A 2020. év végén, nem sokkal a Kalocsa-Paks Duna-híd kivitelezőjének kihirdetése előtt, a kalocsai oldalon befejeződött az új átkelőhöz vezető út nyomvonalának régészeti próbafeltárása. A Foktő község közigazgatási területét érintő régészeti feltárás 2021. február 24-től az úgynevezett megelőző feltárással folytatódik, amelyről Patyi Eszter, a Kecskeméti Katona József Múzeum régész munkatársa a helyszínen tájékoztatta portálunkat.
Mint emlékezetes,Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum Régészeti Osztályának vezetője korábban arról számolt be: aKalocsa-Paks Duna-hídra vezető út nyomvonalán régészeti próbafeltárásokat végeztek, amelyek fejeződtek. Ezen munkálatok közben egy középkori magyar település nyomaira bukkantak. A teljes felületű feltárás a leendő út nyomvonalán, mintegy 7000 négyzetméternyi területen folytatódik majd.
Az osztályvezető rámutatott: a nagyberuházással érintett terület kisebb része található a Duna kalocsai oldalán, a paksi oldalon ettől jóval nagyobb, közel 150 ezer négyzetméternyi területet érintenek a feltárások. Wilhelm Gábor az ígérte, a Foktőnél fellelt középkori település teljes felületű feltárását követően, annak eredményről tájékoztatják majd portálunkat.
Nemrégiben azt tapasztaltuk, a kivitelezés előtti, úgynevezett teljes felületű megelőző feltárás február 24-én megkezdődött Foktő határában, és jelenleg is tart.
A helyszínen Patyi Eszter régész arról számolt be: a Kecskeméti Katona József Múzeum két régész munkatársa irányítása mellett, a gépi földmunka elvégzése után, kézi munkaerővel folytatódik a feltárás.
Amint azt tapasztaltuk, a foktői körforgalomtól pár száz méterre, Uszód irányába, az út jobb, illetve bal oldalán egy-egy depóhelyet alakítottak ki, oda hordják a nyomvonal felületéről földmunkagépekkel kitermelt földet.
Patyi Eszter az Uszód irányába tartó út mindkét oldalán végzett ásatásokról szólva elmondta:
Egy középkori település szélén vagyunk, jelenleg annak az árokrendszerét érinti a feltárás. Az egykori településeket egy árokrendszer vette körül, egyrészt a csapadékvíz elvezetése, másrészt az állattartás és telekhatárolás céljából. Nem tudjuk pontosan, hol volt maga a település, de az nem valószínű, hogy az út kijelölt nyomvonala alatt lett volna, inkább a jelenlegi területtől délnyugatabbra helyezkedhetett el” – mondta a régész.
Ott tartózkodásunk idején, az eredeti talajszínt alatt mintegy50-60 centiméterre egy kemence, és annak hamugödre feltárása volt folyamatban, melynek során kerámiatöredékek is előkerültek.
Patyi Eszter kifejtette, az egész nyomvonalat megkutatták, de teljes felületű megelőző feltárást csak a jelen munkálatokkal érintett szakaszon végeznek, mert a kivitelezés mélységét tekintve szakmailag ezen szakasz feltárása indokolt. A szakember leszögezte, a megelőző feltárás befejezését követően régészeti szempontból gyakorlatilag indulhat a kivitelezés, régészeti megfigyelés mellett. Természetesen a régészeti munka eredményéről a nyilvánosságot is tájékoztatják majd.