Bemutatkozik Tóth „Fanti” Imre lufihajtogató - Minden helyszínnek és közönségnek megvan a varázsa

Sajnálatos módon a magunk mögött hagyott 2020-as évben, sőt, egyelőre idén is nélkülöznünk kell a közösségi rendezvényeket. Pedig ezeknek volt rendszeres résztvevője a lufihajtogató bohóc. Imre a standjával üde színfoltja volt minden rendezvénynek, ahol csak megfordult. Interjúnkkal igyekezzük bemutatni ezt a példaképnek is beillő embert. Azt a szakembert, aki fiatalkori álma beteljesítésével igazolta elhatározását, hogy igenis, megéri küzdeni a sikerért.


Gyerekként alighanem Te is rendőr szerettél volna lenni, vagy valami hasonló. Volt álmod, még jóval a „lufizás” előtt?

Kereskedő szerettem volna lenni, pontosabban az a bácsi, aki a pult mögött áll és segít a vásárlóknak a döntésben. Viszont szülői javaslatra autóvillamossági szerelő szakmát tanultam, de ahogy vége lett a sulinak, pár év múlva felhagytam ezzel a mesterséggel. Nem sok sikerélmény ért szerelés közben, és koszos is volt mindig a kezem. Rájöttem, hogy ez tuti nem az én pályám.


Még mindig a gyerekkor: első lufis élményed, emléked?

Különösebb élményem gyerekkorból nem maradt meg a lufival kapcsolatban. Akkoriban még nem volt a szülinapok része a léggömb. Vásárokban lehetett csak találkozni vele. Sőt, ha jól emlékszem, soha nem is kaptam héliumos lufit gyerekkoromban.


A szüleid mikor jöttek rá, hogy ebből a fiúból nem autószerelő lesz, hanem vállalkozó?

Szerintem sejtették már a szakmunkásképző ideje alatt, mert nem volt túl fényes a bizonyítványom és nem voltam túl lelkes az autószerelésben.


Melyik naptári év volt az első, ahol megjelentél egy falunapon? És ez hol volt?

Ez 1998. augusztus 20-án volt, a Szelidi-tó partján.
Az első lufivásárlót szolgáltam ki, amikor nagy izgalmamban a lufi szalagját sikerült úgy elvágnom, hogy kiszaladt a kezemből és elrepült. Minden strandoló szeme láttára, de én nagyon viccesnek találtam. Akkor már gondoltam, hogy ez a pálya nekem való.


Mikor öltöztél be először Imi Bohócnak?

Ha jól emlékszem 2004, vagy 2005 körül. Nem tudom pontosan.


Hol szeretsz leginkább fellépni?

Minden helyszínnek és közönségnek megvan a maga varázsa. Szeretem a családi szülinapokat. Talán azért, mert ott több idő van akár egy bonyolultabb figura elkészítésére.

Vajon a személyiséged előirányozta azt, hogy ezen a területen fogsz dolgozni, vagy a stílusod később igazodott ehhez a világhoz?

Nem tudnék mást csinálni, szerintem megtaláltam a leginkább nekem való „szakmát”. Személyiségemtől soha nem állt távol a vidámság. Már a suliban is szerettem a középpontban lenni.


A kislányod, Mimi kérte már. hogy tanítsd a szakmádra? Hajtogattok már együtt lufit?

Igen, sőt már nemegyszer ki is festette magát. Nagyon ügyes.


Mi volt eddig a legbonyolultabb kreációd lufiból?

Talán a chopper motor, ami életnagyságú volt és persze rá is lehetett ülni.

Hány országban és hol jártál már a léggömbökkel, legyen szó akár fellépésről, tanulmányútról, konferenciáról?

Angliában, egészen pontosan Oxfordban voltam először egy négyszáz fős konferencián, még 2011-ben. Versenyeztem már Szlovéniában, ahol a 12 perces figura versenyen 3. helyezett lettem. 2015-ben ott voltam Belgiumban, a Millenium Jamen, ami Európa legnagyobb lufitekerős találkozója.


Vannak távlati terveid? Új üzlet nyitása várható?

A jelenlegi helyzetben leginkább a webshopunk fejlesztése a cél.


Miben szeretnél fejlődni, mi a határa a „pályafutásodnak”?

A jövőben klassz lenne egy nagyobb üzlethelyiség, hogy még kényelmesebben be tudjuk mutatni az egyre szélesedő termékkínálatunkat.