Hungarosaurus, Ajkaceratops, Iharkutosuchus, Komlosaurus

Tudtad, hogy léteztek Magyarországon is dinoszauruszok?

Kétszázmillió évvel ezelőtt, a jura időszakban még nem létezett a Kárpát-medence. Magyarország akkori területét a Tethys-óceán foglalta el, s ezekben az időkben még szárazföldek se voltak errefelé. Nem is nagyon feltételezett senki sem dinoszauruszokat így felénk. Egyedüli leleteket a mecseki lábnyomok jelentették. A Komlosaurus carbonis első lábnyomaira még 1966-ban bukkantak rá, ám az igazán szenzációs felfedezésre 1988-ban került sor. Ekkor találtak rá egy mecseki külszíni fejtésben azokra a kőzetlapokra, amelyek számos állat lábnyomát megőrizték. Az életnyomok sokáig az egyedüli hazai dinoszaurusz leletnek számítottak. Csontok sehonnan nem kerültek elő - egészen 2000 áprilisáig, amikor egy másodéves geológushallgató, Ősi Attila ki nem ásott egy összetört ágyékcsigolyát az iharkúti bauxitbányában. A legelsőiharkúti csont egy Hungarosaurus tormai ágyékcsigolyája lehetett. A páncélos növényevő dinoszaurusz folyóvízi környezetben élt, testhossza elérhette a 4-4,5 métert. Európa legépebben megmaradt páncélos dinoszaurusza lett ezzel. Az őslénykutató Ősi Attila másik felfedezése, a repülő hüllők (pretoszauruszok) csoportjába tartozó Bakonydraco. A szárnyfesztávolsága 3-3,5 méter, fogatlan állkapcsából arra következtetnek a kutatók, hogy halakkal, vízparton élő ízeltlábúakkal és puhatestűekkel táplálkozott. Itt került elő a kis szarvval és jellegzetes papagájcsőrszerű szájjal rendelkező, másfél méter hosszú, 25-30 kilogramm testsúlyú növényevő dinoszaurusz, az Ajkaceratops kozmai is. Valamint a Mochlodon vörösi elnevezésű, kistermetű dinoszaurusz is. A kréta idős vízparti környezetben élt az Iharkutosuchus névre hallgató krokodil, amely az iharkúti lelőhely egyik legkülönlegesebb lelete. Kisméretű krokodil volt, testhossza alig érte el az egy métert. Érdekessége a koponyája, mely teljesen eltér a mai krokodilokétól: az orra rövid és a fogai nem kúposak, hanem lapos őrlőfogak voltak.  Egy gerinces ősmaradvány, a Placochelys placodonta szintén megtalálható volt nálunk. A kavicsfogú álteknősnek is nevezett fajnak kemény tüskékkel borított csontpáncélja volt, de nem állt közeli rokonságban a teknősökkel. A jura időszaki élővilágból a mecseki Komlosaurus lábnyomai mellett, két nagy gerinces fosszíliái láthatók, melyek a Gerecséből kerültek elő. Az 5,5 méteres Steneosaurus egy tengeri krokodil volt, míg a 10 méteres Temnodontosaurus a halgyíkok közé tartozott. Magyarország legújabb, de egyre gazdagabb leletanyagot szolgáltató mezozoikumi gerinces lelőhelye Villányban van. Innen is sorra kerülnek elő a csontok, fogak, mint például Nothosauria hüllő félméteres állkapcsa.

Iharkút, Villány, Ajka…

Szóval Magyarországnak egyre több dinója van. Akit jobban érdekel ez a világ, az megnézheti Budapesten a Természettudományi Múzeumban kiállítva a csontokat, fogakat, rekonstrukciókat is. Továbbá érdemes olvasgatni MTA oldalát és a magyardinoszaurusz.hu oldalt is, ahol folyamatosan publikálják a kutatók a leleteiket.

Forrás: magyardinoszaurusz.hu, MTA, Magyar Természettudományi Múzeum