Bagó Zoltán programismertető sajtótájékoztatót tartott május elsején – A jövőről - tanulmánynak beillő alapossággal

Dr. Bagó Zoltán a rövid köszöntője után emlékeztetett arra, hogy közösségük még február és március között társadalmi egyeztetés keretében hívta életre a Kalocsai Kérdőívet, amit közel 1200 ember töltött ki. A vélemények között visszatérő igényként merült fel, hogy Kalocsának egy új Gazdaságfejlesztési Stratégiát kell adni, és a köztisztaság kérdése sem tűr halasztást – sommázta az alaphelyzetet az előadó, aki szerint azért hívták életre a Kalocsai Gazdaságvédelmi Kerekasztalt, hogy a saját kutatómunkájuk és a piaci szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetések után megalkothassák a programjukat.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

A folytatásban dr. Bagó Zoltán tíz pontba szedve összegezte a jövőre vonatkozó, többnyire kontextusba helyezett programjukat.

1. A FŐTÉR MIATT KIALAKULT KOMPLEX HELYZET AZONNALI MEGOLDÁSA - Élhető és fenntartható települési környezet kialakítása, az épített és természeti örökség védelmével, hasznosításával, a környezet átalakításával, városkép javítással és közterület rendezéssel.

2. MINŐSÉGI MUNKAHELYTEREMTÉS - A szolgáltatási szféra megerősítése, a termelő szektor stabilitásának és versenyképességének erősítése, informatikai fejlesztések, a helyi vállalkozók érdekeinek határozott képviselete az önkormányzat teljes súlyával, Kalocsa gazdasági és szellemi tőkéjének növelésével, és a különböző szállítási módok kapcsolatának javításával. Éppen ezért megválasztása után munkahelyteremtő vállalkozásokat hozna a városba.

3. EGÉSZSÉGÜGY- A Kórház maximális támogatása és segítése „tűzön-vizen át” az önkormányzat teljes súlyával!

4. BÉRFEJLESZTÉS – Az összes önkormányzati intézményben a lehető leghamarabb!

5. A KÖZBIZTONSÁG további javítása. 

6. A HELYI KÖZLEKEDÉS - Utak-járdák építése, javítása, tisztántartása télen-nyáron!

7. A CIGÁNYSÁG SEGÍTÉSE - Az esélyegyenlőség növelése és biztosítása, az egyenlő bánásmóddal, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvével, a diszkriminációmentességgel, a foglalkoztatás javításával, a szociális biztonság fokozásával, az oktatási színvonal fokozásával, a lakhatási problémák komplex kezelésével, az anti-szegregációval, és a közmű-ellátottsági szint emelésével.

8. AZ IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSE – Az európai szintű turizmus visszahozatala, a középkategóriás szabadidős és „gyógyturizmus” fejlesztésével, formabontó új ötletekkel.

9. A VÁROSI KÖTŐDÉS ERŐSÍTÉSE – A szellemi élet erősítése és a felsőfokú oktatás visszahozatala. A területi kohézió erősítése, a kistérségi központi szerep erősítése, a népességmegtartás, a vonzerő fokozása, a helyi tömegközlekedés újragondolása ingyenes elektromos kisbuszos céljáratokkal. Identitástudat és a lokálpatriotizmus erősítése. A közösségi terek, a civil társadalom színtereinek fejlesztése. A hagyományápolást végző civil szervezetek támogatása. Együttműködés a köznevelési intézmények intézményfenntartó központjaival. A sport kiemelt finanszírozása!

10. A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK MEGŐRZÉSE - Természeti, táji környezet értékeinek megőrzése, a táji értékek fejlesztése, a környezeti terhelések csökkentésével, a környezetvédelem javításával, a föld felhasználási struktúra fejlesztésével, a felszíni és felszín alatti vizek védelmével. Önálló modern városi közterületi öntözőrendszer kiépítése.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

Miután a fentiek elhangzottak, a tervezett fejlesztéseket dr. Bagó Zoltán a ’mihez képes’ megítélése érdekében A valóság – Kalocsa 2024-ben alcím alá rendezte. Az előadó szerint az elmondottakkal csak szigorúan tényszerű megállapításokat tesz, az értékelőből a szubjektumot kizárta.

Mint elhangzott,

• Kalocsát az Országos Területfejlesztési Koncepció a régión belül dinamizálható térségi központként jellemzi.
• Az elmúlt években Kalocsa városa visszafogottabb gazdálkodást folytatott mint az azt megelőző időszakban, de vagyonában az elmúlt 5 évben így is jelentős csökkenés ment végbe. 
• A város zöldfelületi rendszere gazdag, alapvetően változatos elemekből épül fel, melynek kiemelten fontos része a településen keresztülfolyó, ökológiai folyosóként működő Vajas csatorna.
• Kalocsa és térsége közepes aktivitást mutat a cégek mennyiségében is.
• Kalocsa történelme során mindig meghatározó volt a mezőgazdaság szerepe, ezt bizonyítja a mezővárosi rangja. 
• Kalocsára nem jellemző az ipar jelenléte. 
• Az összes regisztrált vállalkozás 76 százaléka tevékenykedik a szolgáltatási ágazatban.
• A jövőben Kalocsa egyik régi-új bevételi forrása a turizmusból és a kapcsolódó szolgáltatói tevékenységből fakadhatna.
• A munkanélküliek száma az átlagos 700 főről, kb 1000 főre változott az elmúlt 5 évben. 
• A városban az önkormányzati, állami intézmények, valamint a középvállalatok a legnagyobb foglalkoztatók, tehát a közigazgatásban, az iparban és a szolgáltatásban dolgozik a városba naponta ingázók java része.
• Kalocsa városát tehát az alacsonyan képzett munkaerő és a magas munkanélküliségi ráta jellemzi. 
• A száz lakosra jutó adófizetők száma Kalocsán 43-44 fő. 
• Kalocsán a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladja az országra jellemző értékeket 2000-óta.
• Az önkormányzati segélyezési mutatókat vizsgálva látható, hogy jelentősen megnőttek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásokra fordított kiadások.
• Kalocsa közúthálózatán – a külterület mellett a belterületen is – a burkolat állapota, minősége a legtöbb helyen nem megfelelő, melynek javítása komoly pénzügyi erőforrásokat igényelne. 
• A Duna, mint Európa legfontosabb vízi útjának közelsége az Európai Unió Duna Stratégiájának fényében különösen nagy jelentőséget kap, mint közlekedési útvonal. 
• Az emberek életminőségét nagyban meghatározza, hogy milyen komfortfokozatú és felszereltségű lakásban élnek.
• A településen a Kalocsa Vagyon Kft. kezeli az önkormányzati bérlakásokat. 
• A lakótelepeken a térfigyelő rendszer kiépítése visszaszorítaná a rongálásokat.
• A város épületeinek gépészeti rendszerei vegyesek.
• A városban (14.619 fő) a népszámlálás alapján jelen lévő nemzetiségek: cigány (584 fő), német (292), horvát (146 fő). 
• Kalocsa városára eddig nem volt jellemző a kontinensen túli bevándorlók letelepedése, azonban az utóbbi időben egyre több ázsiai jelenik meg a településen. 
• A település oktatási, egészségügyi, közigazgatási, szociális és kulturális szerepe kiemelkedő a térségben. 
• Kalocsa városban az óvodai feladatellátás kulcsfontosságú.
• Az elmúlt 15 évben folyamatosan csökkent az általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, most 1 300 fő körül mozog az érték. 
• A középfokú oktatási intézmények száma a városban 4 darab, amiből 2 gimnáziumi és szakközépiskolai, vagy szakgimnáziumi feladatellátási hely. 
• Kalocsa a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű-gyermekek száma magas. 
• A paksi atomerőmű rendkívüli közelségéből fakadóan Kalocsa a Sürgős Óvintézkedési Zónába esik, tapasztalatok alapján számos gazdasági szereplő ezen okból kifolyólag helyezi Kalocsát érdeklődési határán kívülre. Ezen sürgősen változtatni kell – mondta dr. Bagó Zoltán.

Gazdaságfejlesztési Stratégia

Az előadó a folytatásban a Gazdaságfejlesztési Stratégiára tért át, amelyet a 

• Munkahelyteremtés
• Szakképzés integrálása
• Turizmus újraindítása
• Fiatalok megtartása
• Adóerő képesség növelése – témakörökbe rendezett. 

Mint ahogy azt más megállapítások mellett dr. Bagó Zoltán kifejtette:

A következő városvezetés egyik fontos feladata lesz, hogy megvédve a kalocsai munkahelyeket; szükség esetén új partnerek felkeresésében segítse a kalocsai feldolgozóipari szereplőket; Kalocsán új munkahelyekre van szükség, ám fontos mérlegelni azt is, hogy mit nyerhet és mit veszíthet egy beruházással a város; Fontos, hogy akkumulátor gyárat és vendégmunkásokat nem szeretnénk a városba hozni; Viszont más, nem környezetszennyező nagyberuházáshoz integrálnunk kell a kalocsai szakképzést. Ennek előkészítéséhez életre fogjuk hívni a Kalocsai Szakképzési Fórumot, ahol a bajai tankerület képviselői, a kalocsai tagiskolák szakképző oktatói és intézményi vezetői, valamint az érintett vállalatok képviselői és Kalocsa Polgármesteri Hivatalának hozzáértő munkatársai is részt vehetnek majd.”

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

Az elhangzott ötlet szerint ezen fórum készítheti majd elő a kalocsai Szakképzési Bemutató és Képzési Központot, amelyhez Európai Uniós támogatásokra lesz szükség. Dr. Bagó Zoltán szerint erre kiválóan alkalmas például az EU Regionális és Városfejlesztési alapja (ERDF és kapcsolódó CLLD).

A továbbiakban a sajtótájékoztató főszereplője a turizmusfejlesztési koncepció kidolgozásáról, a honvédelmi kapacitások felülvizsgálatáról, Kalocsa adottságainak kihasználásáról és Kalocsa szolgáltatási szektorának felülvizsgálatáról beszélt.

Aláhúzta:

Kalocsán jelenleg nincs központi gyermekügyelet. Ezért a következő független és felelősségteljes városvezetés első intézkedései között kell szerepelnie, hogy ha kell, akkor egyedi támogatások révén is biztosítani tudjuk a központi gyermekügyeletet Kalocsán, még akkor is, ha ez állami feladat lenne!”A prezentáció a sportélet, a kultúrafejlesztés, a beruházási potenciál növekedésével, a munkaerőpiaci hatásmechanizmusok bemutatásával folytatódott.

Képgaléria megtekintése (9 db kép)

A program felépítése, alapossága és íve egyértelműen azt bizonyította, hogy azt egy az egyetemi oktatásban is résztvevő, a településfejlesztési kérdéseket mélységében ismerő szakember tartja.

Aki a Kalo Lokálpatrióta Egyesület és polgármesterjelöltje programjának további részéleteire kívácsi, az a www.bagozoltan.hu weboldalon, az ott található programfüzetekben megtalálja.

A sajtóeseményt végezetül dr. Bagó Zoltán ezekkel a mondatokkal zárta:

Kalocsán változás kell! Mi egy otthonos és élhető városért dolgozunk. Kérem, hogy szavazatukkal támogassák a Kalo Lokálpatrióta Egyesület jelöltjeit június 9-én. Pártok nélkül, pártok felett, csak a város!”