Kalocsán a Szent István király templomban január 7-én, vasárnap fél 8-kor és 17 órakor tartották vízszentelő szentmisét, a szertartást dr. Mészáros István prépost, kanonok templomigazgató celebrálta. A kalocsai vízszentelés egyik érdekessége, hogy a megáldott sóval kevert tiszta víz először a helyi Kovács László fazekas, a népművészet mestere által készített díszes cserépedénybe kerül, majd a szentelés után kipalackozott szenteltvizet a hívek magukkal vihetik az otthonukba.
A szentmise elején elhangzott: „Kedves Testvéreim! Könyörögve kérjük Urunkat, Istenünket, hogy áldja meg ezt a vizet, amelyet ma annak emlékére szentelünk, hogy Jézus Krisztus, az Isten Fia, a Jordán folyóban megkeresztelkedett. Miközben magunkra hintjük a szentelt vizet, mi is keresztségünkre emlékezünk, és kérjük Istent, hogy tisztítson meg bűneinktől, és erősítsen meg a hűségben.”
A szentmisét követően dr. Mészáros Istvánt a vízkereszt, mint egyházi ünnep múltjáról és jelentőségéről kérdeztük.
Az atya elmondta:
Január 6-án Jézus Krisztus megjelenésére emlékezik a Katolikus Egyház, de még a nem hívők is rendelkeznek valamiféle ismerettel erről a napról. Ha nem másképpen, akkor úgy, hogy Vízkeresztkor leszedik a karácsonyfát. 2014 óta Magyarországon is egyházi parancsolt ünnep január 6., amit a keresztények 312-325 között kezdték ünnepelni, mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai mennyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepét. Máté evangéliuma (Mt 2,1–12) szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezérelve jöttek Keletről Júdeába, hogy az újszülött Kisjézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az Embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a VIII. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Vízkeresztkor hagyományosan vizet szentelnek a szentmisék elején, innen származik az ünnep közismert elnevezése. Magyar népünk számos, a vízkereszt ünnepéhez kötődő népszokást is őriz, illetve ekkor kezdődik a húshagyó keddig (a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdát megelőző napig) tartó farsang is”– mondta az atya, hozzátéve: Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amikor a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtó szemöldökfájára felírják az évszámot és a háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 24. Bár az eredeti értelmezés szerint a három betű inkább a latin áldásformula kezdőbetűit jelöli: Christus Mansionem Benedicat, vagyis Krisztus áldja meg e házat.”
Forrás: baon.hu
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.