Megyei, helyi értéktárban a soltvadkerti Kőszegi-féle csettegő

Ugyan még ma is jó néhány csettegő szolgálja a gazdákat, azért alkotóik megérdemlik, hogy emléket állítsunk találékonysággal vegyes műszaki és üzleti érzéküknek.– kezdi a csettegő bemutatását a Motormúzeum szakavatott, a magyar gyártású motorok iránt elkötelezett, azok gyűjtéséről is ismert Dudás Csaba.

A rutinos tárlatvezetőtől megtudjuk: a csettegőknek ugyanúgy sorsuk van, mint az embereknek, és ugyan elmúlásukról még nem beszélhetünk, születésük és fénykoruk örökre beivódott az itt élő emberek kollektív emlékezetébe.

„Soltvadkerten az 1960-as években készítették az első csettegőt. A csettegő, mely az őt hajtó motor jellegzetes „csettegő” hangjáról kapta a nevét, a mezőgazdaság, a szállítás és a borászat helyben tipikus eszköze volt. A lóvontatású járművek kiszorulásával, és mert magánember nem juthatott traktorhoz, a soltvadkerti borvidék talán leghasznosabb találmánya lett, ami a szállítás mennyiségét és sebességét is megnövelte.

Tehát a munka megkönnyítése és a költségek csökkentése szülte kényszer hívta életre a csettegőt, az első házi készítésű járművet. Az elsőt 1964-ben Lehoczki Ferenc géplakatos tervezte és építette meg. Itt jegyzem meg, hogy Lehoczki Ferenc kisiparost, a szakmában eltöltött 30 év és a csettegő, mint ötlet megvalósítása miatt 1996-ban díszpolgárrá avatták Soltvadkerten. Lehoczki Ferenc a csettegővel olyan eszközt adott a termelők kezébe, amely sok száz családot segített mezőgazdasági munkájában, különösen a 60-as, 70-es, 80-as években.

Mezőgazdasági település lévén, Soltvadkert fejlődésében kulcsszerepet játszott a csettegők jelenléte és helyben történő gyártása. A legtöbbet minden bizonnyal Kőszegi László kisiparos gyártotta.

EGYEDÜL A KŐSZEGI LÁSZLÓ ÁLTAL GYÁRTOTT CSETTEGŐK RENDELKEZNEK TÍPUSBIZONYÍTVÁNNYAL. ABBAN AZ IDŐBEN NEM VOLT EGYSZERŰ MEGSZEREZNI A TÍPUSBIZONYÍTVÁNYT, DE KŐSZEGI LÁSZLÓNAK SIKERÜLT ”

– mondta Dudás Attila.

Hozzátette: a 60-as évek végére, 70-es évek elejére egyre több kisiparos ráállt a csettegő gyártására. Kőszegi László mellett megemlítendő még Kugelmann Péter, Fogi András, később Győri Zoltán, Kévés Sándor, Várszegi István, Schuller Sándor, de készültek csettegők Kiskőrösön és Kecelen is.

A KÖZPONT AZONBAN MINDIG SOLTVADKERT MARADT.

Természetesen mindnek megvolt a maga különlegessége, minőségi garanciája, így a Lehoczki-féle járműveknél például a motor alá szerelt hangtompító, az eredeti fordulatszám szabályozó megtartása és még sok más műszaki fortély, amelyet a Motormúzeumban kiállított példány is hűen tükröz.

A Kőszegi-féle műhelyben a 70-es évek elejétől havonta 4 csettegő készült, azaz összesen mintegy 350 darab. Ez tekinthető a térség „klasszikus csettegőjének”, hiszen ma is ebből közlekedik az utakon a legtöbb – zárta a csettegőről szóló ismertetőt Dudás Csaba tárlatvezető.