A vármegyeszékhelyi illetőségű portál Barna Imre által jegyzett cikke a két vonalból álló rendszer történetéről a következőket írja:
A 760 milliméter nyomközű Kecskeméti Kisvasút hálózata két vonalból áll: a 148-as pályaszámú Kecskemét – Kiskőrös (54 km), és a Törökfáinál Kiskunmajsáig kiágazó 149-es pályaszámú vasútvonalból. A kettő együtt mintegy 100 kilométernyi vasúti pályát jelent, ahol a vasúti közlekedés leállítása a 2009-es vonalbezárások során történt meg.
A rá következő években aztán nem érkeztek túlságosan biztató hírek a vonal sorsa felől, a felhagyása is többször szóba került. Kevesen tudják, de egy vasútvonal kezének teljes elengedése egyúttal rekultivációs kötelezettséget is jelentene a tulajdonos MÁV számára, az eredeti környezeti állapotok visszaállítása a sínek felszedésével együtt persze hatalmas költségekkel járna. Így viszont megmarad a remény, ha halványan is, hogy később valamennyire újra lehet éleszteni a forgalmat később.
Pontosan erre vállalkoztak vasútbarátok még 2020-ban, akik hatalmas önkéntes munkával, saját pénzüket és idejüket sem kímélve támasztották fel a pusztulásra ítélt keskeny nyomközű vasúti hálózatot, tisztították meg a növényzettel benőtt űrszelvényt, és rendszeresen elvégzik a fenntartási munkálatokat is.
Ma már kijelenthető, hogy nem fenyegeti megszűnés veszélye a két vasútvonalat: a Jakabszállás-Nagybugac szakasz már 2022-ben is hatósági engedéllyel rendelkezett, majd 2023 nyarán a Nagybugac-Szank-Kiskunmajsa közötti rész is megkapta a hatósági engedélyt a hajtányközlekedésre – áll a cikkben, amely a továbbiakban megszólaltatja Csőszi Viktort, a Kecskeméti Kisvasútért Közösség sajtófelelősét, és további részleteket közöl arról, hogy milyen sokrétű munkával és változatos feladatokkal járt és jár együtt a kisvasúti újraindulása.
Fotó: Kecskeméti Kisvasútért Közösség / Forrás: kecsup.hu
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.
