Minden, amit a Paks II. megvalósításáról tudni érdemes – Összefoglaltuk, folyamatosan bővítjük a legfontosabb információkat

Az építés helyszíne

A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2018. február 27-én hivatalosan átadta a munkaterületet a Fővállalkozó, a Roszatom konszernhez tartozó ASE Engineering Company számára az első felvonulási létesítmények építéséhez. Ezzel megkezdődött a mintegy 80 egységből álló kiszolgáló épületegyüttes első létesítményeinek építése.

Először mintegy 8 hektár területen összeszerelő műhelyekből, betonüzemekből, irodaépületekből, tároló terekből álló felvonulási területet alakítanak ki. A teljes infrastruktúra megvalósítása egy közel 64 hektáros területen folytatódik.

A két új reaktorblokkot a meglévőktől északra, egy 156 hektáros részen építik fel. A Paksi Atomerőmű jelenlegi területén a már meglévő négy, egyenként 500 megawattos (MW) blokktól északra épül az 5. és a 6. reaktor, azaz kettő, egyenként 1200 MW kapacitású blokk. A jelenlegi négy blokk híradásokban szereplő neve Paks I., az újonnan blokkok elnevezése Paks II. Az új erőművet kerítés választja el a Paks I-től. A felvonulási területet a Paks II. területétől északra jelölték ki.

Alkalmazott technológia, új blokkok, új technológiai elemekkel

Pakson a két új, 3+ generációs reaktorblokk és a turbinasziget számos új elemet tartalmaz a jelenleg működő négy, második generációs blokkhoz képest. Ezek között szerepel, hogy a turbinák félfordulatúak lesznek, a percenkénti háromezer helyett ezerötszáz fordulattal működnek majd.

A paksi kapacitásfenntartás érdekében a szentpétervári tervezésű MIR-1200 (AES-2006 V-491) típus került kiválasztásra, amelynek tervezett üzemideje 60 év. A MIR-1200 típus kielégíti a nemzetközi biztonsági követelményeket és műszaki megoldásaival felveszi a versenyt a piac további szereplőivel.

A VVER-1200 blokkok működése – a jelenleg üzemelő VVER-440 típusú paksi reaktorokhoz hasonlóan – az ún. nyomott-vizes technológián alapul. A reaktor aktív zónájában vannak speciálisan elhelyezve az urándioxid töltetű fűtőelemek. A szabályozott láncreakció során keletkező hő a 162 bar nyomású hűtővizet 300°C-ról 330°C-ra melegíti fel. A primerköri hűtővíz a gőzfejlesztőkön keresztül adja át a keletkező hőt a 70 bar nyomású szekunder körbe, ahol gőz keletkezik, és a turbinákat ez a gőz hajtja meg.

A turbinával összekapcsolt generátor termeli meg a villamos távvezetéki rendszerbe átadandó villamos energiát a fogyasztók részére.

A 330 tonnás reaktortartály belső átmérője 4,25 méter, magassága több mint 11 méter. Az aktív zónában 163 kazetta található, egy kazetta 533 kg UO₂ üzemanyagot tartalmaz. A kazetták hatszög keresztmetszetűek, egy kazettában 312 db fűtőelem-pálca van.

A reaktorhoz 4-4 db 850 mm átmérőjű „hideg-ági” és „meleg-ági” csővezetékeken keresztül négy darab vízszintes elrendezésű gőzfejlesztőhöz csatlakozik, melyek belső átmérője 4,2 m.

A szekunder oldalra betáplált hűtővíz a vízszintes tartályban forr fel és a gőz kollektoron távozik a turbinák felé. Egy-egy gőzfejlesztőből óránként 1602 tonna gőz lép ki.

Az új blokkokban a reaktor és a primer kör rendszerei egy kettősfalú védőépületen (konténmenten) belül helyezkedik el. Itt találhatóak az üzemzavari biztonsági rendszerek is.

Ahhoz, hogy érzékelni lehessen a létesítmény monumentalitását, néhány jellemző adat: a külső, 50 méter átmérőjű épület védi a berendezéseket a külső veszélyekkel szemben. Az építmény falvastagsága 2,2 m. A belső konténment egy 44 m belső átmérőjű hengeres alapterületű épület, amelyet felül egy félgömb zár le. A hengeres rész magassága 44,6 m. A fal vastagsága a hengeres részen 1,2 m, míg a felső félgömb héj 1,0 m vastagságú. Az előfeszített betonból készített falakat belülről 6 mm vastag acél burkolat fedi le, ami megakadályozza a szivárgásokat. Az egész építmény vasbeton alaplemezének vastagsága 3,5 m.

A belső konténment hermetikusan elzárja a környezettől a radioaktív anyagokat tartalmazó primer kört. A külső és belső fal közötti légtérből folyamatos légelszívás történik szűrőkön keresztül.

Aktív biztonsági rendszerek: az üzemzavarok kezelésére a MIR-1200 több aktív (elektromos betáplálást igénylő) rendszerrel rendelkezik. Ezeknek a rendszereknek a többsége négy párhuzamos, egymástól fizikailag elkülönített és egymástól független ággal rendelkezik, amelyek közül egy is elegendő az adott védelmi funkció ellátására.

Passzív biztonsági rendszerek: az aktív biztonsági rendszerek mellett – a többi harmadik generációs atomerőmű típushoz hasonlóan – a MIR-1200 is számos passzív biztonsági rendszert tartalmaz.

Ezek közös jellemzője, hogy működésükhöz nem igényelnek emberi beavatkozást és külső energiaforrást, funkciójuk teljesítését egyszerű fizikai folyamatok biztosítják.

Üzemzavari esetben a reaktor és a primer kör hosszú idejű hűtése operátori beavatkozás nélkül is megoldott.

Külső veszélyek elleni védettség: a tervezés során nagy hangsúlyt fektettek a külső eseményekkel szembeni védettség biztosítására. Az alkalmazott megoldásoknak köszönhetően a típus a természeti csapások mellett a legfontosabb emberi eredetű veszélyekkel szemben is megfelelő védettséggel rendelkezik:

• Az erőművet úgy tervezték, hogy ellenáll a földrengésnek, ha annak maximális szabadfelszíni vízszintes gyorsulása nem haladja meg a 0,25g értéket.
• Az atomerőmű biztonsági berendezéseinek tervezésekor figyelembe vettek egy esetleges külső robbanást követő lökéshullámot is.
• A kettősfalú konténmentet úgy tervezték, hogy el tudja viselni egy nagyméretű repülőgép rázuhanását is.
• Képes elviselni az akár több méter vastag nedves hótakaró miatt kialakuló felületi terhelést. 
• A biztonsági berendezések ellenállnak az extrém környezeti hőmérsékletnek, nagyerősségű szélnek, tornádónak.

Pakson a két új, 3+ generációs reaktorblokk és a turbinasziget számos új elemet tartalmaz a jelenleg működő négy, második generációs blokkhoz képest. Ezek között szerepel, hogy a turbinák félfordulatúak lesznek, a percenkénti háromezer helyett ezerötszáz fordulattal működnek majd.

Államközi szerződés és munkaerő igény

Az atomerőmű bővítésről Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014. január 14-én írt alá együttműködési megállapodást. A tervezett két új, VVER-1200 MW teljesítményű, 3+ generációs atomerőművi blokkot

2018-tól kezdhetik el építeni, és a terv szerint 2026-ban, illetve 2027-ben állhatnak üzembe.

A kétoldalú megállapodás alapján Moszkva a mintegy 12-12,5 milliárd eurósra becsült bővítési projektet, illetve a Roszatom VVER-1200 reaktorainak beépítését 80 százalékban finanszírozhatja, 4-5 százalékos kamatlábú, 30 éves futamidejű államközi hitelből.

Az orosz fővállalkozóval kötött szerződés fix áras, fix határidős, kulcsrakész építési konstrukciót rögzít, ami a szükséges garanciális elemeket is tartalmazza. Mindez szavatolja, hogy Paks II. a húszas években kereskedelmi üzembe áll, és több mint fél évszázadon keresztül garantálja Magyarország ellátásbiztonságát olcsó és klímabarát módon termelt árammal ellátva az országot.

A magyar vállalkozások a legnagyobb beszállítói arányt, 85 százalékot az 500 milliárd forintos hányadot képviselő építőipari beruházásokban érhetik el. A legnagyobb részt képviselő, 1700 milliárd forintos gépészeti beruházások terén legvalószínűbben 22 százalék lehet a magyar arány.

Az orosz fél vállalása szerint tehát a beruházás összértéke 40 százalékának megfelelő munkát magyar vállalatok végezhetik el.

Emellett az a közel hétezer munkás és további körülbelül ezer mérnök, aki az építkezésen fog dolgozni, további több tízezer ember számára ad majd munkalehetőséget a kapcsolódó ágazatokban.

Szakember és lakás igény

Az orosz fél meghatározta, milyen szakmacsoportokban hány szakemberre lesz szükség, a vállalkozóknak, és a leendő munkavállalóknak milyen minősítéssel kell rendelkezni. Több száz mérnökre, nukleáris-, villamos- és gépészmérnökre lesz szükség az üzemeltetés során, ezeknek a szakembereknek hamarosan az iskolapadba kell ülni, illetve lassan végezniük is kell, mert a felsőfokú végzettség mellett gyakorlatra is szert kell tenniük. Az orosz partner már most igényelne évente 25-30 olyan mérnököt, akiket saját létesítményeiben gyakornokként foglalkoztatna, hogy részt vehessenek a beruházásnak az előkészítésében. A felsőfokú képzést, amelyet elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetemre alapozzák, valamilyen formában szeretnék újra elhozni Paksra is, hiszen itt kiváló infrastruktúra áll rendelkezésre, a középfokú oktatás terén pedig egyértelműen az ottani nagyon jó hagyományokra építenének.

Kulcskérdés a lakhatás, mert ha az ideérkező több ezer munkavállalót nem sikerül elhelyezni, az késleltetheti a projektet.

Tehát új lakásokat kell építeni, ezek egy részét Pakson, mert a beruházás helyszínének minél egyszerűbb megközelítése a cél. Élelmezni kell, egészségügyi, kulturális szolgáltatást kell nyújtani az érkezőknek, meg kell oldani a nyelvi problémákat. 3500 orosz munkásra számítanak, de más országok vállalkozói is érkezhetnek. Az egészségügyi ellátásban a kalocsai Szent Kereszt Kórház is szerephez juthat, de ennek feltétele a Duna-híd átadása.

Az orosz fővállalkozó azt is meghatározza, hogy mikor, milyen alapterületű, komfortfokozatú lakásokra lesz szüksége.

Az első kétszáz lakásnak 2018 végére, 2019 elejére kell elkészülni.

Paks térségében 500 lakhatási, infrastrukturális, oktatási, vendéglátási projekt van előkészítve, illetve továbbiak állnak előkészítés alatt a bővítés megvalósításához kapcsolódóan.

A projekten összesen hétezer ember dolgozik, közülük várhatóan 1500-3000-en lesznek oroszok.

Térség- és infrastruktúra fejlesztés, Kalocsa-Paks Duna-híd

A lakhatás megoldása mellett fontos feladat a térségfejlesztés, infrastruktúra kiépítése. A legsürgetőbb a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, ennek a beruházás kezdetéig meg kell valósulni, ezért a tervezés már el is kezdődött. A következő két évben meg kell épülni a Paksot Németkérrel, Nagydoroggal összekötő utaknak, a Paks-Madocsa-Bölcske-Dunaföldvár útnak.

Ebbe a feladatkörbe tartozik a Paks-Kalocsa híd és a Duna keleti oldalán azok az utak, amelyek közvetlenül a folyam mentén fekvő településeket kötik össze.

A Kalocsa-Paks Duna-híd tervezése közbeszerzési anomáliák miatt késett, az új, gyorsított közbeszerzés eljárás eredményeként jelenleg tart a tervezés.

A „Kalocsa-Paks térségében tervezett új Duna-híd és kapcsolódó közlekedési infrastruktúra fejlesztés-előkészítés és építés” nevet viselő projekt keretében valósulhat meg az 512-es számú főút és az M6 autópálya közötti szakasz összekötése a Duna-folyam  feletti átvezetéssel. Az új útszakasz 2×1 sávos lesz 90 km/h tervezési sebességgel. Az útépítés keretében 4 új körforgalmi csomópont kialakítása és 1 meglévő felújítása is szerepel a műszaki tervben. A híd átadási időpontját egyelőre senki nem köti konkrét időponthoz.

Az új Duna-híd a Glencore cég Foktő-Baráka telephelyétől déli irányban 250-300 méterre keresztezi majd a Dunát.

A híd tervezését illetően elmondható, hogy a munkafolyamatot alapvetően befolyásolják a Duna ezen szakaszán jellemző hajózási viszonyok. A főmeder szélessége alapján 180 méter széles hajózóút biztosítása szükséges a híd alatt. E mellett fontos egy vízvédelmi kezelőút átvezetésének biztosítása a híd alatt, valamint kétoldali, biztonsági korláttal ellátott kerékpárút átvezetés is. Míg az EXTRADOSED típusú, 1133 méter összhosszúságú híd kétoldali ártéri hídrészei acél keresztmetszettel készülnek, addig a mederhíd úgynevezett hybrid szerkezetű, beton és acél keverék lesz a súlycsökkentés és a gyorsabb hídépítés érdekében.

Kiírták az első pályázatokat, folyamatban a létesítési engedély megszerzése

Az orosz fővállalkozó a turbinaszigetekre kiírt pályázatot elbírálta, a Paks II. Atomerőmű új blokkjainak turbina-generátor gépcsoportját az

amerikai hátterű GE Hungary Kft. és a francia Alstom alkotta konzorcium szállíthatja nettó 793,8 millió euróért.

A teljes projekt megvalósításához szükséges hatezer engedély közül 2018. májusáig  több mint háromszázat kapott meg a projekttársaság. Köztük jogerőre emelkedett a környezetvédelmi engedély, a projekt megkapta a telephelyengedélyt, megvan az elvi vízjogi engedély és a villamos energia hálózathoz történő csatlakozáshoz szükséges elvi kapcsolódási engedély.

A Paks II. Atomerőmű Zrt. várhatóan idén szeptemberig benyújtja a létesítési engedély iránti kérelmet az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Ez a legnagyobb, legbonyolultabb és talán legfontosabb engedély az egész folyamatban. Ennek kedvező elbírálása esetén 2020-ban elindulhat az ötös blokk építése. A két új egység átadására 2026-ban és 2027-ben kerülhet sor. Az egész projekt során a biztonság a legfontosabb, a cél egy jól működő, minden tekintetben megbízható atomerőmű megépítése.

Hamarosan újabb közbeszerzési kiírások jelenhetnek meg a Paks II. beruházáshoz kapcsolódóan. Ezt a Paksi Atomerőmű új blokkjainak főtervezője, Alexandr Kazarin, az AO Atomproject vezérigazgatója jelentette be. Az orosz fővállalkozó bizonyos épületek és rendszerek tervezését is a helyi vállalkozásokkal együtt végezné el, emellett a közeli jövőben várhatóan közbeszerzési tendert írnak ki az engedélyeztetési eljárásokra, tanácsadási szolgáltatásokra, illetve egyebek mellett a projektdokumentáció adaptációjára is, amelyeket jelentős részben magyar vállalkozások végezhetnek. A biztonságra vonatkozó elemzések egy részét ugyancsak külföldi partnereire bízná az orosz társaság.

Nemzetközi visszhang, EU Bizottság kedvező döntése

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított egyebek mellett annak megállapítására: kap-e állami támogatást a Paks II projekt. A bizottság a 7,35 százalékos belső megtérülési rátát és a 7,88 százalékos átlagos tőkeköltséget összehasonlítva azt állapította meg, hogy

a projekt tartalmaz ugyan állami támogatást, de az összeegyeztethető az EU szabályozással, az állami beavatkozás nem aránytalan.

A magyar gazdaságnak nagy kockázatot jelent, hogy a villamosenergia-import évek óta meghaladja a 30 százalékot. A lignitet feldolgozó, 1000 megawattos mátrai erőmű 10-15 év múlva kiesik a termelésből. 2030-ban 5000 megawattnyi kapacitás hiányzik majd a hazai villamosenergia-rendszerből.

A projekttársaságnak az új blokkok megépítése után feladata lesz a blokkok működtetése is, ez tükröződik a társaság nevében is, Paks II. Atomerőmű Zrt.

Felhasznált források:
1. Hózer Zoltán, Pázmándi Tamás: Új blokkok a paksi atomerőműben, Nukleon 2014. március, VII. évf. (2014) 152
2. www.paks.hu
3. Budapest, 2017. május 4., csütörtök (PAKS-PRESS)
4. https://www.portfolio.hu 2017 06 08 Budapesti Iparkamara
5. Paks, 2017. június 30., péntek (PAKS-PRESS) (14)
6. Vida Tünde 2017. augusztus 2.
7. Paks, 2017. szeptember 5., kedd (PAKS-PRESS) (11)
8. Paks, 2017. november 20., hétfő (PAKS-PRESS) (5)
9. Szekszárd, 2017. december 1., péntek (PAKS-PRESS) (4)
10. www.paks2.hu
11. Magyar Épületgépészek Szövetségének szaklapja
12. www.kalohirek.hu