Homokmégyen október 14-én, csütörtökön neves előadók részvételével, Foglyot vissza az Őrjegbe címmel tartottak szakmai konferenciát. Az esemény jelentőségére utal, hogy annak fővédnöke Dr. Nagy István agrárminiszter volt, a konferenciát a Homokmégyi Dózsa Vadásztársaság mellett további négy megyei vadásztársaság, az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark, valamint az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikus és Vadegészségügyi Tanszéke szervezte. A tanácskozás középpontjában a túlnyomó részben érintetlen, természeti erőforrásokban gazdag Őrjegi táj, és a régmúlt időben, elsősorban a múlt század első felében gyakori vadfaj, a fogoly újratelepítése állt.
A fogoly visszatelepítése Homokmégyre projekt állásáról Agócs Péter, az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület elnöke és Rigó Ferenc, a Homokmégyi Dózsa Vadásztársaság elnöke tartott érdekfeszítő előadást. Mint elhangzott, az előkészítő munka már tavaly télen, egy 1,5 hektáros szántóterületen, változatos mezőgazdasági kultúra kialakításával elkezdődött. Az itt élő foglyok számára ideális vadföld kialakítását az Országos Vadgazdálkodási Alaptól 2019-ben elnyert pályázati forrás tette lehetővé. Az prezentáció zárómondata szerint az előadók abban bíznak, hogy a visszatelepítési programhoz a későbbiekben több vadgazdálkodásra jogosult csatlakozik.
A résztvevők a továbbiakban a fogolyállomány jelenlegi magyarországi helyzetéről, a ragadózó gyérítés szerepéről a fogolyvédelemben, és a közös agrárpolitika biodiverzitásra gyakorolt hatásáról hallottak előadást.
A konferencia hátra lévő részében a fogolynevelés gyakorlata, és a foglyok állategészségügyi kérdései voltak napirenden.
Agócs Péter a konferencia végén portálunknak elmondta:
A fogoly egy nagyon fontos madárfaj, amely a múlt században már csak sokasodó egyedszáma miatt is hétköznapi madárnak számított vidéken. A mai világban abból a szempontból fontos, hogy az agrárkörnyezet, ahol a madárfaj él letükrözi: jól használjuk, nem jól használjuk, esetleg túlhasználjuk az adott területet. Ha túl sok vegyszert alkalmazunk, ezek a negatív változások közvetlenül vagy közvetve, az emberre is hatnak. Mindezt azonban nagyon jól tudják monitorozni a foglyok, hiszen ha csökken a madárfaj állománya, abból arra következtethetünk, hogy valami baj van.”