2021. 12. 01. szerda
Elza
: 364 Ft   : 322 Ft Benzin: 480 Ft/l   Dízel: 480 Ft/l   Írjon nekünk

További 34 kalocsai nemzeti érték kerülhet a megyei értéktárba – Hungarikumainkat azonnal beemelték a megye kincsei közé

További 34 kalocsai nemzeti érték kerülhet a megyei értéktárba – Hungarikumainkat azonnal beemelték a megye kincsei közé
Zsiga Ferenc  |  2020. 09. 27., 09:42

A Kalocsai Települési Értéktár Bizottság 2020. májusában 38 helyi nemzeti érték megyei értéktárba történő felvételére tett javaslatot a Megyei Értéktár Bizottságnak. Amint arról beszámoltunk, a Kiskőrösön szeptember 11-én tartott ünnepi értéktár bizottsági ülésen kihirdették: a város hungarikumai bekerültek a megyei értéktárba. Az erről szóló okleveleket dr. Filvig Géza polgármester, Romsics Imre, Illésné Koszta Krisztina és Németh József vették át. Amint az közismert, hugarikumaink, az írás, hímzés, pingálás, a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény szerepelnek a Hungarikumok Gyűjteményében, így ezek az értékeink külön procedúra nélkül kerülhettek a megyei értéktárba. További 34 érték esetében azonban hiánypótlást kért a Megyei Értéktár Bizottság. Talán sokaknak lehet újdonság, hogy Kalocsa hungarikumai milyen szakmai értékelés szerint nyerték el a megtisztelő címet.

A Kalocsai Települési Értéktár Bizottság munkáját dicséri, hogy alapos szakmai mérlegelés után az alábbi értékek felvételét kérte a Megyei Értéktár Bizottságtól: 

1.Főszékesegyház 
2.Nagyszeminárium 
3.Szent István Gimnázium Hunyadi utca 23-25. szám alatti épületszárny 
4. Érseki kastély 
5. Kanonoki ház - Katona István ház 
6. hímzés
7. pingálás 
8. kalocsai paprika 
9. Városháza épülete 
10. Viski Károly Múzeum épülete 
11. Érseki istálló 
12. Kanonok ház 
13. Érsekuradalmi magtár 
14. Érsekuradalmi jószágkormányzóság 
15. Nagypréposti palota 
16. Kanonoki ház – Asztrik tér 1-3.
17. Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek zárdája
18. írás 
19. Viski Károly Múzeum 
20. Halomi rovásírásos tegez 
21. Tomori Pál érsek szobra 
22. Főszolgabírói palota 
23. Tanítók háza 
24. Kalocsai Takarékpénztár épülete 
25. Törvényszék épülete 
26. Zeneiskola 
27. Kunszt utcai érsekuradalom területe 
28. Vasútállomás 
29. Villanygyár
30. Margit malom 
31. Viski Károly Múzeum Néprajzi Gyűjteménye Textilgyűjtemény 
32. Kalocsa első pecsétje – 1729 
33. Meszesi Mária-kép 
34. Magyar Hősök emlékműve 
35. Kubikus szobor 
36. Chronos 8. 
37. Jezsuita sírkert és sírbolt 
38. Szabó Ferenc sírja.

A Megyei Értéktár Bizottság tájékoztatása szerint a javaslatok áttekintését követően megállapították: 34 javaslat esetében hiánypótlásra van szükség, de a 6-8, és a 18. sorszámú javaslatban szereplő” Kalocsai népművészet: írás, hímzés, pingálás” elnevezéssel, 50. sorszám alatt a kulturális szakterület szerinti kategóriában szerepel a Hungarikumok Gyűjteményében. Továbbá a Kalocsai paprika „Kalocsai fűszerpaprika- őrlemény” elnevezéssel 8. sorszám alatt az agrár- és élelmiszergazdaság szakterület szerinti kategóriában szerepel a Hungarikumok Gyűjteményében. 

Erre figyelemmel nincs szükség további vizsgálódásra, ezek az értékek külön eljárási procedúra nélkül kerülhetnek a megyei értéktárba. 

Ami számunkra, kalocsaiak részére érdekes lehet, hogy amit gyakran, szinte nap mint nap látunk, életünk része a városban, azt tudományos szempontból miként értékelik. Íme!

1. Írás
2. Hímzés
Szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása kulturális örökség.
Pécsiné Ács Sarolta (39. oldal) így definiálja az íróasszonyokat: „A kalocsai nyelvhasználatban íróasszonynak nevezték azt a parasztasszonyt, aki mindennapi gazdasági munkája mellett népihímzések kiírásával (előrajzolás) is foglalkozott.” (Pécsiné Ács, 3. kiadás 1978.) „Az egymással versengő íróasszonyok egyénieskedő törekvései népművészetünk századeleji forma- és színvilágát fokozatosan fellazították. 
Munkásságuk hatására újabb technikák keletkeztek, újabb motívumok születtek (főként rózsa variációk), és lassan-lassan tüzes színekben ragyogó naturalista jellegű új stílusréteg épült századeleji művészetünkre.” (Pécsiné Ács, 3. kiadás 1978.) Mindenkinek egyéni írási stílusa lett, amiről felismerhetővé váltak a híres íróasszonyok, mint például Király Ilus is. Újításaival és kitalálásaival nagyban hozzájárult a kalocsai népművészet gazdagításához.

Forrás: KALOhírek


Írás – hímzés: A 19. század közepéig a poták kizárólag gyári termékekből és fehér házi vásznakból állították össze viseletüket, házi textiljeiket. Az 1860-as években a kalocsai Szeidler- család ütőfái mintáinak hatására alakult ki a kalocsai hímzés első korszaka, a „singlölés”, mely kizárólag lyukakat hímzett fehér fonallal. A polgári mintára kialakított formavilág néhány esztendő alatt sajátos kalocsai paraszthímzéssé fejlődött az „íróasszonyok” és „varóasszonyok” keze nyomán. A hímzett ruhadarabok beépültek a gyári termékekből összeállított viseletekbe, és ebben az időszakban a szegényebb családok asszonyainak és lányainak „ünepön délutános” ruhadarabjain is díszelegtek. A singlölést kitaláló generáció gyermekei továbbfejlesztették anyáik örökségét, s a fekete, kék, piros fonalak és egy új technika, a töltött varrás bevonásával egy új motívumvilágot alakították ki az 1880-as években. A 19–20. század fordulóján a harmadik generáció, az unokák újabb három színt (zöld, sárga, bordó) vontak be, s megnövelték a motívumok számát és a csokrok méretét. A 1920-as évek végén a negyedik generáció, a dédunokák nagyméretű virágokkal és hatalmas csokrokkal betöltötték a rendelkezésükre álló teljes felületet, s 32-féle színt alkalmaztak. Ebben a korszakban a hímzett ruhák továbbra is az „ünepön délutános” viseletek részei voltak, de már a gazdagabb családok ruhatárában is díszelegtek. A kézi hímzés, „varás” mellett 4 új technikát fejlesztettek ki: a „riselinezést”, a „madeirát”, az „üresvarást” és a „rátétest”, mely technikák általában a módosabb családok textiljeire kerültek. Az 1950-es évek elején az ötödik generáció, az ükunokák is megkezdték saját hímzésviláguk kialakítását. A termelőszövetkezetek létrehozása azonban szétverte a tradicionális társadalomszerveződést, s a megszűnő paraszttársadalom megakadályozta a pota néprajzi csoport népművészetének további fejlődését. A hímzés kialakulásával egy időben megjelentek azok az ügyes kezű asszonyok, akik a motívumokat a textíliára rajzolták. Ezeket a személyeket a kalocsaiak „íróasszonyoknak” nevezték, akik „írták vagy kiírták” a mintákat.
Minden korszaknak megvolt a divatos „íróasszonya”, akik a helyi megrendelők mellett a távoli szállásokról érkező igényeket is kielégítették, ezzel hozzájárultak a pota néprajzi csoport népművészetének egységesüléséhez. Az „íróasszonyok” tudása általában (de nem törvényszerűen) anyáról lányára öröklődött, s néhány család esetén 150 esztendeje folyamatosan él. A kevés számú „íróasszony” mellett szinte mindenki tudott varrni (hímezni), az édesanyák lányaik bevonásával varrták meg azok „lëtövős humiját”. A 20. században a módosabb családok, akik nagy mennyiségben tudtak adni hímzett ruhát és textilt a lányaiknak, azok a szegényebb családok asszonyaitól, lányaitól rendelték meg hímzéseiket. A kalocsai népművészetet voltaképpen a lányok „lëtövős humijának” előállítása éltette. Mindenki megkapta esküvője napjára az élete során szükséges viseletdarabokat, házi- és ágyi textileket, természetesen a család gazdasági erejének mértékéig – egy gazdag leány száz öltözet ruhát is kaphatott, egy szegény leány hármat. E gyakorlat és a hozzá kötődő rítusok, szokáscselekvések éltették, alakították, egységesítették a kalocsai népművészetet, s biztosították a különböző korosztályok elkülönülését az emberi élet egésze alatt. A helyi közösség igénye mellett a 20. század közepén a Gyöngyösbokréta mozgalommal párhuzamosan fejlődött ki a népművészeti árutermelés, a dísztárgyak előállítása. Ez utóbbi kielégítésére alakították meg 1936-ban a Népművészeti házat, mely számtalan specialistának adott munkalehetőséget és megélhetést. Az 1950–1960-as évek fordulóján az ún. kivetkőzéssel (a nők elhagyták hagyományos parasztviseletüket) megszűnt a kalocsai népművészet legnagyobb felvevőpiaca. A termelés nagyobb részt a lakástextíliákra és a dísztárgyakra korlátozódott. Ebben az időben az 1952-ben alapított Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet fogta össze a népi specialistákat, akiknek termékei és bemutatói a világ összes tájára eljutottak. A rendszerváltás után megszűnt a szövetkezet, a valamikori piacok jelentős része elveszett. Napjainkban a dísztárgyak előállítása a legfontosabb alkotó terület, de jelentős maradt a helyi közösség lakástextiljeinek az előállítása is.

3. Pingálás
Szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása kulturális örökség. 
A magyar nyelvterületen nagyon kevés helyen díszítették színes motívumokkal a falfelületet, de kizárólag Kalocsán alakult ki a ma is jellemző, oly gazdag formavilága. A kalocsai pingálás eredetét nem ismerjük, Simonyi Jenő leírásából annyit tudunk, hogy 1882-ben már a kalocsai házak jellegzetessége volt. Az „elsőház” falának fölső részén piros és kék, váltakozó szélességű alapra szimmetrikusan elhelyezett virágornamentikát festettek. A 19. század végétől a bútorokról és hímzésekről egyre több motívum vándorol át a falakra, s az alapszínek között megjelent a zöld. A pingálás 3. korszakában – 1930-as évektől – hatalmas csokrokkal az egész falfelületet beborították, de a koszorú kiegészítésképpen mindvégig megmaradt. A pingálóasszonyok túlnyomó többségükben azonosak voltak az „íróasszonyokkal”. Míg az írás a korábban ismertetett módon tovább él, addig a pingálás napjainkra már elveszítette megjelenésének tereit. A mai, globalizálódó világban az otthonok pingálására általában nincs igény, a pingálóasszonyok otthonainak státuszszimbólumává vált. A város identitásának szerves része maradt azonban a pingálás, ezért a kalocsai közintézményeket (Városháza, vasútállomás, színház, stb.) ma is pingálással díszítik.

Forrás: KALOhírek archív


4. Kalocsai paprika
Szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása agrár-és élelmiszergazdaság.

Kalocsai fűszerpaprika- őrlemény
A fűszerpaprika-őrlemény az 1800-as évek közepén vált belföldi kereskedelmi árucikké, ami a század végére a külföldet is meghódította. Korábban kizárólag önellátásra törték a melléképületekben fölállított külükkel. Habár az első Kalocsa környéki szárazföldi paprikamalom már 1820-ban felépült, a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. 
A feldolgozás az 1800-as évek elején még kezdetleges volt. A famozsárt a lóhajtású szárazmalom váltotta fel, majd az 1880-as években fokozatosan megjelentek a jóval nagyobb teljesítményű vízimalmok. A századfordulótól pedig már motoros paprikamalmok épültek. 1861-ben épült az első kalocsai paprikamalom. 1900-ban már három paprikamalom őrölt 12 kőpárral.
Ugyanakkor Bátya, Foktő, Fajsz, Uszód és Bogyiszló határában 30-35 dunai vízimalom őrölte a paprikát. A kalocsai modern paprikamalmok a XX. század elején épültek. Kalocsa egyik legjelentősebb paprikás vállalkozásaként alakult meg a Kalocsai Paprika-Termelő-Őrlő és Kereskedelmi Rt., melyet a kalocsaiak egyszerűen csak Márer paprikamalomnak emlegettek. Először kizárólag paprika-készítéssel, később csak kereskedelemmel foglalkoztak az 1944. évi megszűnésig. A kalocsai tájkörzetben kizárólag kőpáros paprikamalmokat építettek, melyeket a XIX. század végén gőzgépekkel, a XX. században Diesel- és villanymotorokkal hajtottak. Ezek mellett jelentős volt a dunai vízimalmok száma. Az 1920-as évekig hagyományos módszerekkel folyt a fűszerpaprika feldolgozása Kalocsa környékén. 
A jól képzett paprikamolnárok segítségével a kikészítés és őrlés minősége rohamosan javult, majd az 1930-as évekre a kalocsai paprika rangja megemelkedett. Az első világháború idején a megnövekedett kereslet miatt az 1920-as évekre a paprikatermelés és a paprikaexport óriási méreteket öltött, amelyet az 1930-as világválság sem tudott visszavetni.
1999-ben Kalocsai Fűszerpaprika Részvénytársaság néven működő társaság - mely utódja az állami monopóliumként előállított fűszerpaprika-őrlemény gyártójának - a világ fűszerpaprika-termelésének 2-3%-át, exportjának 3-4%-át adta. Az Rt. 20 nyersanyag felvásárló telephelyén vette át a mezőgazdasági termelőktől a nyerscsöves fűszerpaprikát. 2000-3000 kistermelővel tartottak termeltetési (integrációs) kapcsolatot, akik 2000 hektáron termesztették a fűszernövényt.

Forrás: Vén Anita



Miért kalocsai?
Hazánkban a paprikát az 1500-as évek óta ismerik. Egyik régi neve a törökbors arra utal, hogy a törökök útján került hozzánk. Először főúri kertekben termelték. Termesztése lassan terjedt el, és kezdetben csak házi fűszerezésre használták. A Kalocsa és Szeged környéki fűszerpaprika-termelési központok kialakulásában és fejlődésében döntő szerepet játszottak a természeti adottságok. Ezek nélkül a közel 150 éves múltra visszatekintő szántóföldi termelés nem alakult volna ki. A Kalocsa környéki fűszerpaprikák kiváló ízüket, zamatukat és festéktartalmukat főként a kedvező klimatikus viszonyoknak (a meleg, napfényben gazdag nyár) és a gyorsan felmelegedő és tápanyagokban gazdag Duna öntéstalajnak köszönhetik.
A nemesítési feladatokkal Európában először Kalocsán foglalkoztak, amikor 1917-ben megnyitotta kapuit a Kalocsai Paprika és Vegykísérleti Állomás. Alapvető feladatuk volt, hogy ellenőrizzék az egyre növekvő árutermelést és az exportot. Kiemelt céljuk volt a növénynemesítés, a termelők nemesített, fémzárolt vetőmaggal való ellátása, valamint új technológiák kidolgozása. 1928-ban világraszóló eredménynek számított a csípősségmentes paprikafajták kikísérletezése, amely lehetővé tette a fűszerpaprika egyszerűbb és gyorsabb hagyományos kézi feldolgozását. Ez a csípős erezet kézzel történő eltávolítása, a hasított termésfal és a mag mosása munkafolyamatok elhagyását eredményezte.
Az 1960-as évektől a paprika nemesítése az úgynevezett keresztezés módszerével történik. Így lehetőség nyílt az új génforrások beépítésére, melyek széles fajta választékot biztosítanak. Jelenleg 26 (2005) államilag minősített paprikafajta kerül előállításra az egykori Állomáson, amely ma a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság.
A termék rövidített leírása: A „Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény” a Kalocsai tájkörzetben megtermelt, államilag elismert fajtájú fémzárolt vetőmagból származó fűszerpaprika növény megszárított termésének megőrlésével készül. Az őrlemény jellemző ízét, aromáját és színét a Kalocsai tájkörzetben nemesített és termelt fűszerpaprika növény édes (csípősségmentes) és csípős fajtáinak, valamint az alapanyag feldolgozása során alkalmazott technológiai és minőségirányítási rendszereknek köszönheti.
A fűszerpaprika nyers vagy utóérlelt, egészséges, fajtájára jellemző színű, ízű és illatanyagú, állati kártevőktől és növénybetegségektől mentes. A csípős bogyók aránya nem több, mint 2%. A csípős paprika esetében a szárazanyagra számított kapszaicintartalom legalább 250 mg/kg.
A Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény főbb jellemzői:
Érzékszervi tulajdonságok: Megjelenés: homogén, egyöntetű őrlésű; Szín: mélyvörös, bársonyos hatású; Aroma: kellemes, fűszeres aromájú étvágygerjesztő illatú, karamelles pirított magvakra jellemző aromavilágú; Íz: édeskés, gyümölcsös, a pentaton (édes, savanyú, sós, keserű, csípős) ízharmóniát tükröző és csípősségmentes, vagyis kapszaicintartalma nem haladja meg a 100 mg/kg értéket. A csípős őrlemény ezt az íz-, illat- és aroma-harmóniát felerősíti, intenzívebbé teszi. A csípősség intenzitását a kapszaicintartalom határozza meg. Ha a kapszaicintartalom 100-200 mg/kg között van, az őrlemény enyhén csípős, ha 200 és 500 mg/kg között van, akkor csípős, ha meghaladja az 500 mg/kg értéket, akkor erős.
A termék előállítási módja: A fűszerpaprika termesztés és feldolgozás elemei a talaj-előkészítés, ezt követően a palántanevelés, kiültetés, vagy ezek helyett a helyrevetés, sorművelés, öntözés, és szedés, utóérlelés, kíméletes szárítás, hűvös, száraz helyen történő szárítmány-tárolás, őrleménygyártás, kiszerelés.
Ősszel a talajt szántás előtt lehetőleg szerves, ennek hiányában szervetlen trágyával szórják meg. A fémzárolt vetőmagot a legalább 12°C talajhőmérsékletű talajba március végétől április közepéig helyrevetetik, vagy a márciustól hideg- vagy melegágyban nevelt palántát május közepétől kiültetik.
Ültetés vagy vetés előtt a termőföldet gondosan előkészítik a paprikapalánták vagy vetőmag fogadására: a talajfelszín alatti, keményebb rétegeket feltörik, a talajt fellazítják, porhanyítják, majd teljesen simára egyengetik.
A beérett termést kézzel leszedik, majd azonosítást és minősítést követően a vizsgálati eredmények birtokában tárolják, természetes körülmények között utóérlelik.
Az utóérlelés időtartama alatt (10-40 nap) a termést faládákban, konténerekben, zsákban vagy akár füzérekben kell tartani (tételenként elkülönítetten), a festéktartalom minél nagyobb növekedése, valamint a tárolás során jelentkező romlási és fertőződési folyamatok megakadályozása érdekében. Az átmeneti tárolást, utóérlelést követően a természetes száradás körülményeit utánozva kíméletes módon a terményt indirekt szárítókkal, vagy a szabadban természetes körülmények között megszárítják 10 % alatti nedvesség tartalomig, majd azonosító címkével látják el. A szárítás kíméletessége biztosítja a felületen a maximális 80°C-os hőmérsékletet. Ez az a maximális hőmérséklet, amelyen a paprika nedvesség-párologtatása még megfelel a természetes körülményeknek. Így paprika megőrzi természetes íz- és aromaanyagát, mivel ezek az őrlésig nem táródnak fel. A terméskocsány eltávolítása, beteg termésrészek eltávolítása kézzel szárítás előtt, esetleg szárítás után történik.
A szárítás után az azonosított terményt hűvös, fénytelen, kártevőktől mentes raktárakban tárolják.
A raktározást követően darálás és őrlés következik, melynek úgy kell történnie, hogy a paprika hőmérséklete a 80°C-t ne haladja meg. Az őrlés során a paprikamag olajtartalma bevonja a szemcse felületét, ezáltal megóvja a paprikát a káros bomlási folyamatoktól. Az őrlésre kőpárok, hengerszékek, kalapácsos darálók, és ütközés elve alapján működő malmok alkalmasak Az őrlés alatt olyan mennyiségű levegő bevitele szükséges, hogy az őrlési hőfok sehol ne haladja meg a 80°C-t. Soha nem szabad a fűszerpaprikát a benne meglévő magtartalom alatt őrölni. Az őrlés végén legalább 8 %, legfeljebb 11 % nedvességtartalomra kell kondicionálni a paprikát, természetes, vizsgált víz hozzáadásával.
Az őrlemény homogenizálás, csomagolás, megfelelő jelölés és címkézés után kerülhet forgalomba. Kereskedelmi forgalomba csak a 30 napnál frissebb őrlésű tétel kerülhet. A csomagolás fényt át nem eresztő, élelmiszer szempontjából biztonságos anyagba lehet csomagolni – írják a tudományos igényű elemzésben, ha úgy tetszik méltatásban. 

A Hungarikum Bizottság indokolása szerint a kiválasztott kalocsai hungarikumok olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értékek, amelyek a magyarságra jellemző tulajdonságaikkal, egyediségükkel, különlegességükkel és minőségükkel a magyarság csúcsteljesítménye.

Ettől szebb, szebben csengő összegzés aligha kell egy kalocsainak!

Ha tetszett a cikk, kövesse a Kalohíreket
a Facebookon!

videok  legfrissebb videók

2019. 08. 09., 11:29
Terefere Pécsi Viviennel. Interjúalanyaink: kalocsai kötődésű, tehetséges fiatalok. Téma: vágyak, álmok, tervek, alkotások, aktualitások. Viven első beszélgetőtársa 18 éves koráig élt városunkban, amelynek közvéleménye röplabdacsapatunk erősségeként ismerhette meg őt. De mi van vele most, egy jó évtized után? Meg fognak lepődni!

Még több friss hír

2021. 11. 27., 14:25
A kalocsai Török „Töce” Tibor, A-MAFOSZ-fotóművész 16 éves pályafutása legeredményesebb évét zárta. A fotográfus 2021-ben 30 díjat nyert. A több mint 150 kiállításra javasolt képe négy földrészen és 20 különböző országban került bemutatásra. A pályázatokon díjazott képeinek 90 százaléka Kalocsán és annak vonzáskörzetében készült!

  Legfrissebbek most

   NAPI GYORS
2021. 12. 01., 16:17
Hatodik alkalommal rendezik meg Kalocsán a Mikulásfutás és sétát, ami idén, ezen a héten vasárnap, 2021. december 5-én a Kubikus parkban lesz! Még >>>
2021. 12. 01., 11:50
Ma megnyílt az Információs Pont Kalocsán, a Szent István út 35. szám alatt! Még >>>
2021. 12. 01., 11:14
A jelenlegi trend elemzése szerint 460-465 forintos literenkénti benzinár, valamint 465-470 forintos gázolajár is lehet a kutakon. Még >>>
2021. 12. 01., 09:05
Íme az első feladvány, játékra fel! ♥ Még >>>
2021. 11. 30., 20:27
Dulakodás közben még az áruvédelmi-kaput is kidöntötték, amivel több százezer forint kárt okoztak az üzletnek. Még >>>
2021. 11. 30., 15:26
Úgy tudjuk, a motoros sérülései súlyosak, őt a tűzoltók szabadították ki a munkagép alól. Még >>>

  NÉPSZERŰ HÍREK

  kiemelt hírei

hirdetés