Nagy érdeklődést kiváltó agrárfórum a 2023-tól induló KAP támogatásokról – Az előző időszakhoz képest háromszoros forrásmennyiség áll rendelkezésre

Nagy Attila, az Agrárminisztérium Fejlesztéspolitikai Főosztálya főosztályvezetője elöljáróban elmondta: a falugazdászokat országosan egységesen készítik fel, hogy a gazdákat el tudják látni az új rendszerrel kapcsolatos információkkal.

A főosztályvezető a KAP Stratégiai Tervének egyes pilléréről, a közvetlen területalapú támogatásokról szólva kifejtette: mindez összesen 2485 milliárd (!) forint támogatási forrást tartalmaz. 

A közös agrárpolitika harmadik ciklusában a fenntarthatóságot helyezik előtérbe. Ezáltal sokkal több új zöld feltételnek kell megfelelniük a gazdáknak. A 2019-ben elkezdett tervezés során olyan KAP eszköztárat fogadtak el, ami „élhetővé” teszi a gazdák számára az új rendszert, és ha vállalják a szigorúbb zöld feltételeket, akkor akár jobban is járhatnak, mint az előző időszakban, ráadásul a fiatal gazdálkodóknak is előnyösebb lesz az új ciklus.

Mint elhangzott: már 2020 végén a közös agrárpolitika támogatásához a kormány a maximális támogatást tette hozzá, ami 80 százalékos kiegészítést jelent. Ennek következtében az előző időszak támogatásához képest háromszoros forrásmennyiség áll rendelkezésre. A beruházás típusú támogatásokra továbbra is megemelt forráskeret használható fel. Ennek az alapját az adja, hogy tavaly november elején az Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal közös agrárpolitikát, megelőzve a németeket és a hollandokat. 

A terv, ami meghatározza majd 2027-ig az agárpolitika alakulását az, hogy erősíteni kell az alapanyag-termelést, segíteni a helyi feldolgozóipart, hogy a helyben termelt alapanyagból helyben feldolgozott terméket legyünk képesek előállítani, és hogy minden magyar asztalára magyar élelmiszer kerüljön.

Az egyes típusú, területalapú közvetlen támogatások esetében nincs forráscsökkenés, sőt, a fiatal gazdák esetén még növelték is a keretet.
Aki most gazdálkodik, az az alap területalapú támogatásnál 80-90 ezer forinttal számolhat. Ebből körülbelül 50 ezer forint az alaptámogatás és 30-40 ezer forint a zöldítést szolgáló pillér.

Az új időszakban 50-60 ezer forint hektáronkénti támogatást kap a gazdálkodó, ha a zöld feltételeket is teljesíti - mert az új szabályok szerint már csak így kaphatnak területalapú támogatást a gazdák. Viszont vannak olyan új zöld feltételek, amivel össze lehet „szedni” a fennmaradó 30-40 ezer forintot, sőt, ennél többet is.

Az agro-ökológiai alapprogramot (AÖP) a zöldítést váltja fel, ennél a támogatási formánál 80 euróra számíthatnak a gazdák hektáronként.
Új támogatási forma az újraelosztó támogatás, ami a kis gazdaságok támogatására szolgál. Az első 10 hektárra 80 eurót, a 10 és 150 hektár közötti részre 40 euró támogatást kaphatnak a termelők hektáronként. 

A FIATAL GAZDÁKNÁL TÖBB FORRÁS ÁLL RENDELKEZÉSRE, ÉS A HEKTÁRONKÉNTI TÁMOGATÁS MÉRTÉKE IS JELENTŐSEN MEGNŐTT. CSAKÚGY, MINT A BIRTOKNAGYSÁG, MELYRE IGÉNYBE LEHET VENNI, EZ UTÓBBI MÁR 300 HEKTÁR.

Minden jóváhagyott tervben kiemelt helyen szerepel a fiatal mezőgazdasági termelők támogatása, aminek kapcsán az uniós országok túlteljesítették azt a minimumkövetelményt, amely szerint a közvetlen kifizetéseik 3%-át kell a generációs megújulásra fordítaniuk. Uniós szinten összességében 8,5 milliárd eurónyi állami forrás segíti a fiatal mezőgazdasági termelőket vállalkozásuk elindításában, beruházásaiban és ezek fenntartásában tevékenységük első éveiben. A 2023–2027-es időszakban várhatóan összesen 377 000 új fiatal mezőgazdasági termelő telepedik le teljes értékű mezőgazdasági termelőként. Néhány tagállam, köztük hazánk is további erőfeszítéseket tesz azért, hogy ösztönözze a mezőgazdasági üzemek utódlását.

A közel 2900 milliárd forintot tartalmazó kettes pillér, vagyis a vidékfejlesztési alapú támogatás forrásairól és változásairól szólva elhangzott: a 2. pillér sajátossága, hogy nemzeti forrást kell hozzárendelni, szemben az I. pillérrel. Ez hazánkban 80 százalékos hazai támogatási részt jelent, vagyis az EU-s támogatás négyszeresét. 

Az Agrárminisztérium főosztályvezetője elmondta azt is: az új szabályozás célja a hozzáadott érték növelése, vagyis nőjön a hektáronkénti termésmennyiség és a minőség. Arra is kitért, hogy a váratlan gazdasági körülmények miatt rendkívül megnövekedtek az input árak és a gazdáknak egyre többet kell forgótőkeként befektetniük, hogy elérjék a kívánt végeredményt.

A fórum második előadását dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára a Földforgalmi törvény változásairól tartotta.

A jogász azokat az életszerű, de eddig a jogi szabályozással le nem követett helyzeteket, eseteket mutatta be, amelyek immár a törvény változásaiból adódóan egyértelműbb és tisztább jogi helyzetet, és eljárást eredményeznek.

Minden egyes forint, minden egyes eurocent, ami Magyarországnak jogszerűen jár, kötelességünk, hogy segítsünk hozzá minden gazdát!”– ezt már Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke mondta, aki magyar szemmel vizsgálódva elemezte az orosz-ukrán háború hatásait mind a magyar, mind az unió gazdaságára, mezőgazdaságára vonatkoztatva.

Jakab István a felvázolt, nem éppen kedvező helyzet ellenére leszögezte:

téved, aki azt hiszi, a tények számbavételével egyfajta világvége hangulatot kívánt teremteni, ugyanis összefogással, a magyar gazdák érdekei védelmére tett erőfeszítésekkel eddig is eredményeket értünk el."