Januártól 7 százalékos illetményalap emelésben részesülnek a városháza köztisztviselői –Szeptemberben folytatódhat?

Ugyan a felvezető szöveg esszenciáját adja a határozati formát öltő döntésnek, de az érzékeny, a város költségvetését érintő kérdésben természetesen többen véleményt nyilvánítottak.

Dr. Filvig Géza polgármester az előterjesztés indokolásánál előadta: Jó csapat dolgozik a városházán, nagyon sok olyan, a városlakók előtt láthatatlan feladatot ellátnak, amely folyamatos nagy terhet ró az apparátusra. A polgármester a későbbi vita során kiemelte: ugyan bele lehet menni „százaléklicitbe”, de célszerű a realitások szintjén maradni; teljes bizonyossággal mekkora az a béremelésre fordítható összeg, ami a város 2022. évi költségvetéséből biztosítható.

Király Róbert képviselő arra tett - nem határozati javaslat formát öltő - indítványt, hogy az előterjesztésben szereplő 7 százalékos béremelés helyett 10 százalékkal emeljék a béralapot, és azt a városházán nem kinevezett köztisztviselőként dolgozó 15 főre is terjesszék ki, esetükben 5 százalékkal. Javaslatát azzal indokolta, hogy az emberek a nagyobb elkötelezettség jegyében is tisztességes bérért dolgozzanak, ráadásul ha a 7,7 százalékos inflációt figyelembe veszik, gyakorlatilag még mindig reálbércsökkenés van. A képviselő a jegyzőtől és a pénzügyi osztályvezetőtől kapott segítség alapján számokba is kifejezte a javaslata pénzügyi vonzatát, ami a 7 és 10 százalékos béremelés között, az előterjesztés szerinti 15 millió 358 ezer forinthoz képest 2022-ben mintegy 5 millió forint többletkiadást jelentene a városnak.

Dr. Bagó Zoltán megköszönte Molnár Gábor pénzügyi osztályvezető és az aljegyző, dr. Látó Anita segítségét, majd felszólalásában Király Róberttel tisztázta, hogy az utóbbi részéről elhangzott 10 százalékos emelés nem módosító indítványt jelent, azt esetlegesen majd a vita után teszi meg a képviselő.

Dr. Vinczre András egyetértett azzal, hogy a 7 százalékos béremelés alacsony, és felvetette: ugyan más, Kalocsához hasonló méretű városokban milyen bérek vannak? (Ez utóbbiról a jegyző előadásában később kiderült, hogy azok teljesen változóak, azonban ahol nem személyi béreket állapítanak meg, amelyek értelemszerűen magasak, ott azért a helyihez közel hasonló bérek vannak.) A képviselő azt a később mások által is támogatott véleményt is megfogalmazta, hogy januártól menjen a 7 százalék, aztán év közben, már a tényadatok ismeretében térjenek vissza a további 3, esetleg magasabb béremelésre, de azt mindenképpen javasolja, hogy az emelés két számjegyű legyen.

Dr. Kiss Csaba jegyzőnek, az érintett hivatali dolgozók vezetőjének véleménye a továbbiakban egyfajta vízválasztónak bizonyult. Megköszönte a képviselők jóindulatú, a 7 százalék fölötti béremelésre tett javaslatát, majd dr. Bagó Zoltán felvetésére részletesen is kifejtette, a gyakorlatban hogyan áll össze egy középiskolai és felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselő bére, amire az illetményalapon túl a köztisztviselői jogviszonyban eltöltött évek száma van a legnagyobb befolyással. A jegyző kiállt az előterjesztésben szereplő 7 százalékos illetményalap emelés mellett, ami 2022 januárjától biztonsággal kifizethető, ugyanakkor nem zárja ki, hogy a témára a jövő évben még visszatérjenek, akár utólagosan, január 1-ig visszamenőleg emeljék a béreket.

Végül a képviselők egyet értettek Schmidt Rajmond, a pénzügyi bizottság elnökének véleményével, miszerint a köztisztviselők januártól részesüljenek a 7 százalékos illetményalap emelésben, és év közben térjenek vissza arra, esetlegesen milyen további lehetőség van az emelésre.

Dr. Vincze András a szerinte a témához kapcsolódó felvetésében szólt arról, hogy december 14-én az Országgyűlés elé kerül a polgármesterek bérének 30 százalékos emelése. Amennyiben ennek költségét a kormány a központi költségvetés terhére nem vállalja, és azt helyben kell kigazdálkodni, ezzel a bérnövekmény kiadással is számolni kell a polgármester és az alpolgármester esetében. Ennek fényében még inkább óvatosan kell bánni a 7 százalék fölötti béremeléssel – fogalmazott a képviselő.

Király Róbert szerint az említett 30 százalékos béremelés valójában 40 százalék. Ezzel kapcsolatban Szabó Balázs is megszólalt, és azt kérdezte: lehetősége van-e egy polgármesternek arra, hogy lemondjon a generálisan kiterjesztett béremelésről.

A kérdésre dr. Kiss Csaba adta meg a választ. A jegyző szerint egyedül a társadalmi megbízatású polgármestereknél, alpolgármestereknél fordulhatna elő, hogy lemondanak az őket jogszabály alapján megillető béremelésről.

A napirend tárgyalásának végén a képviselők végül egyhangúlag megszavazták a köztisztviselői kar illetményalapjának 7 százalékos, januártól hatályos emelését. Ennek kapcsán elhangzott, hogy az idei évi bérmaradvány terhére valamennyi a városházán dolgozó köztisztviselő még december 31-e előtt egységesen 30 ezer forint egyszeri, béren kívüli juttatásban részesül.