Hogy milyen élénk érdeklődés kíséri Kalocsa legnagyobb egyházi beruházását, a főszékesegyház és környezete rekonstrukcióját, azt a december 17-ei Érseki Múzeum nyitóünnepsége ékesen bizonyítja. A megújulás újabb fő állomására, az Astriceum Érseki Múzeum ünnepélyes megáldására csak a városból mintegy ötszázan voltak kíváncsiak. Az érseki palota szomszédságában lévő egykori kanonokházban kialakított, még tovább formálódó érseki múzeum új szárnya szombat óta folyamatosan várja a látogatókat. A gyönyörűen kivitelezett épület tágas kiállítótereiben a hatvan évvel ezelőtti 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak, az azt követő megtorlások időszakának állítanak emléket.
A nyitóünnepségen elsőként dr. Bábel Balázs érsek köszöntötte a vendégeket, ám mielőtt megáldotta volna az épületet, felelevenítette azt az időszakot, amelyben a kiállítás „főszereplője”, a sortűzben elhunyt Ravasz István mellett számos hazafi vesztette életét. Az érsek arra figyelmeztetett: a történelem arra tanít bennünket, hogy a zsarnokság mindig elbukik, a zsarnokok előbb vagy utóbb a történelem szemétdobjára kerülnek. Dr. Bábel Balázs felidézte azt is, amikor a kalocsai börtönben szerzetes nők és szerzetes férfiak raboskodtak, papokat küldtek internálótáborokba, totális volt a megfélemlítés.
Az érsek beszéde közben egy pillanatra megállt, majd kijelentette: az igazságot ki kell mondani! A forradalom idején és utána is ott voltak az igazak és az árulók! Az érsek az „árulók az egyházon belül is voltak” kijelentéssel utalt a kor kollaboráns papjaira, de az egyházra erőltetett papi békemozgalmat is megemlítette. Dr. Bábel érsek azzal zárta beszédét: aki ide ellátogat, azt a kiállítás anyaga magyarságtudatában és hitében is megerősíti.
Az eseménynek érdekes színfoltja volt, amikor dr. Ravasz István hadtörténész ezredes, mint a kiállításban szereplő Ravasz István rokona történészként és családtagként elevenítette fel az 1956-os forradalom napjait. Mint hangsúlyozta, a történelem során a legtöbb forradalom „saját gyermekeit is felfalta”. Ám ebben mind az 1948/49-es, mind az 1956-os forradalom és szabadságharc különb volt. Mindkettőben nem a terror, hanem a demokrácia teljesedett ki a magyar nép számára. A történész azzal fejezte be mondanivalóját: Isten ne adja, hogy az első, majd a második forradalmunkat és szabadságharcunkat egy harmadik kövesse.
A beszédek elhangzását követően megnyitották az utat a kiállítóterek felé.
Az Astriceum Érseki Múzeum első emeleti, „Eltaposott virágok” című nyitótárlata egy olyan, az 1956-os események előtt tisztelgő vándorkiállítás, amely majd Kalocsáról indul egy éves körútjára az országban. A Terror Háza hasonló kiállítására emlékeztető, a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület neves szakemberei által összeállított, a gyűjtőknek köszönhetően eredeti tárgyakkal berendezett, tematikus tárlatot az 1956-ban 18 éves, tragikus sorsú költő, Ravasz István életútjára fűzték fel. Az 1956-os sortüzek egyikében elesett költő megrendítő versein keresztül mutatják be azt az időszakot, amelynek a túláradó hazaszeretettel megáldott fiatalember is áldozatául esett.
A második emeleti kiállítótérben már inkább a városhoz, az Érsekséghez kötődő személyekről, eseményekről tájékozódhat az érdeklődő. A látogató nemcsak az egykori politikai foglyok börtöncellájával ismerkedhet meg, hanem Mindszenty József hercegprímásnak és Grősz József kalocsai érseknek a személyes tárgyait is éppúgy láthatja, mint azokat a fotókat, amikor Mindszenty Kalocsára látogatott.
A szervezők arra számítanak, hogy a karácsonyi ünnepek alatt sokan ismerkednek majd az Astriceum Érseki Múzeummal.