„Kajszibarackot idén csak képen látunk” – A tavaszi fagykárokról nyilatkozott Gáspár Ferenc, az agrárkamara megyei elnöke

Amint a meteorológiai prognózisok nyomán portálunk is előrejelezte, drasztikus lehüléssel jött a csillagászati tavasz: meleg helyett fagyot és havat hozott zsákjában Benedek.A havazás tehát nem ért váratlanul bennünket, mégis megdöbbentő látványt nyújtott, ahogyan a virágzó gyümölcsfákra és a kerti tavaszi virágokra hullott a hó, amit ezen a videón is láthatunk.

 

Már másnap látszott, hogy a természet megsínyli a kései hidegeket, amit az a kalocsai liliomfa is mutatott, amelynek virágai egytől-egyig a fagy martalékává váltak. Már akkor jeleztük, hogy ez valószínűleg nemcsak a különösen fagyérzékeny magnóliákat érinti majd, hanem a gyümölcsfákat is, amelyek közül jó néhány fajta egyedei épp teljes virágukban kapták meg a kemény fagyot, havat.

Az alábbi videón látható, hogy a Tóth Mike utcában teljes virágában érte a havazás a vérszilvákat, bimbóban a díszalmafát, de amint megtudtuk, sajnos számos nemesebb gyümölcsfaj egyedeit is. Ahhoz, hogy meglássuk, mekkora károkat okozott a tavaszi időjárási anomália, ki kellett várni, hogy tovább álljon a tavaszi tél – addig csak aggódhattunk a sárga- és őszibarackfákért, szilvákért.

 

Összekavarodott évszakok

Sajnos aggodalmunk beigazolódott – a gyümölcsösöket ért károkkal kapcsolatban Gáspár Ferenchez, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökéhez fordultunk, aki lehangoló hírekkel szolgált munkatársunknak.

– Elég furcsa időjárásunk volt az évszakforduló idején. A tél végén majdhogynem nyár eleji idővolt ami előcsalogatta a rügyeket, beindította az életet a fákban, majd március 23-án volt egy nagyon kellemetlen fagy, ami komoly károkat okozott a gyümölcsösökben országszerte, de főleg Bács-Kiskun megyében.A megye különböző részein különböző mértékben jelentkezett ez, de mindenütt volt valamilyen mértékű probléma. Mínusz 2 és mínusz 8 fok közötti fagyokat mértek a megye különböző részein a múlt hétvégén. A hét elején aztán újra tavasziasan jó idő volt, ami miatt még jobban felpezsdült az élet, beindult a nedvkeringés a fákban, majd újra fagyos idő volt, de még várhatóak hasonlóan hűvös reggelek, újabb fagyokkal.

A csonthéjasok jobban, de az almások is megsínylették a tavaszi fagyokat

– A március 23-i fagyról elmondhatjuk, hogy a kajszi termésnek legalább 80-%-át elvitte. Ugyan a növényfaj adottságaiból kifolyólag a hajtáscsúcsokon lévő virágok később nyílnak, de amelyik virág az egy héttel ezelőtti fagyokig nem nyílott ki, az a jó idő hatására mostanára már szinte biztosan igen.
A ma reggeli fagy pedig a korai cseresznyéket is vitte, és túl azon, hogy a kajszival szinte leszámolt, az őszibarackokat is károsította, amelyek közül a korai fajták szintén kivirágoztak mostanára.
A kárbejelentések tömegesen érkeznek, de az is látszik, hogy még kivárnak a gazdák, megvárják ezt a pár napot. De sajnos azt kell mondanom, hogy

„KAJSZIT AZ IDEI ESZTENDŐBEN VALÓSZÍNŰLEG CSAK KÉPEN FOGUNK LÁTNI,”

és valószínűleg az őszibarackok egy része is erre a sorsra jutott – ismertette a szomorú tényeket Gáspár Ferenc, akitől azt is megtudtuk, hogy nem csak a csonthéjasok károsodtak.

– Sajnos nemcsak a csonthéjasokban, hanem az almában is kárt tett a korábbi fagy, annak ellenére, hogy még nem voltak kivirágozva a fák, ugyanis helyenként olyan alacsony hőmérsékletek alakultak ki, ami már a bimbó belsejében is károsította a bibéket. Így az almásokban mintegy 20-30%-os kár tapasztalható.
Ennek ellenére ebből a gyümölcsből túl nagy terméskieséssel egyelőre nem kell számolni, ugyanis az alma a termések méretében is elég sokat be tud még hozni, így remélem, hogy

ALMÁBÓL A KÁROK ELLENÉRE IS EGY TEHETŐS TERMÉSRE SZÁMÍTHATUNK.

Mekkora károk keletkeztek?

A károk mértékéről és azok mérséklésének sajnos elég korlátozott lehetőségeiről, a fagy elleni védekezés módszereiről, azok hatékonyságáról és költségeiről Gáspár Ferenc elmondta:

– A kár mértékét most még nem lehet biztosan megmondani, de ahol a gazdák nem tudtak füstöléssel, fagyvédő öntözéssel, gyertyázással védekezni, ott a kajsziban keletkezett károkat szinte 100%-ra vehetjük. Ahol megoldották a védekezést, ott maradhatott valamennyi, de teljesen ott sem lehetett megvédeni a termést,már csak azért sem, mert a fagy széllel jött, így például füstöléssel az sem igen ért el semmit, aki próbálkozott vele, mivel a szél kivitte az ültetvényekből a füstöt.
A fagyvédő öntözésnek lehetett némi kedvező hatása, azonban az eredményességéről még korai volna nyilatkozni.A fagyvédő gyertyázás szintén hatékony védekezés lehetett. Azok kedvéért, akik nem jártasak az ilyesmiben, elmondom, hogy körülbelül vödörnyi méretű gyertyákat kell elképzelni. Hektáronként 120-150 gyertya kihelyezésével védekezhetünk, attól függően, hogy milyen mértékű fagyhatást akarunk kivédeni. Ezzel körülbelül másfél-két fokot tudunk emelni a környezeti hőmérsékleten. Komolyabb fagy esetén a gyertyák sűrűségének növelésével fokozhatjuk a védekezésünk hatékonyságát, ami hektáronként mintegy 300 gyertyát jelent, de úgyis legföljebb mínusz 3-4 fok körüli hideghatást tudunk ellensúlyozni. Ez igen költséges módszer, ezért ha sikerül is általa elfogadható mennyiségű termést elérni, a termésre vetítve egyetlen éjszakai gyertyázásakor is 15-20 forintot jelent kilogrammonként. Tehát,

HA HÁROM ÉJSZAKÁN ÁT GYERTYÁZTAK, AKKOR MINTEGY 60 FORINTOS TERMELŐI GYÜMÖLCSÁR-EMELKEDÉSSEL KELL SZÁMOLNI.

Ahol öntözésre alkalmas berendezések vannak kiépítve egy-egy ültetvénynél, ott ezek alkalmasak a fagyvédő öntözésre is? – kérdeztük a szakembertől. A válaszból kiderült:

– Sajnos nem, mert ezek a rendszerek jellemzően csepegtető öntözési módra vannak kialakítva, ami a fagyvédelemre alkalmatlan. A fagyvédő öntözést úgy kell elképzelni, mint egy nagy párásító ventillátort, amely a lombkoronaszint fölé fújja a párát. Ma ez az elterjedt, leghatékonyabb, legkorszerűbbnek mondható módszer, de korábban alkalmaztak a permetezéshez hasonló szórófejes öntözést is. Ezzel szintén a koronaszint fölé permetezik a vizet, amely ott megfagyva hőt ad le a környezetének. A párásító ventilátorokhoz hasonló, de annál jóval nagyobb berendezések hatékonyabbak, de hozzá kell tennem, hogy ez a védekezés igen nagy költséggel jár.

A kár területi eloszlásáról még nincs biztos adat

Arról, hogy a megye mely vidékeit érintette jobban és melyeket kevésbé a fagykár, a szakember egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Úgy vélte, inkább gyümölcsfajonként lehet különbséget tenni a fagykár mértékében.

Jelen ismereteink szerint én a kajszibarackra mondanám azt, hogy vége, az őszibarack és az alma termésében még reménykedhetünk” – zárta a KALOhíreknek adott nyilatkozatát Gáspár Ferenc, a NAK Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke.