Hagyományőrzés, kitűnő hangulat a fajszi falunapon

Ám minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a szabadtéri néprajzi múzeumokat járó, rutinos hagyományőrzők is csak néztek és tanultak, ráadásul elismerően szóltak mindarról, amit egy-egy baráti társaság, elsők között Tóth Béla (gátőr Béla) és barátai, Csere Lajos (Bóby) és halásztársai, a Fodor, Gombkötő és Tumó családok alkotta team, Varga Matyás (Bodri Matyi) és barátai, a helyi Roma Önkormányzat tagjai, valamint még számos fajszi baráti társaság a legnemesebb helyi gasztronómiai hagyományokat felelevenítve, elsősorban bográcsban halból, bárányból és csirkéből alkotott.

Képgaléria megtekintése (90 db kép)

Az igazi nyári kánikulában a Duna-parti helyszín, a kompkikötő melletti vásártér a folyam felől érkező légáramlatoknak is köszönhetően kitűnőnek bizonyult. Az önkormányzat szervezésében megtartott programok a legkisebbektől a középkorúakon át az idősebbekig mindenkinek szóltak, de ami valamennyi résztvevőt összekötött, az a Fajszon népszerű vegyes halból főtt dunai halászlé, a különböző pörköltek, tárcsán sütött húsok és a finomabbnál finomabb házi készítésű sütemények voltak.

Mindez azért került előre, mert gyakorlatilag az ebéddel kezdődött a hajnalig tartó program. Az Országos Kishalász Érdekszövetség a rendezvény résztvevőinak egy 50 és egy 40 literes bográcsban főzte a kitűnő fajszi vegyes halászlét. A mennyiségre jellemző, hogy még délutánra, estére is maradt.
A kishalászok a halászlét kóstoló érdeklődőknek bemutatták az általuk művelt halászati módok jellegzetes, hagyományos eszközeit is, így a talán még ma is ismert varsát, a kevésbé közismert vetőhálót, és az egész más vonatkozásban ismert „kecét” [„Kis-kece lányom”]. A milling nevű, ma már szinte teljesen feledésbe merült halászati eszköz pedig csak a hagyományőrző kishalászok jóvoltából maradt fönn, akik vetőháló használatát még be is mutatták fotósunknak, a helyszín adottságaira való tekintettel csak úgy „szárazon”.

Képgaléria megtekintése (90 db kép)

Meghívásra Deák Ferenc és párja, dr. Szilágyi Erika a Karcagi Birkafőző Egyesület képviseletében főzte a hungaricumnak minősített birkapörköltet, ebből is bárki kóstolhatott. Az ételek előtt és közben kínált paprika pálinka és a Pata József helyi vállalkozó, a Pata József Gépipari Kft. tulajdonosa által hozott kitűnő borválogatás csak fokozta a hangulatot, hogy aztán a Mohácsról érkezett tamburás csatlakozása után, a baráti koccintások közepette felcsendüljön a magyar nóta.

Jókedvben és vígasságban a Duna-parttól alig 10 méterre sátrat verő gátőr Béla talán legnagyobb baráti társaságánál sem volt hiány. Valószínűleg nem túlzás az állítás, hogy az árnyat adó fák tövében a Nagy Károly főzte halászlé és a gátőr Béla készítette báránypörkölt minden tekintetben a „legjobb”, egy nap elteltével pedig már a „legemlékezetesebb” jelzőkkel is illethető. Mint ahogy a társaság oszlopos tagjának, a Kalocsa–Negyvenszállásról érkezett Kovács Imrének a pálinkája is, amelynek különlegességét ritkaságszámba menő összetevői adták. Jó volt látni, hogy a Fajszon érdekelt vállalkozások vezetői, köztük Németh József, a sükösdi Házi Piros Paprika Kft. tulajdonosa, a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. vezérigazgatója is szinte végig részese volt a rendezvénynek.

Képgaléria megtekintése (90 db kép)

Természetesen valamennyi főzőcsapat kitett magáért, de dicséret illeti az önkormányzatot is, hiszen Fegyvári Gábor és hölgy segítői nemcsak a község vendégeinek, közte a francia testvérváros küldöttségének főztek, de a rendezvényre kilátogatók is méltányos áron jutottak finom ebédhez a zarándokházzá alakított egykori révházban.

A légvár, a kézműves foglalkozás, arcfestés, a tápéi gyékényszövők vásárlással egybekötött kiállítása, a mohácsi busók bemutatkozása, a busó táncház mind-mind hozzá járultak a nap örömteli sikeréhez.
A Sárköz Íjász Egyesület közreműködésével ki lehetett próbálni a különböző korokat idéző íjakat is. Különösen jól állt a vadászati – és harci – eszköz egy szittya kisfiú kezében. Annyit megállapíthattunk, hogy igazi íjásznemzet vagyunk, mert a célpontnak kihelyezett gumiszivacs-állatok közül a fő kedvenc feketepárduc például nagyon sokszor meghalt, szegény. Az íjászat mellett az ősi vadászati módok közül a solymászat is képviseltette magát a hagyományőrző solymászok bemutatóján.
A vállalkozóbb szelleműek különböző ügyességi vetélkedőkön is összemérhették tudásukat, így például sodrófa- és gumicsizma-hajításban is. Mi a sodrófás gyakorlást figyeltük, mondanunk sem kell, ebben a hölgyek teljesítettek jobban.
A rendezvény biztonságról ennyi fegyver közt – mások mellett – egy varég harcos is gondoskodott, aki egyenesen Szent István személyi testőrségéből kapott szabadságot erre a napra információink szerint [Keresd a fotógalériában!].

Képgaléria megtekintése (90 db kép)

A kalocsai nagy rendezvényeken megszokott hatalmas, fedett színpad és kitűnő hangosítás jó feltételeket biztosított a szabadban rendezett programoknak. Délután fél háromkor Berta Zsolt polgármester és Richter Mátyás római katolikus pap ünnepélyes megnyitóját már mintegy 800 fő hallgatta, de ez a szám az esti bálon, amelyen a Koktél együttes játszott, már az 1500 főt is meghaladta.
A rövid megnyitó beszédet követően Richter Mátyás Isten áldását kérte az ünnepre, majd a település kiválóságainak járó díjak, címek, elismerések átadására került sor. [Ezzel külön cikkben foglalkozunk – A szerk.]

A fajszi Szilas Néptánccsoport, a harkányi Ki-Mit-Tud? versenyen, nyugdíjas kategóriában ezüstérmet nyert helyi Duna Gyöngye népdalkör műsorát nagy taps és ováció fogadta. A T-dance hip-hop előadása, az Izisz Tribal hastánccsoport, a Pesti Magyar Operett művészeinek és a Busó táncháznak a műsora minden bizonnyal még egész évben emlékezetes marad.