Ostrom – Kalocsa laktanyáit beveszi a gaz?!

Tegyük hozzá, az utóbbi időben mintha elkezdték volna ráncba szedni a laktanyák körülötti területeket, de egyes szakaszon még így is derékig érő gaz, a kerítés talapzatából és résein át kinövő, dús, fás szárú vegetáció fogadja az arra járót, olyan összbenyomást keltve, mintha Tarkovszkij Sztalker című filmjének díszlete, vagy valamilyen Mad Max típusú kalandjátékhoz kialakított terep volna.

Látva a lassan lepusztuló épületállományt, a már-már a maja romvárosok sorsát idéző folyamatokat, a hatalmas, kihasználatlan területet, sokszor, sokan kérdezték már, hogy mi lesz a lakatanyákkal? Használatba veszik-e őket végre-valahára, és ha igen, mire?

Mások – köztük a kalocsai önkormányzat – különféle terveket szövögettek a területre.
Kalocsa városa próbált is rá igényt formálni, de kevés sikerrel, bár végül létrejött egy ügylet, amelynek során a laktanya északkeleti csücskéből hasítottak ki egy darabot az immár végelszámolás alatt álló  Parkgondozó Kft. új telephelyének, valamint egy inkubátorháznak a kialakítására, amiért ingatlannal és pénzügyi ellenszolgáltatással fizetett az államnak.

Nem mondjuk meg ki, de nem a Mészáros Lőrinc…

Olvasóink jelzései szerint az a szóbeszéd kering a városban, hogy a kalocsai Foktői úti laktanya értékesítésre került. A híresztelés terjesztői szerint azt egy főképp pénzügyi területen tevékenykedő, közismert magyar nagyvállalkozó, illetve annak valamely érdekeltsége vásárolta volna meg.

Értetlenkedve fogadtuk a híresztelést, hiszen tudomásunk szerint a nagy értékű ingatlan értékesítése csak nyílt pályázaton lehetséges, aminek viszont nem hallottuk hírét.
Mindez még tavaly év végén történt, és az információ abszurd jellege ellenére utánaeredtünk, hogy ellenőrizzük azt.
Megtudtuk:

A KALOCSAI FOKTŐI ÚTI LAKTANYA INGATLANEGYÜTTES A MAGYAR ÁLLAM TULAJDONÁBAN ÉS A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM VAGYONKEZELÉSÉBEN ÁLL.

Az ingatlanokat érintő vagyonkezelői jogra tekintettel az ingatlanegyüttes jelenleg a Honvédelmi Minisztérium birtokában van.

Nem lehet csak úgy eladni

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) kommunikációs osztálya kérdésünkre ugyanakkor megerősítette, hogy az állami vagyon hasznosítása, értékesítése az állami vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó jogszabályok mentén valósulhat meg.
Vagyis:

AZ ÁLLAMI VAGYON ÉRTÉKESÍTÉSÉRE FŐ SZABÁLYKÉNT VERSENYEZTETÉS KERETÉBEN KERÜL SOR.

Mégpedig kiemelten az MNV Zrt. által kialakított, transzparenciát és nyilvánosságot biztosító Elektronikus Aukciós Rendszer (EAR) keretében – szólt a tájékoztatás.

Van kiskapu, de nagy legyen!

A válaszban ugyanakkor arra is fölhívták a figyelmünket, hogy lehetséges az eltérés ettől a főszabálytól:

A VERSENYEZTETÉS MELLŐZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIT AZ ÁLLAMI VAGYONRÓL SZÓLÓ 2007. ÉVI CVI. TÖRVÉNY SZABÁLYOZZA.

A hivatkozott jogi mű kicsit száraz olvasmány, de azért találtunk benne érdekes részt – úgy értem, a laktanyák esetleges értékesítésének vonatkozásában –, épp ezekkel az imént említett kivételekkel kapcsolatban.
A törvény 35.§ (2) szakasz n) pontja ugyanis így fogalmaz:

Mellőzni lehet a versenyeztetést (…), ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről.

Egyelőre nincs változás „laktanyafronton”

Ilyen, a törvény által megszabott, versenyeztetés mellőzéséről szóló, nyilvános kormányhatározatról nem tudunk a kalocsai laktanyák vonatkozásában.
Ezen nem változtatott az MNV-től kapott válasz sem, ugyanis abban arról tájékoztattak, hogy

„AZ INGATLANEGYÜTTESNEK SEM EAR ÚTJÁN TÖRTÉNŐ MEGHIRDETÉSÉRE, SEM EGYÉB MÓDON VALÓ ÉRTÉKESÍTÉSÉRE NEM KERÜLT SOR.”

Nem eladó!

Ami azt illeti, nem is nagyon van „kistafírozva”, mind, ami küllemét, mind, ami az állagát illeti. Ez ugyanúgy igaz a szóban forgó Foktői úti laktanyára, mint a Miskei úti „bajtársára”.

Másfelől viszont arról is szóltak hírek – pontosabban informálisan több alkalommal több hivatalos személy is utalt arra nyilvánosság előtt, a részletek említése nélkül –, hogy legalábbis a Foktő úti laktanya területével kapcsolatban konkrét tervek körvonalazódnak, amelyek szerint

A PAKS 2 PROJEKTHEZ SZÜKSÉGES, CSÚCSIDŐBEN AKÁR TÍZEZER DOLGOZÓ EGY RÉSZÉNEK ELSZÁLLÁSOLÁSÁRA SZÁNDÉKOZZÁK IGÉNYBE VENNI AZ EGYKORI „FORRADALMI EZRED” LAKTANYÁJÁT.

Természetesen ehhez jelentős beruházásra is szükség volna, a meglévő épületállomány átalakításával és felújításával, illetve részleges vagy teljes bontásával, és új épületek, épületszárnyak emelésével.

A torta

Korábbi, a Pakson, illetve vonzáskörzetében meglévő férőhelyek számát és a bővítés lehetőségét figyelembe vevő becslések szerint mintegy 4.500 fő elszállásolásában kaphat feladatokat a Duna innenső partja.

Ennek az embertömegnek egy része nyilván a környező településeken találhat majd szálláshelyet, akár már meglévő, akár a remélt konjunktúra hullámaira apelláló fejlesztések révén a közeljövőben létrejövő kapacitásokon.

JELENTŐS RÉSZÜK AZONBAN – MÉG MINDIG TÖBB EZER EMBER – VÁROSUNKBAN, KALOCSÁN KERESHET MAJD SZÁLLÁSHELYET.

Úgy hírlik, sok befektető, vagy ingatlantulajdonos gondolkodik azon, hogy ezt a remények szerint majdan jelentkező fizetőképes keresletet becsatornázva juthasson jól megtérülő üzlethez, illetve folyamatos extrabevételhez.

Azonban van egy-két buktató ezzel kapcsolatban

– illetve, lehet, hogy több is –, amelyeket egyelőre nehéz kiszámítani.

• Egyrészt: elkészül-e, és időben elkészül-e a Kalocsa-Paks Duna-híd, ami az eddigiekben vázolt, lehetséges jövőbeni fejlesztések záloga?
• Másrészt: mekkora lesz a konkurencia, és mekkora a torta, ha a szálláshelyigényre vonatkozó számok is csak becsült – és esetleg túlbecsült – adatok, azt is csak találgathatjuk, hogy hány vállalkozó vagy magánszemély áll ugrásra készen beruházásaival, vagy már építi, esetleg el is készült új ingatlanával, amelyet erre a piacra kacsingatva alakított ki, ahogyan
• az sem ismert, hogy állami szervezésben pontosan mikor és hány férőhely jöhet majd létre a Duna bal partján, s ebből mennyi városunkban.
• végezetül az sem mindegy, hogy az a 8-10 ezer fős tömeg milyen eloszlással, milyen terhelési karakterisztikával jelentkezik majd, hiszen a szükséges kapacitásokat az igények növekedésével arányosan volna célszerű időzíteni.

Marad a Miskei úti laktanya?

A másik kalocsai laktanyával, a Miskei úti, egykori páncélos laktanyával kapcsolatban korábban olyan, nem hivatalos, és megerősítést azóta sem nyert információ jutott el szerkesztőségünkhöz, amely szerint ennek a használatba vételére is vannak elképzelések, azonban ennél nem kerülne a terület polgári használatba, hanem továbbra is a honvédelem céljait, ezen belül valószínűleg a határvédelem feladatainak ellátását szolgálná.
Csak már legalább szolgálná!…

Megkérdezzük…

Azonban erre sem láttunk azóta semmilyen utaló jelet.
Ezért megkeressük a területek vagyonkezelői jogait gyakorló Honvédelmi Minisztériumot a laktanyák további használatát, vagy inkább használatba vételét célzó terveket illetően.

Ám az erőműépítés ügye nem honvédségi feladat, így az esetleges szálláshelyteremtés kérdésében biztosan nem ők lesznek az illetékesek.

Mivel sokakat érint a kérdés, azt a szálat sem hagyjuk elvarratlanul: az erőműépítés elindításának korábbi időpontra való előrehozásáról szóló orosz hírügynökségi értesülések megerősítése mellett azt is kérjük majd a Honvédelmi Minisztériumtól, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, illetve Süli Jánostól, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztertől, hogy

• a kerítésen kívüli fejlesztések követni tudják-e majd ezt a feszítettebb határidőt, ha helytálló az Itar-Tass értesülése?
• mikorra várható az új startdátum fényében a híd megépülése?
• tervezik-e tömeges szálláshely-teremtésre használni bármelyik kalocsai laktanyát állami koordinációval, s ha igen, hány férőhellyel, hol, mikor, miből stb…
• Másrészt, hogy mik az elképzelések az egykori páncélos laktanya hasznosítására.

A válaszokkal jelentkezünk!