Első közmeghallgatását tartotta a TEIT – A kalocsai ÖKO Pont méltó helyszínnek bizonyult

A rendezvényt megnyitó dr. Bálint József a lakossági érdeklődés elmaradását a nyári kánikulával is indokolta, de mint mondta, az érdeklődők a médián keresztül valamennyi településen értesülhetnek az elhangzottakról.

A TEIT elnöke a holnap Gerjenben megrendezésre kerülő TEIT Családi Sportnappal kapcsolatban fontos bejelentést tett: kizárólag az esemény miatt és ideje alatt szombaton, óránként újra közlekedik a Kalocsa-Gerjen közötti komp. Ezt az információt Romhányi Károly, Gerjen polgármestere azzal egészítette ki, hogy a komp az érdeklődők számától függően, gyakorlatilag folyamatosan közlekedik majd a két part között. A rendezvény helyszíne mintegy két kilométerre van a kompkikötőtől, így onnan az önkormányzat kisbuszokkal szállítja a gyalogosan érkezőket.

A TEIT szerződésben vállalt rendezvényének előadója Honti Gabriella, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Kft. kommunikációs önálló osztályának vezetője volt. A szakember prezentációjában a társaság által végzett kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék tárolásáról, hangsúlyosan az Atomerőmű mellett felépített Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) működéséről, biztonsági rendszereiről, előírásairól, a hazai és nemzetközi szervezetek ellenőrzési gyakorlatáról és megállapításairól szóló információkat gyűjtötte egy csokorba.

Természetesen szó volt a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) létesítményről is, amely az 1960-as évek nemzetközi ajánlásai és az akkor érvényes magyar illetve KGST szabványok szerint tervezték (1971) és helyezték üzembe (1976). A létesítmény feladata a nem atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék átvétele és elhelyezése. Az RHFT az egész országra kiterjedően nyújtja szolgáltatásait. A kisebb radioaktív hulladék termelőknél, mint a kórházak, laboratóriumok és ipari vállalatok, jelenleg mintegy 5-15 m³ kis és közepes aktivitású hulladék és kb. 300 db elhasznált sugárforrás, valamint jellemzően 1000 db füstérzékelőkből kiszerelt sugárforrás elhelyezését szolgálja. Mint elhangzott, itt folyékony radioaktív hulladékot nem tárolnak.

A Bataapátiban működő, immár lakossági látogatóközponttal is rendelkező Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló az atomerőműből származó szilárd és folyékony kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését szolgálja. Az atomerőmű üzemeltetése során keletkező szilárd halmazállapotú hulladék többségét 200 literes acélhordókban, tömörített formában tárolják, a folyékony hulladékot tartályokban gyűjtik az atomerőműben. A hulladékokat csak szilárd formában lehet véglegesen elhelyezni, ezért a végleges tárolóba történő szállítást megelőzően a folyékony hulladék szilárdítására is sor kerül az atomerőműben. Az atomerőmű lebontásakor is keletkezik ilyen típusú hulladék, melyet feldolgozott állapotban, szilárd halmazállapotban kell véglegesen elhelyezni, együtt az üzemviteli hulladékokkal. A létesítmény alapadatain kívül természetesen a biztonsági kérdésekről is szó volt.

Az atomerőmű leszerelésekor keletkező, valamint a nagy aktivitású radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmény helyszínének kiválasztásával kapcsolatos kutatómunkákról szólva elhangzott: a Pécs környéki helyszínen még csak a vizsgálódások folynak, a kérdésben nincs döntés.

Az előadás végén Szőke Imre, a Szent István Gimnázium fizika tanára kérdésére válaszolva Honti Gabriella elmondta: a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában azért szűntették meg a diákcsoportok látogatását, hogy a fiatalokat még véletlenül se tegyék ki sugárterhelésnek. Ám a bataapáti látogatóközpont mindazt a fiatalok számára érdekes eljárást elvégezteti, ami a védősisak viselésében, a védőruha felvételében és az utólagos sugárterhelés mérésben is megnyilvánul.

A megjelent polgármesterek és vendégek elismerően szóltak a kalocsai ÖKO Pontról, mint mondták, az épület mind a TEIT Információs Irodájának, mind az eredeti rendeltetésének méltó helyszínt biztosít.