I. Roma Kultúra Napja – Megőrizze-e a cigányság a magyar kultúrát?

A megjelenteket – a tervezetthez képest technikai okból némi csúszással – Sztojka István, a Kalocsai Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köszöntötte.

Megkülönböztetett tisztelettel üdvözölte meghívott vendégeiket, így a város részéről Kinyóné Lakatos Melinda alpolgármestert, aki ünnepi köszöntőt mondott, Bolvári Ferdinánd képviselőt, az önkormányzat szociális bizottságának elnökét és dr. Magóné Tóth Gyöngyit, a Kalocsa Kulturális Központ vezetőjét, valamint és Kiss István művésztanárt, akik a kapcsolódó szavalóverseny zsűrijének munkájában vettek részt. Szintén kiemelt tisztelettel köszöntötte a cigányság részéről a meghívott cigány önkormányzati vezetőket, vajdákat, valamint Kamarás István történészt, aki tartalmas ünnepi beszédével, illetve Balogh Elemér költőt, aki verseivel és kannajátékával is emelte a nap fényét.

Képgaléria megtekintése (36 db kép)

A továbbiakban Kinyóné Lakatos Melinda osztotta meg gondolatait a megjelentekkel, beszéde elején cigányul köszöntve hallgatóságát. Az alpolgármester egyebek közt a hagyománynak és a hagyományok ápolásának a fönnmaradásban játszott szerepét és fontosságát hangsúlyozta, és méltatta a cigányság e téren elért eredményeit és hozzáállását.

Programok egész délután

Az alpolgármester beszéde után következett a gyerekek számára meghirdetett szavalóverseny, hét nevezővel. A zsűri döntése nyomán a sorrend az alábbiak szerint alakult:
1. Sztojka Mirabella
2. Kolompár Liliána
3. Sztojka Kevin

A palacsintaevő-versenyre kisütött rengeteg palacsintából nemcsak a versenyzőknek jutott, hanem mindenki megkóstolhatta, aki megkívánta. Maga a verseny élénk médiaérdeklődés mellett zajlott.

Képgaléria megtekintése (36 db kép)

Répási Tamásné asztala körül állandó volt a jövés-menés, nem csak a kilátásba helyezett nyeremény miatt – ugyanis a helyes megfejtésekért kerékpáros lámpakészletet lehetett kapni –, hanem a játék öröméért is. Az egyik játékot mi is kipróbáltuk, és kis segítséggel nyertünk, de nem volt könnyű!

A műsorkínálat egyik fénypontja volt a Kalocsai Fiúk hagyományőrző együttes föllépése, akik cigány táncokat mutattak be. Később az azonos nevű Kalocsai Fiúk mulatós csapat húzta a talpalávalót a kifulladásig tartó mulatságban.

Az ünnepi szónok, Kamarás István előbb fölkérte barátját, a költő és muzsikus Balogh Elemért, hogy mondja el néhány versét az egybegyűlteknek. A költő ennél még többet is nyújtva az költemények interpretálása után egy kannaszólóval is megörvendeztette a hallgatóságot.

Képgaléria megtekintése (36 db kép)

Történelmi döntés előtt a cigányság?

A zenés, irodalmi bevezető után a történész a cigány nép bizonytalan múlt homályába vesző eredetéről és az óta megélt történetéről szólt. Elmondta: egyes kutatók Egyiptomban, mások Indiában keresik a cigányság gyökereit. Mivel nem volt írásbeliségük – hasonlóan a magyarokhoz – a környező népek írott emlékeiből próbálják összeállítani régmúltjukat. Valószínűbb azonban az indiai származás, ami nem zárja ki, hogy azt megelőzően akár Egyiptomból is indulhattak őseik.
Vándorlásaik során sok mesterséget kitanultak, itt a lovakkal való bánást, ott a fás mesterségeket, amott a fémművességet tanulták meg és hozták magukkal.

A Kárpát-medencébe a cigányok a XII. században már dokumentummal igazolhatóan is megjelentek, de valószínűbb, hogy első képviselőik már a Honfoglalás valamelyik hullámával ideérkeztek. A kereszténységet már az V. században fölvették, Örményországban, tehát a magyaroknál jóval hamarabb.

A magyarság és a cigányság sorsa sok egyezést mutat, és teljesen összefonódott az évszázadok során. A történelmi sorsfordulók alkalmával a cigányok mindig egy emberként álltak ki a magyarság mellett, úgy a török hódítás idején, mint a Rákóczi szabadságharcban, vagy az 1848-49-es szabadságharc idején, vagy legutóbb a véres marosvásárhelyi eseményeknél, amikor a románok a magyarok életére törtek, de a környékbeli cigányok a segítségükre siettek, azt kiáltva: „Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok!” A cigányság az ’56-os forradalomban és az azt követő fegyveres harcokban is a népesség egészéhez viszonyított részarányát jelentősen meghaladó lélekszámmal vett részt Kamarás adatai szerint.

Ilyen előzmények után a magyar és cigány nép ebben a térségben újra sorsfordulóhoz ért: A magyar nemzet fenyegető demográfiai összeomlása miatt a teljes nemzet és országvesztés rémét festette föl Kamarás István. A következő századfordulóig ugyanis a magyarság lélekszáma várhatóan csaknem felére csökken, még úgy is, hogy benne a cigányság lélekszáma folyamatosan, részarányuk pedig exponenciálisan nő. A történész úgy látja, a magyarok már föl is adták ezt az ügyet, amit a rohamos elvándorlás is jelez. Hasonló a helyzet a környező országokban, kiemelten Szlovákiában és Romániában is, sőt az ottani cigányok demográfiai mutatói még magasabbak.

Képgaléria megtekintése (36 db kép)

Mindezzel kapcsolatban Kamarás fontosnak tartotta kiemelni: a magyarok és cigányok közt, hogy hazánkban, de nemcsak itt, hanem a történelmi Magyarország területén is máig élő, igen összetett gazdasági és kulturális kapcsolatrendszer alakult ki a történelem folyamán, beleértve a nyelvhasználatot is. „Ha elmegyek akár Erdélybe, akár Kárpátaljára, vagy Szlovákiába, akkor az ottani romákkal ugyanezen a nyelven beszélek, mint most veletek: magyarul” – mutatott rá a történész.

Ezért a cigányság hamarosan elérkezhet ahhoz a történelmi pillanathoz, amikor döntenie kell, hogy tovább akarja-e vinni, meg akarja-e menteni a magyar kultúrát, amelynek megőrzésére a magyarság már nem lesz képes. Ha igen, akkor lehetséges, hogy a Kárpát-medencei cigányságnak jut majd a feladat, hogy ezt a megcsonkított országot valamilyen módon – békésen – újraegyesítse, ami egyáltalán nem irreális, hiszen addigra a szomszédos nemzetek demográfiai katasztrófája is eljöhet.

A demográfiai helyzetnek a cigányságra várható hatását tovább firtató hallgatói kérdésre a történész elmondta: a magyar társadalom a cigányság részarányának növekedésével párhuzamosan folyamatosan fogy és elöregszik, ezért az ország munkaerőigényét csak a cigányság tudja majd biztosítani. Ez növekvő társadalmi és anyagi becsülést hozhat a cigányságnak, szélesedő lehetőségekkel és javuló életkilátásokkal.

Töltött káposzta cigány módra

A tartalmas műsor után a 300 főre készült vacsora következett. A cigányos töltött káposzta receptje alapjában azonos a magyar konyhából jól ismert ételéhez, egy apró, de lényeges különbséggel: a cigányos változatot a végén berántják! Két beszélgetőtársam közül – akik egyébként mindketten a főzőüstök körül segédkeztek, tehát bennfentesnek tűntek – az egyik azt mondta, hogy fokhagymás rántást kell a végén rátenni, másikuk szerint fokhagyma nem kell bele, mert az már korábban belefőtt az ételbe, hanem csak a liszt.
Tehát itt is igaz: ahány ház, annyi szokás.