A katolikus templomokban hamvazószerdától nagypéntekig a díszítés visszafogottabb, a bűnbánat színe, a lila dominál, és az öröménekek is elmaradnak. A február 17-én kezdődő nagyböjt a húsvét ünnepére készíti fel a híveket mind testileg, mind lelkileg. A Hamvazószerdáról, a húsvéti ünnepeket megelőző időszakról Fülöp Ernő atyával beszélgettünk.
Hamvazószerdán az egyház megáldja az előző évi virágvasárnapi barkaszentelésből származó barkák elégetett hamuját. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól lett az egyházi szertartás része.
Fülöp Ernő kanonok, a Kalocsa-Belvárosi Plébánia irodavezető plébánosa elmondta:
A hamvazószerdával az egyházi évnek egy különleges időszaka veszi kezdetét. Ez az a 40 napos felkészülési idő, amikor a keresztény, katolikus hívek elcsendesednek és az imádság, a böjt és a vallásgyakorlatok által megpróbálnak közelebb kerülni a lelkükhöz és Istenhez. Az Istennel való kapcsolatukat megpróbálják olyanná formálni, hogy jobb emberré váljanak. Így készülnek fel a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra, Jézus Krisztus feltámadására.” A hamvazószerda azért is fontos a katolikus hívek életében, mert az év folyamán ez az egyik nap - másik a nagypéntek - mikor is szigorú böjtöt tartanak. 18 és 60 év között ezen a napon csak háromszor étkeznek és elhagyják a húst.
Hamvazószerdán az egyház megáldja az előző évi virágvasárnapi barkaszentelésből származó barkák elégetett hamuját. Ezt a hamut fejünkre hintve imádkozzuk: „Emlékezz, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”– tudtuk meg Fülöp Ernő kanonoktól.
Forrás: KALAOhírek
Ferenc pápa üzenete a nagyböjt időszakára így szól: „A nagyböjt a hit, a remény és a szeretet megújításának ideje. A hit arra hív bennünket, hogy befogadjuk az Igazságot, és tanúságot tegyünk róla Isten és minden testvérünk előtt. A remény, mint „élő víz”, mely lehetővé teszi utunk folytatását. Hitünk és reményünk legtökéletesebb megnyilvánulása a szeretet, melyet Krisztus nyomdokain járva az emberekre való odafigyelésben és a velük való együttérzésben élünk meg.”
A nagyböjti időszak sajátos szertartása a keresztúti ájtatosság. A belvárosi egyházközség területén pénteki és vasárnapi időpontokban tartják.
2021. február 19-től, péntekenként, délután 3 órakor a Szent István király templomba, a hét utolsó napján pedig este negyed 6-tól, a szentmise előtt, a Nagyboldogasszony főszékesegyházba várják a híveket a passióra.
Forrás: Kalocsa TV
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.