Kalocsa 1956 hőseit ünnepelte – Simon Zoltán: ’56 üzenete hazafiság – hősiesség – szabadság – igazságosság - béke!

Ünnepi műsor

A dr. Raffainé Papp Henriette által összeállított ünnepi műsort a kalocsai Szent István Gimnázium 11. A osztályos tanulói adták elő. Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező előadás ezúttal nem csak a 67 évvel ezelőtti események felidézéséből, forradalmi versek elszavalásából állt. A mintegy 15 perces produkció egyik legfőbb érdeme, hogy annak emelkedettségéhez a jól összeválogatott zeneszámok éppúgy hozzájárultak, mint a 30 fős alkalmi színészgárda azon törekvése, hogy a hazafias témát és annak befogadását a saját tizenéves korosztályuk, a fiatalabb generációk aspektusából, érezhetően mély átéléssel közelítették meg. A felcsattanó erős tapssal a közönség minden bizonnyal ennek az igyekezetnek a sikerét ismerte el.

Simon Zoltán alpolgármester beszéde

Az ünnepi megemlékezés szónoka Simon Zoltán alpolgármester volt, aki nagyívű beszédében az ’56-os szabadságeszmény hazai és nemzetközi társadalmi és lelki mélységeit bontotta ki, számos klasszikust és a kor ismert politikusait idézve. Az intellektuálisan magas nívójú, arányaiban kiegyensúlyozott, jól felépített, dinamikus, ezúttal nem a forradalmi események kronológiájára épített – ezt megtették a diákok – beszédből jó néhány rész kiemelésre érdemes, íme:

1956. október 23-a igazi ünnep. Közelmúltunk egyik legdicsőbb napja, nemzeti történelmünk mérföldköve. Egy olyan forradalmi eseménysor és honvédő harc kiinduló pontja, amely az egész világot megrengette. A történéseit ismerjük, hőseit ma már az igazság fényében tiszteljük, üzenetét nem feledjük. Nem feledjük a diáktüntetéseket, a lelkesedést, a hősies kiállást, a Corvin közi csatát, a molotov koktélt dobó gyerekeket, az orosz tankok lánctalpainak dübörgését és a véres megtorlást sem. Egy egész ország bátorsága kellett ahhoz, hogy egy nemzet szembe szálljon egy olyan rendszerrel, amely rettegésben tartotta az egész országot. Egy maroknyi nép azonban becsületről és tettrekészségről tanúbizonyságot téve megpróbálta a lehetetlent: ledönteni a falat, amely félelemből épült és amit csak a szabadság iránti őszinte vágy volt képes lebontani. Egy egész világ beszélt akkor rólunk, magyarokról. Egy világ csodálta bátorságunkat 1956-ban. A forradalom jelentőségét J.F. Kennedy amerikai elnök így fogalmazta meg: „1956 október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és a nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, amely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt, bármily kicsi is a siker esélye, és bármily nagy is az áldozat, amit követel.” - mondta az amerikai elnök.

Képgaléria megtekintése (40 db kép)

A hősi magyar nép, ezek a hazafiak magánál az életnél is többre becsülik a szabadságot. Minden szabadságot békében élvező ember ünnepélyes kötelessége, hogy minden hasznos eszközt megragadjon, hogy ne hiába haljanak meg a szabadságért életüket feláldozók.” – jelentette ki az amerikai külügyminiszter…Egy spanyol jezsuita pap költő 1957-ben megjelentetett egy verses kötetet Sangre da Hungaria (Magyarország vére) címen. Ebben a kötetben található a Magadra hagytunk című költemény, amelyből néhány sort idézek: „Magadra hagytunk Tégedet!; Míg fényes nappal rád törtek gyalázva; Bűnöd csak az volt, hogy a szabadságot kívántad!” - írja a költő. Megrendítő a vers együttérző hangvétele, őszinte fájdalma. Viszont történelmünk ismeretében érthető Jobbágy Károly költő keserűsége, aki így fogalmaz: „De nekünk mindig az jutott,hogy a világ minket csodáljon, S a fiaink kapják a golyót.”A folytatásban a szónok leszögezte: „A magyarokkal szemben adóssága van a világnak! A leigázott, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon.” – írja Albert Camus 1957-ben.

Simon Zoltán alpolgármester megemlékező beszéde innen aktualitásokba fordult át. Mint elhangzott:

Ez 1956 másik nagy üzenete: örök harc az igazságért, mert a szabadság csak az igazság talaján virágozhat. Amikor a zsarnokság béklyóba veri a társadalmat a szabadságról csak álmodni lehet. Az igazságosság azonban nem jelent egyenlőséget sem vagyoni sem társadalmi téren. A történelem bebizonyította a kommunizmus igazságtalanságát és életképtelenségét. Nagyon kell vigyáznunk arra, hogy kivívott szabadságunk mindig az igazság talaján maradjon és mindig el kell utasítanunk a hazug kommunista eszméket. Lehet, hogy az idegennek, a más környezetben szocializálódottnak nehezen felfogható ez a legnagyobb áldozatokra is képes szabadság- és igazságvágy, de ez a magyar lélek lényegéből fakad. Talán ezért sem ért meg bennünket időnként, napjainkba is a nyugati világ. Nem látják, vagy nem akarják látni, hogy adott kérdésekben nem valami vagy valaki ellen harcolunk, hanem nemzeti érdekeink védelmében nem vagyunk hajlandóak az igazságtalanságot, a megkülönböztetést, a kettős mércét és a felelőtlen kalandokba belerángatókat elfogadni. A történelem párhuzamosságait napjainkban is érezhetjük, hogy a fejünk felett akarnak dönteni. Most is vannak hatalmak, melyek Magyarországra akarják erőltetni törekvéseiket, ahogy 56-ban, úgy most is fenyegetnek minket, ha nem engedelmeskedünk. Most is idegen hatalmak akarják kijelölni, hogy ki és hogyan vezesse Magyarországot. Vannak akik azt gondolják, hogy az árral szemben úszunk, de évről évre bebizonyosodik, hogy mi haladunk a helyes irányban. Aki egy kicsit is tájékozott a mai nemzetközi politikai viszonyok egyre kuszáltabb világában, világosan láthatja mennyire aktuálisak ezek a gondolatok, 1956 üzenete.
Amikor 1956. október 23-ára emlékezünk, soha ne feledjük napjainkig világító, példát mutató és erőt adó üzeneteit: hazafiság - hősiesség - szabadság - igazságosság - béke!

Ha hűek akarunk maradni ezekhez az üzenetekhez, akkor mindent meg kell tennünk azért, hogy hazánkat, nemzeti érdekeinket minden körülmények között és mindennel szemben megvédjük. Hinnünk kell saját igazunkban, most is bátraknak kell lennünk, hiszen hazánk a tét. Nekünk nem kell félelemben élnünk, nem kell terrortámadásoktól rettegve utcára lépnünk, nem kell gyermekeinkért aggódnunk, hogy mindenféle nem kívánt hatás éri őket. Mindennek feltétele a béke. A nemzetközi események napról napra bizonyítják számunkra, hogy ez milyen nagy kincs. Nem engedhetjük meg, hogy ezt felelőtlen politikai kalandorok bármilyen indokkal is elvegyék tőlünk. Hiszen a legfontosabbak a nemzeti érdekeink. Meg kell őriznünk ezer éves vallási hagyományainkat, nemzeti értékeinket és a család szentségét. Ezekhez a nagy feladatokhoz meríthetünk erőt 1956 október 23-a tanulságaiból, bátorságából, hősiességéből. És ehhez a nagy feladathoz: „Isten, áldd meg a magyart!”– zárta beszédét ezekkel a szavakkal Simon Zoltán alpolgármester.

Az ünnepség utolsó részében az önkormányzat, az egyházak, a pártok, egyesületek, társadalmi szervezetek, intézmények koszorút helyeztek el a Kalocsai Fegyház és Börtön falánál, a Szabadság kútja emlékmű mellett. A koszorúzás alatt úgynevezett koszorúzene szólt a Kalocsai Fúvószenekar előadásában. 

Képgaléria megtekintése (40 db kép)

Kalocsa Város Önkormányzata nevében dr. Filvig Géza polgármester, Simon Zoltán alpolgármester, dr. Kiss Csaba jegyző, dr. Látó Anita aljegyző helyezett el koszorút, majd a 26 különböző szervezet következett. 

Képgaléria megtekintése (40 db kép)

Az állami ünnepség záróakkordjaként bevonásra került a Területvédelmi Zászlóalj díszőrsége, és Kállai Sándor bemondó a szervező Kalocsa Város Önkormányzata és a Kalocsai Innovációs és Közművelődési Központ nevében megköszönte a közreműködők fellépését, a népes közönség részvételét a ragyogó napsütésben megtartott megemlékezésen.