott lakók nem szeretnének oda hangos üzemet, vagy büdös marhatelepet. Katus később arra is figyelmeztetett, hogy erősen szennyezett a terület, amelynek rendezése jelentős költséggel jár.

Ehhez csatlakozott Szabó Balázs, aki, mint mondta „azon a paskomon nőtt föl”, amely lényegében egy „szeméttelep”. A képviselő szintén örömét fejezte ki a beruházás híre miatt, és szurkol, hogy ott valami elkezdődjön, de utánanézett az ajánlattevőnek is: 2016. 7. hó 19-én hozták létre, és 20-án jegyezték be, ami önmagában nem volna baj. A képviselő azonban nem szeretne úgy járni ezzel a telekkel, mint kicsit följebb, a szalmatárolóknak eladott egykori lőszerraktári területekkel. Ezért kérdezte, hogy a szerződésbe a korábban kialakított garanciák – a továbbértékesítés bizonyos ideig tartó tilalma, célhoz kötöttség, és a tevékenyég határidőig történő megkezdésének elmaradása esetén visszavásárlási jog– be lesznek-e építve.
A fölvetésre a polgármester kijelentette, a testület által korábban megállapított játékszabályok, „fékek” továbbra is érvényben vannak.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Pályáztatás nélkül

Filvig Géza hiányolta az összehasonlítási alapot, mivel a versenyeztetési határt 25 millióra emelték, így nem tudjuk meg, hogy volnának-e jobb ajánlatok. Filvig szerint a terület a város lakóövezeti bővítésére is alkalmas volna, ami fontos érték, mivel Kalocsán nincsenek telkek, e területrész értékesítése pedig korlátozza a további ingatlanmozgást. A polgármester szerint azonban, mivel ez ipari területként van nyilvántartva, lakóterületet ott nem lehet létrehozni.

[A terület-felhasználás – megfelelő szakmai előkészítés és szakhatósági egyeztetések után – testületi döntéssel módosítható – A szerk.]

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

A kérdéses területet korábban sem pályáztatták meg – derült ki az aljegyzőnek egy kérdésre adott tájékoztatásából, ugyanis a területértékesítési akció során lebonyolított pályáztatásból kimaradt, mert ezt a telket ajánlották föl börtön létesítésére. Az általa ismert becsült ár emlékei szerint 400 forint volt korábban négyzetméterenként, de most újabb értékbecslést kértek, ez ötszáz forintos árat állapított meg, amely növekedést az azóta magasabb áron történt telekeladások indokolják.
Az aljegyző azonban arra is rámutatott, hogy a terület rendezetlensége miatt jelentős tereprendezést kell elvégeznie a leendő vevőnek.

Filvig Géza ebből azt az információt ragadta ki, remélve, hogy nem csak az ő fülét ütötte meg, hogy

az előzetes becslés 400 forintos javasolt ára után egy évvel 25%-os növekmény látható, ezt figyelembe véve Filvig felelőtlen lépésnek vélte a versenyeztetés nélküli értékesítést.

Napfényadó

Bolvári Ferdinánd azt kérdezte, fizetnek-e építményadót az ilyen létesítmények után. A polgármester tájékoztatása szerint erről egyelőre szakmai vita van: ha építménynek minősül, igen, ha nem, annak akkor csak iparűzési adót fizetnének. De arra is rámutatott: olyan adót lehet kivetni, amilyent a testület akar. Módosítható az építményadó-rendelet is ennek megfelelően.

Más adót is lehet kivetni, tehát lehet szárnyalni, lehet napfényadót is bevezetni, hogyha valaki ilyen szerkezetet hoz létre, akkor fizessen utána– mondta, hozzátéve, hogy nem akart ötleteket adni a testületnek, de emlékeztette őket, hogy most nem az adóbevételekről, hanem egy telek értékesítéséről döntenek.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Spekuláció?

Török Ferenc furcsállotta, hogy egy kunfehértói cég, itt akar naperőművet. Ezt ugyanis minden sík területen, sőt dombos területen is lehet. Nem értette, hogy Kunfehértóról miért pont most, épp Kalocsán akar egy napelemparkot, mondván, hogy a kis települések és Dél-Magyarország könnyebben pályázhat. Inkább azt föltételezte, hogy

a paksi beruházás és híd Kalocsa felé irányítja az érdeklődést, ezért attól lehet tartani, hogy ingatlanspekuláció is lehet az ilyen érdeklődés hátterében.

Ezért megnyugtatónak nevezte, amit a polgármester a garanciákkal kapcsolatban mondott.

Tehát úgy ahogy… másfél éve? Mikor volt a fagyigyár? Azoknak is még van egy évük, hogy megépítsék a fagyigyárat, ha nem akkor utána visszakerül hozzánkUgyanakkor arra is fölhívta a figyelmet a városatya, hogy egy ilyen erőmű a mai korszerű technológia mellett

nulla ember munkaerőt igényel.

Szabó Balázs viszont – ismerve a terület elhanyagolt voltát – igen szavazata feltételéül a szerződéses garanciák érvényestésére tett ígéretet várt a polgármestertől.

Nekem egyetlenegy dologra lenne szükségem az igen szavazathoz, arra, hogy a polgármester úr mindenféle jogászkodás nélkül, a jegyzőkönyvbe, kamerák előtt azt mondja, hogy ha ezt a területet ennek a cégnek el lesz adva ebből a célból kifolyólag, akkor, ha mégsem kezdi el a beruházást, akkor visszakerül ez a terület az önkormányzathoz.Erre dr. Bálint József újra megerősítette, hogy a testület korábbi döntése szerint készül majd a szerződés. Ezek után mindkét területrész értékesítéséhez 8 igen és 2 nem szavazattal, tartózkodás nélkül járult hozzá a testület, fölhatalmazva a polgármestert a szükséges szerződések megkötésére.

Mi a garancia a garanciákra?

Az értékesített ipari területekre vonatkozóan a testület által korábban kimunkált, spekulációk elleni szerződéses garanciák értelmében visszavásárlási jogot jegyeznek be az önkormányzat részére, amennyiben a területet bizonyos határidőig továbbértékesítenék, illetve, ha az ajánlattételben megjelölt cél megadott időpontig nem lép teljesedésbe, vagy határidőig nem kezdik meg a tényleges gazdasági tevékenységet.
Bálint József – az okos lány módszerével – e szerződéses garanciáknak a kontraktusba való beépítésre tett ígéretet, ám a beruházás elmaradása esetére a tényleges visszavásárlást egyetlen szóval sem ígérte. Nem is tehette, hiszen az önkormányzat elővásárlási jogával való föllépésről csakis a testület hozhat döntést, a rendelkezésére álló források függvényében, megtartva a költségvetés egyensúlyát.
Magyarán: meg kell mondania, honnan veszi el a visszavásárlandó ingatlan ellenértékét, ugyanis az értékesítésből befolyó bevételek rendre beépülnek a költségvetésbe, ha úgy tetszik, a „lyukak foltozására” mennek el.
A tervezetek a költségvetés hiányának ellentételezésére immár több éve ingatlaneladásokat terveznek be a bevételi oldalon, amelyek a kívánt mértékben rendre nem valósulnak meg. Az ebből fakadó forráshiányt a KalocsaKOM értékesítéséből származó bevétel ellentételezte egy ideig, és állítólag még van is belőle, de pénzügyi kényszerből értékesített ingatlanok visszavásárlására aligha fogja futni.