Dr. Serfőző Csaba, Miske új polgármestere – A jegyzői székből ült „eggyel arrébb”

Dr. Serfőző Csaba 1972-ben született. Miskén járt óvodába és általános iskolába is, majd Baján, a III- Béla Gimnáziumban folytatta tanulmányait, és ott is érettségizett. Ezt követően a Debreceni Agrártudományi Egyetem Hódmezővásárhelyi Főiskolai Karán 1995-ben agrármérnöki diplomát, majd 2004 februárjában az ELTE jogi karán egyetemi diplomát szerzett, az állam és jogtudományok doktora.
Nős, két gyermek édesapja. Az idősebb gyermekük, Sára kilencéves, a Miskei Általános Iskolában negyedik osztályos. Máté fia négyéves, a Miskei Óvodába jár.
Iskolai tanulmányai befejezése után Kiskunhalason dolgozott egy építőipari cégnél. Ezt követően került a miskei önkormányzathoz, ahol azóta is tevékenykedik különböző posztokon. 2005. július 1. óta Miske és Drágszél önkormányzatainál költségvetési intézményvezető volt, majd 2007. július 1-től körjegyző.

– Mi indította arra, hogy elinduljon a választásokon?
– Az évek óta az önkormányzati igazgatásban jegyzőként megszerezett szakmai tapasztalataim. Munkámból kifolyólag ráláttam a településüzemeltetéssel, a község működtetésével kapcsolatos feladatokra is. Így azt is láttam, hogy annak ellenére, hogy Miske szépen fejlődött infrastrukturálisan az elmúlt öt évben, mégis voltak olyan, a lakosság által is jelzett problémák, amelyek nem találtak megoldásra. E körbe tartozik például a Községben található romos ingatlanok helyzete, valamint pályázati forrás hiányában elmaradt kisebb fejlesztések megvalósítása saját erőből.

– A választásokon polgármesterjelöltként indult Illés Attila, korábbi polgármester is. Nem okozott torzsalkodást, kellemetlen helyzeteket, nem adott okot találgatásokra az, hogy a települést több cikluson át irányító polgármester jegyzője lett a kihívó?

– Találgatást biztos, hogy okozott a lakosság körben, egészen addig, amíg a programok ki nem jöttek mindkét oldalról. Annak alapján már össze lehetett hasonlítani, hogy kinek milyen vezetői elképzelései vannak a községet illetően.
Tisztelettel kell beszélni egy olyan vezetőről, aki huszonegy évig betöltötte a település polgármesteri tisztségét, és ellátta az ehhez tartozó feladatokat, hiszen Illés Attila öt cikluson keresztül volt polgármester Miskén, öt választást megnyert. Ebben az időszakban jelentős infrastrukturális fejlesztések valósultak meg. Mindez az ő munkáját dicséri.

– A választás adatai alapján látom, hogy függetlenként indult el a választásokon, de az is érdekelne, hogy kapott-e bármelyik párttól informális támogatást, Ön mögé állt-e bármelyik politikai csoportosulás?

– Nem, semmilyen párttámogatást nem kaptam, és nem is kértem.

– A választások során egyáltalán aktívak voltak a településen a pártok? Kampányoltak bármelyik képviselőjelölt mellett?

– Kis település lévén ez itt nem jellemző. A volt polgármester Fidesz-KDNP színekben indult, így ő mögötte a kormánypártok természetesen fölsorakoztak, de a képviselőjelöltek mögött és mögöttem sem állt párttámogatás, és tudtommal nem is történt a pártok részéről semmiféle megkeresés, vagy akár csak szóbeli támogatás, bátorítás.

– Kérem, beszéljen nekünk a választási, illetve, most már polgármesteri programjáról!

A választások előtt programomat hét pontban foglaltam össze. Ez a hét pont a település-rehabilitáció, az ingatlanhasznosítás, a környezetvédelem és hulladékgazdálkodás, a lakossági támogatások, a pályázatok, új lehetőségként a turisztika, illetve a kulturális élet felélesztése.

– Haladjunk sorjában!

A település-rehabilitáció alatt arra gondolok, hogy a községben sok elhagyott, düledező lakóingatlan található. Ezek eléggé bosszantják az itt élőket, ezért a fölszámolásukat szeretnénk minél hamarabb megkezdeni, mégpedig saját bevételből finanszírozva, később pedig lehetőség szerint pályázati forrás bevonásával folytatva a munkát. Ezeket a magánkézben lévő ingatlanokat megvásároljuk majd, és elbontjuk, hogy ne rontsák a településképet.
Ehhez szorosan kapcsolódik az ingatlanhasznosítás témaköre, bár ott elsősorban olyan ingatlanokról van szó, amelyek még lakhatóak. Álláspontom szerint ezekre az önkormányzatnak rövidtávú hasznosítási koncepciót kell kidolgoznia. Itt első lépésben szintén az ingatlanok megvásárlásáról van szó, ezeket viszont a későbbiekben pályázati rendszerben értékesítenénk, adott feltételrendszer szerint.

– Az eddig ismertetett első két pont máris jelentős anyagi fedezetet igényel. Hogy áll a teleülés ebből a szempontból? Van forrása e programpontok teljesítésére?

– A település pénzügyi helyzete jó. Az ismertetett feladatok elvégzésében a fokozatosság elvét kell majd érvényesítenünk, aszerint, hogy egy-egy évben mennyi pénzt tudunk fordítani a leromlott ingatlanok eltakarítására, és mennyit tudunk lakható ingatlanok megvásárlására költeni. Ezeket a célokat a jövő évi költségvetésben, a bevételek ismeretében, már szerepeltetni fogjuk. Sajnos ezekre a feladatokra csak saját forrásokat tudunk szánni. A nagyobb településeknek már jelentek meg pályázatok településközpont rehabilitációra, én úgy vélem, ezeknek a pályázatoknak a kisebb települések számára is elérhetőnek kellene lennie, és jó volna, ha nem csak település központokra vonatkozna.
Ettől függetlenül mi mindenképp szeretnénk ebbe belevágni, el kell indítanunk ez irányú programunkat, de hogy milyen ütemben tudunk vele haladni, azt a bevételeink fogják majd befolyásolni, beleértve az esetleg e célra elnyerhető pályázati forrásokat.

– Milyen elképzelései vannak a környezetvédelem, hulladékgazdálkodás terén?

– Miskén minden évszakban elszállítjuk a lakóingatlanok elől a kerti zöldhulladékokat. Ez eddig is nagyon jól működött, és a lakosok igénylik is ezt a szolgáltatást. Ami miatt ezt a pontot beemeltem a programomba, az egyrészt a korábban elfogadott önkormányzati rendeletünk, amely a kerti hulladék és az avar égetését szabályozza. Ennek a rendeletnek a megalkotásához annak idején a Katasztrófavédelem is hozzájárult, de az általa okozott légszennyezés problémákat okoz. Ezért ezen változtatni szeretnénk, oly módon, hogy egy gyűjtőhelyet alakítunk ki, megállapodva egy olyan szolgáltatóval, amely ezt a hulladékot elszállítaná, és azt más módon tudná fölhasználni, vagy ártalmatlanítani. A Felső-bácskai hulladékkezelő vállalat, az FBH Nonprofit Kft. minden hónapban biztosítja az önkormányzatoknak a zöldhulladék elszállítását. De mi ezeknek a növényi hulladékoknak a begyűjtését hetente szeretnénk megszervezni, úgy, hogy továbbszállításig valahol, egy arra alkalmas helyen összegyűjtjük és tároljuk.
Ehhez a programponthoz tartozik még a közterületi hulladékgyűjtők kérdése. Településünkön ugyanis sok helyen nincsenek kihelyezve közterületi szemétgyűjtő edények, ezért szeretném, hogyha ezt a képviselőtestület egyetértésével pótolnánk, mert erre is van igénye a lakosságnak.

– Milyen tervekre kell gondolnunk a lakossági támogatások terén?

– Miske község már most is nagyon sok szociális támogatást nyújt a lakosság részére. Ezeket megtartva szeretnénk új lakossági támogatásokat bevezetni, a meglévő szociális rendelet felülvizsgálatával. Ezt a rendeletet közel öt éve alkottuk meg, de az óta voltak olyan gazdasági, társadalmi változások, amelyek miatt mindenképpen szükséges a szociális rendelet felülvizsgálata, amire mindenképpen hamarosan sor fog kerülni. Át kell tekintenünk, hogy milyen új támogatásformákra volna igény, mire adjunk támogatást, és mely támogatások azok, amelyek mértékét esetleg mérsékelnünk kell.

– A pályázatokat is említette, ezekre a lakossági támogatást célzó pályázatokra gondolt?

Nem, hanem az önkormányzat által benyújtandó pályázatokra. Amint említettem már, az elmúlt időszakban sok pályázati beruházást valósított meg az önkormányzat az infrastrukturális fejlesztések területén. Ezek közül sok pályázathoz jelentős önerőt is kellett biztosítanunk, amit az önkormányzat saját bevételeiből teremtett elő. Mostantól viszont előnyben szeretnénk részesíteni az önerőt nem igénylő fejlesztéseket, az így felszabaduló forrásokat pedig főként az ingatlangazdálkodási tervek finanszírozására fordítanánk.

–Utak, közterületek milyen állapotban vannak Miskén?

– Közterületeink folyamatos karbantartás alatt állnak, közmunkaprogramunk működik, jelenleg negyven fővel, amiből harminc fő végez közterületi munkát. Aki községünkön áthalad, láthatja, hogy közterületeink, utcáink tiszta, rendezett képet mutatnak, és erre a jövőben is igényesek leszünk. Jövőre is tervezzük a közfoglalkoztatási program beindítását, illetve folytatását amennyiben a járási hivatal foglalkoztatási osztálya kiír erre vonatkozó pályázatokat, hiszen abban a képviselő-testület is egyetért, hogy akik az elsődleges munkaerőpiacon nem tudnak elhelyezkedni, azoknak biztosítsa az önkormányzat a közfoglalkoztatás lehetőségét.

– A turisztikát mint új lehetőséget említette. Pontosabban mire gondolt?

– Miskének talán ebben van a legnagyobb elmaradása a környező településekhez képest. E téren, amivel el lehetne indulni, az az, hogy van egy nagyon jól működő horgászegyesületünk, amely a község határában több horgásztavat üzemeltet. Nagyon szép, rendezett tavaink vannak, és az egyesület is országszerte ismert. Jelenleg már két ifjúsági válogatott tagja is van, úgyhogy reményeink szerint most már nemzetközi szinten is hírnevet szerezhet horgászegyesületünk. Az ő közreműködésükkel szeretnénk a horgászturizmust beindítani, ami természetesen szálláshelyteremtést is föltételez.
Jelenleg mintegy tíz főnek tudnánk szállást biztosítani, hogyha megszerezzük a működési engedélyeket a sportöltözők fölött kialakított szálláshelyekre. Az az épület felújításra fog kerülni, reményeink szerint a következő év első felében, de az önkormányzat által fölvásárolni tervezett ingatlanok egy részét is hasznosíthatnánk erre a célra.

–  Milyen tervei vannak a kulturális élet felélesztésére?

– E területnek a közösségépítő erejére is építeni szeretnénk. Komoly elmaradása településünknek, hogy nincsenek kialakított nemzeti emlékhelyeink, szobraink, emlékműveink, így nemzeti ünnepeinket eddig az iskolában tartottuk meg, igaz, községi szinten, de sajnos mind kisebb érdeklődés mellett. Ezért mindenképpen szeretnénk az 1848-49 forradalomnak és szabadságharcnak egy emlékművet állíttatni, hogy évente kétszer, március 15. és október 6. alkalmából ott tarthassuk meg a község megemlékezéseit.
Ezen kívül, majd eldönti a testület, hogy mely történelmi eseményünk tiszteletére létesítsünk majd emlékhelyet, ahol a közösségépítés céljait is szem előtt tartva biztosíthatnunk méltó helyet a lakosság számára nemzeti ünnepeink méltó megünnepléséhez.

– A választási honlapon látom, hogy az összes képviselőjelöltjük függetlenként indult a választásokon. Mennyire formális ez? Ténylegesen pártoktól függetlenül gondolkodó és tevékenykedő emberekről van szó, vagy olyanokról, akikről köztudott a település lakossága körében, hogy mely politikai formációk támogatják a háttérből, ezáltal mely politikai erőt képviselik majd a helyi közéletben?

– Úgy gondolom, hogy minden képviselőnek, illetve a be nem jutott jelölteknek is megvan a maguk viszonyulása, hogy melyik politikai erőkkel rokonszenveznek, legyen az akár jobb-, akár baloldali párt, de nem volna szerencsés, és nem is tudok róla, hogy bármelyik képviselőnek tényleges pártkötődése volna. Ahogy általában a kis településeken, itt is függetlenként indultak a jelöltek, és nem is állt be mögéjük semelyik párt. De véleményem szerint egy ilyen településen nem is igazán van jelentősége a választásokon, ugyanis a választók a személyes ismeretségeik alapján döntenek, hiszen kis közösség vagyunk, ahol mindenki mindenkit ismer.
Én inkább azt emelném ki, hogy az előző képviselő-testület hat tagja közül öt indult az újraválasztásért, és közülük ketten jutottak be, négy fő számára pedig még új lesz az önkormányzati munka, ők még nem végeztek ilyen feladatot.


– Volt csapata a választási kampányban? Úgy értem, pártoktól függetlenül is, tudhatták a választók, hogy mely jelöltek azok, akikkel Ön szívesebben működne együtt megválasztása esetén?

– Úgy gondolom, hogy egy ilyen kis településen nem volna szerencsés listával elindulni egy választáson. Én azt vallom, hogy amint a polgármesterjelöltek esetében is valakinek az illető vagy szimpatikus, vagy nem, eszerint szavaz rá, vagy nem, úgy a képviselőjelölteknél is így van. Tehát nem biztos amiatt rá szavaznának, mert egyik, vagy másik polgármesterjelölt szívesebben dolgozna vele együtt.
Inkább azt tartom fontosnak, ami a programismertetés során is elhangzott, hogy fiatalításra an szükség, és úgy néz ki, hogy ez nagy részben meg is valósult, hiszen a megválasztott képviselőtestület tagjai egy kivétellel ötven év alattiak, csupán egy képviselő töltötte be a hatvanadik életévét.

– A bejutottakat nyilván falubeliként jól ismeri. Hogy látja velük az együttműködés lehetőségét?

– Én úgy látom, hogy mind nagyon elszántak és tettre készek az általam ismertetett program végrehajtását illetően, és emellett mindnyájuknak megvannak a saját megvalósítani kívánt céljai, és azt szeretnék, hogy a mostani ciklusban másként történnének a dolgok, mint az előzőben történtek. Értem ez alatt azt, hogy mindenki elszánt a változtatás mellett, hogy a község ne csak infrastrukturálisan mutassa szebb arcát, hanem igazodjon hozzá a helyi társadalom is. Ezért is vállalták ezt a megmérettetést, és ezért nyerték el a választók bizalmát.