Kevés hiányzó diák, kevés kockás ing – Észrevétlen maradt a szökőnapi akció

Közben a kormányzat már javában tárgyal a pedagógus szakma képviselőivel az oktatásügy aktuális kérdésiről, így elsősorban a KLIK működésének anomáliáiról, az intézményfenntartói tevékenységben a változtatás szükségességéről, valamint a tantervek, az oktatás tartalmának kérdéseiről és egyes módszertani problémákról.
A február 16-ai Kossuth-téri pedagógustüntetés egyik vezéralakja már számos ponton eredményekről is beszámolt, illetve a kormányzati tárgyalók együttműködő hozzáállásáról, a fölvetett problémák iránti nyitottságáról is beszélt.

Ezek után nem csoda, hogy hamvába holt az egyébként is számos ellentmondástól terhes kezdeményezés, hiszen a felhívásra minden normális emberben – a baloldali szavazókban is – az első fölvetődő gondolat csak ez lehetett:

POLITIKUSOK, EL A KEZEKKEL A GYERMEKEINKTŐL!

A pedagógustiltakozások, illetve ezek kapcsán az oktatásügy helyzetének kérdése a kalocsai önkormányzati testület legutóbbi, múlt csütörtöki ülésén is napirendre került. Akkor dr. Angeli Gabriella javaslatára határoztak volna arról, hogy egy, a pedagógustiltakozásokkal szimpatizáló nyilatkozatot, illetve az iskola fönntartásának városi hatáskörbe való visszavételét kilátásba helyező ultimátumot küldtek volna a kormánynak. Ezt Bolvári Ferdinánd módosító javaslatára stílusában és tartalmában is jócskán megszelídítve bocsátották végül szavazásra, ám egyórás ádáz vita után így sem kapta meg a kellő támogatást, amint arról korábban már beszámoltunk.

Tiltakozók száma: statisztikai hibahatár alatt

Tájékozódtunk, hogy a kalocsai iskolákban hogyan alakult ez a szökőnapi „ne vidd suliba a gyereket”, illetve „taníts kockás ingben” akció. Nem hivatalos forrásból úgy értesültünk, hogy a Fényi Gyula Általános Iskola tagintézményeiben a kollektíva apró töredéke, egy-két pedagógus öltött aznap kockás inget, de az nem derült ki, hogy ténylegesen a tiltakozóakcióhoz való csatlakozás miatt tették, vagy csupán az került elő aznap a gardróbból. A gyermekek hiányzási mutatói is kényelmesen belesimultak a télutón megszokott átlagba.

Az Eperföldi Általános Iskola igazgatója, András Marianna is arról számolt be portálunknak, hogy a kezdeményezésnek érdemleges mértékű támogatása nem volt látható iskolájukban. Talán egy pedagógus húzott kockás inget, a diákok szintén átlagos létszámmal voltak jelen az iskolában hétfőn, egyáltalán nem ugrott meg a hiányzások száma.

Az iskolaigazgató elmondta: a véleménynyilvánítást elfogadja, és mindenkit arra bíztat, hogy a megfelelő módon álljon ki meggyőződéséért. Így például a kockás ing hordását sem ellenzi magánszemélyként és intézményvezetőként sem, az ilyen kiállás mindenkinek szuverén joga. Ugyanakkor az iskolában folytatott propagandát bármely oldalról elfogadhatatlannak tartja, különösen, ha a tanulókat is be akarják vonni, ki akarják tenni ennek. Ám szerencsére semmi hasonló jelenség nem történt iskolájában most hétfőn.

Az iskola nem politikai homokozó!

A Korona Rádió a Szent István Gimnázium igazgatóját, Perity Lajost szólaltatta meg a kérdéssel kapcsolatban, aki hasonló tartalommal tudott nyilatkozni.
Ő azt is kifejtette, hogy min kellene változtatni egy hatékonyabb oktatási rendszer kialakítása érdekében. Szerinte a diákok és tanárok túlterheltségét, a sok fölösleges lexikális tudásanyagot kellene csökkenteni, mert azok miatt nem marad kellő idő és energia a valóban fontos készségfejlesztésre és az elméleti tudás gyakorlati alkalmazásának elsajátíttatására.
Perity Lajos korábban portálunknak is hasonló tartalommal nyilatkozott, amikor az idei középiskolai központi felvételi vizsgák gyenge eredményével kapcsolatban kerestük föl kérdéseinkkel.
Azt ugyanakkor mostani rádiónyilatkozatában Perity Lajos is hangsúlyozta, hogy a politika nem az iskolákba való.

Az általunk megkérdezett intézményvezető, András Marianna úgy vélte, ez a hétfői felhívás nem szakmapolitikai akció volt – arra az iskola nem is volna alkalmas színtér – hanem csupán egy kormányellenes hangulatkeltés néhány politikus részéről. Ezt azonban okafogyottnak ítélte, hiszen a visszajelzések szerint a jobbító szándékú kritikákra a kormányzat nyitottnak mutatkozik. Ennek megfelelően nem is kapott nagy visszhangot a kezdeményezés, mivel a szülők és a pedagógusok is önmérsékletet tanúsítottak, politikai meggyőződésüktől függetlenül – vélekedett a vezető.
Az ilyen vitákat a megfelelő szakmai fórumokon kell lefolytatni, amire meg is van minden kilátás, mondta András Marianna, utalva az előrehaladott oktatásügyi kerekasztal-tárgyalásokra.

A hallgatás nem beleegyezés

A tiltakozáshullám elhalása, illetve elmaradása tehát nem azt jelenti, hogy az oktatás terén minden rendben volna, sőt, a portálunknak nyilatkozó összes pedagógus várakozással tekint a folyamatban lévő tárgyalások következtében remélhetőleg bekövetkező változások elé.
Szakmai szempontból a probléma gyökerét a fönti két megszólalóval összhangban a működtetés – elsősorban szervezésbeli, technikai – hiányosságai mellett legtöbben a tananyag mennyiségében és tartalmában, illetve a diákok túlterheltségében látták, akár az elsajátítandó tudásmennyiséget, akár az időbeli lekötöttséget vesszük figyelembe. Ezeken kellene legtöbbet változtatni az általunk megkérdezett pedagógusok egybehangzó véleménye alapján.

Abban tehát minden általunk megkérdezett egyetértett, hogy az oktatás-nevelés területén szükség van változtatásokra, azonban a most hétfői akciót egyikük sem tartotta erre alkalmasnak. Sőt, a szülői közösségek és a pedagógusi kollektívák megosztása által komoly károkat okozhat egy ilyen felelőtlen politikai akció – figyelmeztettek a portálunk által megkérdezett, nevük elhallgatását kérő megszólalók, hiszen az ilyen, politikai meggyőződésben mutatkozó különbségek – főleg, ha elsimításuk helyett kiélezésükre törekszünk – megmérgezhetik úgy a családi, mint a munkahelyi kapcsolatokat. Az iskolákban különösen érvényes ez, hiszen ezek a törvény erejénél fogva politikamentesek. Ezért a megszólalók főképp azt kifogásolták, hogy az akcióba a gyermekeket is bevonták, akik – főleg a kisiskolások – ráadásul valószínűleg alig értenek valamit az egész konfliktusból, ha követik egyáltalán.
Szerencsére azonban a józan többség nem ült föl a provokációnak.