Így cserélnék le a főutcai fasort: hat ostorfa maradna – Pfliegel Tibor mutatta be a fásítási tervet

A fórum tanulságait nagy vonalakban, a hozzászólások részleteinek mellőzésével már ismertettük – ezekre külön cikkben térünk majd ki –, most a tervet készítő mérnökcsoport vezetője, Pfliegel Tibor tervismertető előadását mutatjuk be, aki munkatársával, Máté Zitával együtt részt vett a január 9-én délután tartott lakossági fórumon.

A mérnök bevezetőként rövid történeti áttekintést adott, fölidézve a várost a XVIII-XIX. században sújtott több tűzvészt, a város lakóinak életformaváltását, az egyszintes helyett az emeletes házak elterjedését, ami a 1900-as évekre is áthúzódott. A fasort pedig 1892-ben telepítették – mutatott rá Pfliegel Tibor, kiemelve, hogy ezek az idős fák akkor még szabad tér állással működtek, nem volt körülbetonozva, burkolva sem.

Ez a fa önmagában egy nagyon szép, élhető, hosszú életű, fehér keményfájú fa, amely szabadtérállásban 8-10 méteres koronaszélességgel, és ugyanakkora, sőt magasabb, 10-15 méter magassággal rendelkezik – mondta a mérnök, rámutatva, hogy miután beépítettük, házak kerültek mellé, leburkoltuk, letérköveztük, lenyomtuk aszfalttal, ami miatt a fák vízellátása romlott. Mindehhez a klímaváltozás, az éghajlat szárazabbá válása is hozzájárult.

Ez a fa nem szűk utcába termett, hanem tág terekre, és ott tényleg szép! Nem lehet betuszkolni, vagyis, sikerült mert ugye, beépítettük.”Az odvasodás okai és következményei

Így viszont nyírni kellett, részben a közlekedés fokozódó térigény miatt is, mégpedig évente kétszer, de egyszer biztos, amitől legyengültek a fák, leromlott az immunrendszerük, nem beszélve arról, hogy az évről évre ejtett friss sebeken a támasztószövetet, a ligninszövetet támadta meg a gomba. Ez a gyengültségi kórokozó végigfertőzte a fákat, aminek eredményét bárki láthatja.

Ettől még a fa él tovább, hiszen a táplálószövete, a kambium a kéreg, a háncs és szíjács határán helyezkedik el, vagyis kívül, nem belül, de a gomba a fa belsejét, a szilárdító szövetét pusztította el, így a fa szerkezeti stabilitását tette tönkre. A fa attól még ugyanúgy lombot hajt, mivel a kambium kívülről táplálja, de a szilárdságát már elveszítette – fejtette ki az előadó, fölidézve, hogy

MÁR A 2011-BEN KÉSZÜLT TANULMÁNY SZERINT IS A MINTEGY HÁROMSZÁZ FÁBÓL AZONNALI KIVÁGÁSRA ÍTÉLTEK HETVENKILENCET, AMELY SZÁM AZ ÓTA CSAK NŐTT.

Ide tartozik, hogy az 1995. és 2000. közt elvégzett közműfejlesztések során, amikor a vezetékeket oda kellett vinni a házakhoz, némelyik fának átvághatták a gyökérzetét, akár támasztó, akár pányvázó gyökereit, ami ugyan jelenleg nem látható, de ezáltal tovább gyengítették az adott fa statikai helyzetét és élethelyzetét.

A talajuntság

Sokan azt szeretnék, hogy a kivágott fák helyére ültessünk újra ostorfát. Ám ahogyan őszibarack helyére kajszit, vagy paprika helyére rögtön paradicsomot sem célszerű ültetni, úgy a talajuntság miatt az ostorfák újratelepítését sem javasolják.

Ez egyszerű biológiai törvény, amit nem tudunk megerőszakolni. Úgy hívják, hogy talajuntság.”A celtis talajélete nem az egyszer egy méteres gödörre korlátozódik, bár az ültetésnél csak azt látjuk, pedig ez a fa az ültetés után hét méteres talajélettel rendelkezett, átszőtte a gyökerével, behálózták a gombafonalak, baktériumok települtek be, és ott húzódtak meg a kártevői is. Ha ebbe a közegbe ugyanazt a fajt ültetjük, akkor a fák várhatóan újra vissza fognak fertőződni.

Összetett szempontrendszer

Az ostorfák helyett javasolt fajta kiválasztásához a klímatűrés, a talaj- és környezeti adottságok, a mikroklíma, a tájba illesztés a fenntarthatóság, gazdaságosság kérdéseit és egyéb szempontokat is figyelembe kellett venniük.

NÁLUNK AGYAGOS, KÖTÖTT ÖNTÉSTALAJ VAN, AMIT NEM MINDEN FAJ VISEL EL.

A térbeli lehetőségeket tekintve abból indultak ki, hogy megvannak a fahelyek, amitől épp el lehet térni, de az jócskán megnövelné a költségeket. Így a meglévő fahelyekre tervezték a telepítést – ahol a közművek megengedik –, oda pedig olyan fafajt kellett kiválasztani, amely ezt a tőtávolságot követi: ne nőjön össze, de árnyékoljon is, és a homlokzathoz is kell illeszkedjen, hogy a szép épületeket ne teljesen takarja ki, de mutasson is. Az is szempont volt, hogy a homlokzatokat engedje szellőzni a penészedés, mohásodás megelőzése érdekében, tehát a fasornak kellőképp légáteresztőnek is kell lennie.

Éghajlati tényezők

Mindemellett fontos volt tekintettel lenni a klímatűrési szempontokra is, hiszen az e vidékre jellemző éghajlat mind melegebbé és szárzabbá válik, e fák sok évtizedes élettartamára vetítve, akár jelentősen. A Kárpát-medence pedig a celtis elterjedési területének a déli határán van, innentől már csak északabbra található ostorfa.

Ezzel szemben a tervben javasolt egyik fajta, a virágos kőris elterjedési területe Dél-Európa és Délkelet-Európa, Törökország, Balkán, ebből adódóan jól fogja bírni majd a hőmérséklet-emelkedés jobban életben marad. Ugyanakkor későn fakad, így a tavaszi fagyok nem tesznek benne kárt.

A SZAKEMBEREK VÁLASZTÁSSA AZ OSZLOPOS VIRÁGOS KŐRISRE ÉS AZ EGYBIBÁS GALAGONYA SZINTÉN KARCSÚ VÁLTOZATÁRA ESETT.

Azért választottak két fajtát, egyrészt városképi illetve településképi szempontból a homlokzatokhoz kellett igazítani, másrészt a területen hét méter magasan van egy légvezeték, így a fáknak ezt a hét méteres magasságot sem volna szabad elérni.
A belső, a sétálóutcától a Nagytemplomig terjedő utcaszakaszra a magasabb, 15 métert elérő kőris kerülne, míg a legalacsonyabb fafaj, a galagonya a sétálóutcától a buszmegállóig kerülne eltelepítésre.

AZ ÖNKORMÁNYZAT ELŐTT HAT OSTORFÁT MEGTARTANÁNAK „EMLÉKÜL”.

A virágos kőris

Hazánkban is honos, így

A TENGERENTÚLI EREDETŰ NYUGATI OSTORFÁVAL ELLENTÉTBEN NEM TÁJIDEGEN.
KÜLÖNÖSEBB ISMERT KÁRTEVŐJE, KÓROKOZÓJA SINCS, ÉS A JAVASOLT FAJTÁT, AZ OSZLOPOS VÁLTOZATOT METSZÉSSEL ALAKÍTANI SEM KELL.

A koronája önmagában statikus, viszonylag jól tartja magát a koronaboltozat.
E tulajdonságai a fasor fenntartásánál az alacsonyabb költségek és az eredményesség szempontjából is előnyt jelentenek, kevesebb munka lesz velük, de az őszi avargyűjtést – lombhullató fa lévén – nem lehet elkerülni.

A galagonya

Ebből is többféle fajta van már kereskedelmi forgalomban, ugyanakkor azt javasolta a szakember, hogy ne „agyonnemesített fajtát” válasszunk, mert a tapasztalatok szerint azok hamarabb kipusztulnak, nem hosszú életűek, a szépségüknek ára van, ez pedig az idő.
Ezért alapfajt,

AZ EGYBIBÉS GALAGONYÁT VÁLASZTOTTÁK, AMELY VISZONYLAG JÓL BÍRJA A SZÁRAZSÁGOT, AZ EXTRÉM KÖRÜLMÉNYEKET, UGYANÚGY MINT A KŐRIS.

A fajták kiválasztásánál a tervezők figyelembe vették a Magyar Díszkertészeti Szövetsége ajánlásait, és a szakma által az elkövetkezendő 50 évre javasolt fajták közül választottak.

Közművek

Figyelembe kellett vennünk a közműveket is, hiszen nem is kevés közmű húzódik az utca mindkét oldalán. Azokra a helyekre, ahol közmű van, oda a fákat nem javasolnak telepíteni, mivel a közművek úgy nyilatkoztak, hogy nem a közmű fölé a védőtávolság megtartása miatt fa nem telepíthető. Meglévő fa lehet, de hogyha újra kell telepíteni, akkor már nem engedik azon a helyen. Azt azonban, hogy pontosan hol nem lehet, nemcsak a tervből, hanem a helyszínen elvégzendő közműfeltárás eredményéből lehet majd megtudni. Az emiatt üresen maradó kutricákra is vannak javaslatok: ide örökzöldeket, oszlopos tiszafát, évelő cserjéket telepítenének.

Szakaszokra bontás

A több mit egy kilométeres Szent István király úti fasort négy szakaszra osztották föl.
Az első, a Szentháromság tértől a Batthyány utcáig terjedő szakaszon, majd folytatólag, a második szakaszon is fontos szempont volt, hogy a fák a homlokzatokat ne takarják el teljesen, hanem szabad teret adnak a betekintésnek.
Így

A FÁK MAXIMÁLIS NÖVEKEDÉSI BEÁLLÓ MAGASSÁGÁT AZ ÉPÜLETMAGASSÁGHOZ, ERESZMAGASSÁGÁHOZ IGAZÍTOTTÁK, ENNEK MEGFELELŐEN LETTEK A FÁK BETERVEZVE.

A buszmegálló felé eső részen, ahol a földszintes épületek állnak, oda galagonya fákat terveztek, de a látványtervtől eltérően piros virágú. úgynevezett Scarlett fajta, hanem hagyományos fehérvirágú lesz.

A látványtervek egyébként 15-18 éves állapotukban ábrázolják a fákat. Olyan látványteret is bemutattak, ahol a fák növekedését érzékeltették, nyolcéves bontásban.

Költségbecslés

A TELJES BERUHÁZÁS KÖLTSÉGE ÖSSZESEN 50 MILLIÓ KÖRÜLI ÖSSZEG LESZ.

Ez tervezői, nem kivitelezői szintű becslés, és azért körüli mert nagyon sok tényező, például a közművek kiváltásának szükségessége csak a helyszíni adaptáció kapcsán derülnek ki.

Az viszont elhangzott:

A közművek teljes kiváltása az horribilis összeg lenne.”AZ IS SZEMPONT VOLT, HOGY A TELEPÍTENDŐ FÁK MÁR AZ ÜLTETÉS UTÁN LEGYENEK MUTATÓSAK, SZÉP MÉRETESEK, NEM PEDIG PICI FÁK.

Ugyanakkor a szakmai gyakorlat szerint a kőrisfa 20-25 cm-es körmérettel már kritikussá válik, hogy megmarad-e. Ha annál idősebb fát akarunk átültetni, meg lehet próbálni, de horribilis költsége van, hiszen egy 25-ös körméretű fa súlya is közel fél tonna, aminek már a mozgatása is kihívás, nagy gépek kellenek hozzá.

Ráadásul nem férnének el [a földlabdák] a kialakított fahelyeken, ami burkolatbontással, így további költségnövekedéssel járna. Ugyanakkor a fiatal fa sokkal jobban alkalmazkodik a környezetéhez, míg az idősebb esetleg ki is pusztul az ültetési sokktól.

RÁADÁSUL A KŐRIS „GONDOLKODÓ FA”.

Azért hívják gondolkodó fának, mert az első néhány évben csak a gyökerét fogja fejleszteni, oda küldi a tápanyagot, és csak néhány év múlva fog a koronanövekedése is látványosabban megindulni.

Ezért fiatal fában kell gondolkodni, 14-16-18 centis körmérettel, de ezek már mégsem csemeték, nem tudják őket a vandálok kitördelni, esetleg csak valamilyen eszköz fölhasználásával, hiszen ez körülbelül jó öt centiméteres átmérőt jelent.

Technikai nehézségek

Nehezíteni fogja a munkákat, hogy valószínűleg csak kézi kézimunkával lesz lehetséges a tuskók kitermelése, mivel az ostorfa eléggé keményfa, tehát nem alkalmas rá bármilyen fúró. Ide speciális gépet kell hozatni, amilyen csak kettő van Magyarországon.
Ezért nem biztos, hogy fúrni kell, lehet, hogy kézzel fogják kivenni az összeset – a tehchnológia kérdéséről a feltárás tapasztalatai alapján születhet majd végleges döntés.

A költségeket növelik a kerti bútorok is, egyrészt a telepítendő új kerékpártárolók és egyebek, valamint a meglévők kiemelése, fölújítása majd visszahelyezése, ami azért szükséges, hogy elkerüljék a sérülésüket.

EZÉRT OLYAN TETEMES A KÖLTSÉG – NEM MAGA FAANYAG A DRÁGA HANEM AZ ELŐKÉSZÍTŐ ÉS AZ UTÓMUNKÁLATOK TESZIK KI A KÖLTSÉGEK JÓ RÉSZÉT.

Ezzel zárta tervismertető előadását Pfliegel Tibor, majd a hallgatóság kérdéseire válaszolt, illetve a felszólalásokra reflektált.
Ezekre hamarosan visszatérünk!