Bábel Balázs érseki kinevezésének 25 éves jubileumát ünnepelték a Főszékesegyházban – Ferenc pápa levélben, Erdő Péter bíboros-prímás személyesen köszöntötte

Ez a mai szép nap hálaadás, amelyre meghívtam a Magyar Püspöki Kar érsekeit, püspökeit, a határon túl lévő püspök atyákat. A szentbeszédre azért Erdő Péter bíborost kértem fel, mert a Központi Szemináriumban együtt készültünk a papságra, és ezek az évek nagyon kedvesek számomra”– mondta a szentmise elején Bábel Balázs.

Képgaléria megtekintése (27 db kép)

Erdő Péter bíboros-prímás ünnepi beszéde elején a nap egyházon belül betöltött szerepére hívta fel a figyelmet.

Mint elhangzott: „A mai szentmisében Isten irgalmasságát ünnepeljük és egyben hálát adunk Bábel Balázs érsek 25 éves érseki szolgálatáért. Szent II. János Pál pápa nyilvánította ezt a napot az irgalmasság vasárnapjának… Irgalomról, irgalmasságról beszélünk a bűnbocsánat jegyében, és valóban Jézus érdemeire tekintettel Isten megbocsátja bűneinket. De irgalomról beszélünk akkor is, amikor az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit említjük. Olyan ajándékok ezek, olyan jótétemények, amelyek az igazságosság alapján nem járnának senkinek, de mégis, szeretetről, irgalomból tudunk annak is adni, akinek nem jár, tudunk többet adni, többet tenni, mint ami a szó szoros értelmében járna valakinek. Maga az Isten is így kezel bennünket. Többet ajándékoz nekünk, mint amit valaha is kiérdemelhetnénk. Jézus érdemeire tekintettel teszi ezt”– mondta mások mellett Erdő Péter, majd Bábel Balázs érsekhez fordulva személyesebb hangot ütött meg.

Kedves Érsek atya! A püspökké szentelésben különös módon kapjuk meg a Szentlélek ajándékának teljességét. Örömmel és megilletődve emlékszem vissza arra a napra, amikor itt, Kalocsán 25 évvel ezelőtt püspökké szenteltek. Vegyes érzésekkel vettünk részt a szertartáson. Egyrészt együttérzéssel és aggodalommal kísértük figyelemmel Dankó László érsek atya egészségi állapotát, mert spirituálisként, római rektorként, majd kalocsai érsekként is sok bölcs és emberséges intézkedés fűződött hozzá. Másrészt örömmel láttuk, hogy a Szentatya nem akarja bizonytalanságban hagyni a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét. Személyedben olyan koadjuktort (utódlási jogú személy) nevezett ki, aki alkalmas volt arra, hogy bármely pillanatban átvegye Isten népének pásztori kormányzását. Ugyanakkor új volt a helyzet is, hiszen 1993-ban megváltoztak az egyházmegye határai. A Váci Egyházmegye egy jelentős része is Kalocsához került. Ennek az új területnek és a rajta élő közösségnek olyan nagy volt a súlya, hogy illő volt megváltoztatni az egyházmegye nevét is Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyére."– mondta a bíboros.

Képgaléria megtekintése (27 db kép)

Hozzátette: „Örömmel és várakozással néztük tehát az új koadjuktor személyét, aki a Váci Egyházmegyéből érkezett, és így személyében is képviselte az átalakulást, a közösség megújulását. Ígéretesen hangzott jelmondatod is: Isten országáért. Volt, akinek erről a Regnum Marianum gondolata jutott az eszébe, nem is véletlenül, hiszen hivatásod, papi életutad ebből a közösségből indult. Ugyanakkor Isten országa a legtágabb valóság. Krisztus művének központi gondolata, hogy elhozta hozzánk az Isten országát. Ez az ország azonban ’a már és a még’ feszültségében van jelen a történelemben. Polgárai vagyunk mint keresztények, élő tagjai, ha a megszentelő kegyelem állapotában vagyunk, Ugyanakkor feladatunk, hogy hirdessük, építsük ezt az országot, amely nem e világból való, de már itt, a földön kifejti hatását. Hatásai közé tartoznak a Szentlélek gyümölcsei: a szeretet, a békesség, a jóság, a hűség - csupa olyan ajándék, amely püspöki munkád során kiáradt az egész hívő közösségre. Azokra, akiket felszenteltél, akiket megbérmáltál, akiknek kiszolgáltattad a többi szentségeket, akiknek fáradhatatlanul hirdetted bibliaórákon és katekézisekben személyesen és a tömegtájékoztatási eszközök útján Krisztus igazságát”– fogalmazott a prímás érsek, majd a folytatásban aláhúzta:

De ezek az ajándékok jutottak el az emberekhez pásztori intézkedésed számos útján is. Katolikus iskolák létesítése és támogatása, papok és szerzetesek munkájának szervezése és erősítése, mind Isten országának építéséhez tartozott.  És persze ennek keretében fizikai építkezésre is szükség volt. Erre is lehetőséget adott a történelem. Nem csak a székesegyház és az érseki palota, nem csak közösségi épületek, plébániák és templomok nyerték vissza régi szépségüket, hanem a bennük lévő közösség is sokszor kapott bátorítást. Ha pedig épülnek a közösségek, akkor épül az ország is. A magyar irodalom, a magyar kultúra, a magyar nép iránti szereteted közismert. Hálát adunk a gondviselő Istennek azokért az ajándékokért, amelyekkel szolgálatod által gazdagította egyházunkat, népünket. Köszönjük testvéri hozzáállásodat, összetartó, baráti részvételedet püspöki karunk és az anyaszentegyházunk életében. További életedre és főpásztori küldetésedre kérjük a Szentlélek világosságának erejét, Isten bőséges áldásával” – zárta beszédét ezekkel a gondolatokkal Erdő Péter bíboros.

Ferenc pápa Balázs érsekhez intézett méltató levelét és a Lengyelországban tartózkodó papai nuncius köszöntését a pápai követ Kalocsára érkezett munkatársa olvasta fel. 

Bábel Balázs érsek válaszbeszédében megköszönte Ferenc pápa és a pápai követ méltató szavait, majd köszönetet mondott a Jóistennek és mindenkinek, aki az Isten országútján bármit is segített a munkájában. 

A minden bizonnyal sokak számára emlékezetes szentmise a hívek százainak áldozásával ért véget.

Képgaléria megtekintése (27 db kép)

Mint az idősebb korosztályok számára emlékezetes, Dr. Bábel Balázs érsek elődje, Dr. Dankó László (Szarvas, 1939. április 22. -Baja, 1999. június 25.) 1987. július 5-étől volt kalocsai érsek. II. János Pál pápa 1993-ban a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúcióval jelentősen átszervezte a magyar egyházmegyéket. Ekkor alakította ki a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét.
A Szentszék 1999. február 24-én Dr. Dankó László mellé Dr. Bábel Balázs váci rektor személyében koadjutor (utódlási jogú) érseket rendelt, hogy a súlyos beteg főpap segítségére legyen. Dr. Dankó László érsek azonban 1999. június 25-én elhunyt.

Dr. Bábel Balázs Kalocsa-Kecskeméti érsek és metropolita (több egyházmegye vezetője) Gyónon, 1950. október 18-án született, pappá Vácott, 1976. június 19-én szentelték, koadjutor érsekké 1999. február 24-én nevezték ki. Püspökké Kalocsán, 1999. április 10-én szentelték,1999. június 25-től Kalocsa-kecskeméti érsek.

Dr. Bábel Balázs életrajza

Dr. Bábel Balázs érsek, metropolita 1950. október 18-án született Gyónon (ma Dabas város része). Középiskolai tanulmányait a kecskeméti Piarista Gimnáziumban végezte. 1969-ben felvételt nyert a Váci Egyházmegye papnövendékei közé. Teológiai tanulmányait az egri szemináriumban kezdte meg, és a budapesti Hittudományi Akadémia hallgatójaként fejezte be. 1976. június 19-én dr. Endrey Mihály püspök szentelte pappá Vácott. Első kápláni állomáshelye Valkó volt 1978-ig.
Káplánként szolgált 1978-80-ig Tápiószecsőn és Tóalmáson; 1980-84-ig Budapest-Pestújhelyen; 1984-90-ig Budapest-Pacsirtatelepen.1981-től a Regnum Marianum papi közösség tagja. 
1983-ban teológiai doktorátust szerez Budapesten. 1990-től a budapesti Központi Szeminárium prefektusa, 1992-től spirituálisa. Prefektusi kinevezésétől kezdődően előadó tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának nappali és levelező tagozatán, valamint a Kalazantinumban. 1997-től a váci Borromeo Szent Károly Papnevelő Intézet rektora és az Egri Hittudományi Főiskola Levelező Tagozatának igazgatója. 1997-ben II. János Pál pápa pápai kápláni cím adományozásával ismeri el szolgálatát. 
1999. február 24-től a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye koadjutor érseke. 
1999. április 10-én nyeri el a püspökké szentelés kegyelmét Kalocsán. 1999. április 29-től a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye általános helynöke. 1999. június 25-től Kalocsa-Kecskeméti érsek. 1999. augusztus 15-én veszi át az érseki palliumot Kalocsán. Jelmondata: Pro regno Dei –az Isten országáért. 
A Magyar Katolikus Püspöki Karban (MKPK) az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács elnöke 2006-ig, az Ökumenikus Bizottság elnöke, a Kultúra és Tömegtájékoztatás Bizottságának tagja, 2006-tól elnöke, 2006-tól 2015-ig az MKPK Állandó Tanácsának tagja. 2007-től 2011-ig az MKPK Világiak Bizottsága és Országos Lelkipásztori Bizottság tagja, 2011-től az MKPK Hittani Bizottságának (Ökumenikus Bizottság) tagja, 2021-től az MKPK Liturgikus Bizottságának tagja. 2002-től Dabas Város díszpolgára és a Bács-Kiskun Megyéért Díj birtokosa, 2007-ben átveszi a Pro Patria díjat, 2008-ban Márton Áron díjat kap, 2009-ben Mindszenty Emlékéremmel tüntetik ki, 2010-ben a Kalocsa Városáért díjjal jutalmazzák, ugyanebben az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntetik ki. 2018-tól Baja Város díszpolgára. 2020-tól Pest Megye díszpolgára. 

Publikációk: Az Isten országáért 2004, Isten országútján, 2005, Pro regno Dei 2008, Régit és újat 2008, A szó erejével 2009, A szó ünnepe 2009, Hit, erkölcs, történelem 2010, Két, Istennel beszélő ember 2010, Magyar zsoltárok 2010, Szolgálat Isten országáért, 2012, A hit erejével, 2013, A hit kegyelmét kérve, 2014, Mindig úton vagyunk, 2015, Az irgalmasság útján, 2016, Asztrik érsek örökségében, 2017, Mátyás király egyházpolitikája és vallásossága, 2018, imádkozzunk egymásért, 2018. Életrajzi kötet: Az Isten országútján 2005. 

Forrás: Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye
A neves évforduló alkalmából Érsek atyának főpásztori feladatai ellátásához erőt, egészséget kívánunk!