Azon kívül, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal honlapján március 1-jén, 8:32 órától vezető anyag a Miniszterelnökség által jegyzett „Tovább egyszerűsödik a közigazgatási ügyintézés márciustól” című írás, a kívül állók nem sokat tudhattak mindabból, hogy március 2-től, hétfőtől karcsúbb szervezeti formában, kevesebb hatáskörrel működnek a járási, illetve a fővárosi kerületi hivatalok. Ezzel egy időben a megyeszékhelyen működő járási hivatalok kiemelt szerepe is megszűnik. A korábban utóbbiakhoz delegált hatáskörökben és feladatokban újra a Megyei Kormányhivatalok járnak el. Ezzel együtt megszűnik a közigazgatási másodfok, a járási, kerületi hivatalok, a kormányhivatalok véglegesnek szánt döntéseivel szemben jogorvoslatért az ügyfelek és a döntéssel közvetlenül érintettek bírósághoz fordulhatnak. Dióhéjban nagyjából ennyi, de azért ahogy szokás mondani, az „ördög”, azaz az új szervezeti és hatásköri felépítés a részletekben rejlik.
Korábban már írtunk arról, ha a külön vált szülőknek, illetve élettársaknak problémájuk akad a kapcsolattartás szabályainak betartásával, a kapcsolattartási határozatban foglaltak végrehajtásának a kérdésében az illetékes járásbírósághoz kell fordulni. A járásbíróság nem peres eljárásban, a várakozások szerint a gyámhivataloknál rövidebb időn belül és hatékonyabban jár majd el ezekben az ügyekben.
Az építési hatósági ügyeknek a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalhoz kerüléséről legutóbb a kalocsai polgármesteri hivatal új szervezet felépítése kapcsán írtunk.
Azt viszont csak most kezelhetjük tényként, hogy az eddig a Kalocsai Járási Hivatalhoz tartozó, több járás területén eljáró építéshatósági osztály munkatársai, az egységes építésügyi igazgatás érdekében - a korábban a jegyzőkhöz telepített építésügyi feladatokhoz hasonlóan - mind a hatáskör vonatkozásában, mind a szervezetet tekintve a megyei kormányhivatalhoz tartoznak. Egységessé válik tehát az építésügyi igazgatás, azt a továbbiakban a kormányhivatalok végzik. Ettől azt várják, hogy az ügyfelek számára mások mellett hatékonyabb lesz például az építésügyi engedélyezés.
Lényeges változás az is, hogy a szabálysértési feladatokat márciustól a járási (fővárosi kerületi) hivatalok helyett kizárólag rendőrség végzi. Csak emlékeztetőül: a rendszerváltozást követően egy ideig, dulaizmus-korabeli mintára, a helyi jegyzőknek is volt ilyen hatásköre, de a legtöbben nem szerették.
A szabálysértési hatóság átszervezésének hivatalos indoka, hogy
mind a bűncselekményekkel szembeni fellépést, mind a kisebb súlyú szabálysértésekkel szembeni szankciók érvényesítését is egy szerv lássa el.
A rendőrség személyi állományában és infrastrukturális eszközrendszerében egyaránt alkalmasabb a feladat ellátására. A rendőrségnél megnövekedő számú szabálysértési ügyek intézéséhez - ha vállalják - a járási hivataloktól vesznek át megfelelő végzettségű ügyintézőket a rendőrség állományába.
A Miniszterelnökség közleménye nem szól arról, hogy március 1-jétől a járási hivataloktól a megyei kormányhivatalokhoz kerülnek a járási hivatalok földhivatali osztályai.
Ha jól értelmezzük, ezzel egy időben az ügymenetben is változás történik, ugyanis egy megyén belül immár nem feltétlenül az ingatlan fekvése szerinti földhivatalnál lehet kezdeményezni az ingatlan átírását, az azzal kapcsolatos eljárást. Az ilyen ügyekben, megyén belül, az az ügyfél lakóhelye szerinti fölhivatali osztály is eljárhat, amely mint fentebb írtuk, a megyei kormányhivatal szervezetébe és irányítása alá tartozik. Ezt azért még pontosítjuk, és az eljárás pontos menetéről tájékoztatjuk majd az olvasóinkat.
Mint emlékezetes, néhány éve, azzal az indokkal, hogy az ügyfelekhez közelebb visszük a közigazgatási ügyek intézését, a korábban a megyei kormányhivataloknál lévő fogyasztóvédelmi, jogi segítségnyújtási és áldozatsegítési hatásköröket a járási hivatalok hatósági osztályaihoz, illetve főosztály szinten a megyeszékhely szerint járási hivatalhoz telepítették. Mint a változtatásból következtetni lehet, ez a konstrukció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Így ezeknek a hatásköröknek a címzettje újra a megyei kormányhivatal, tehát a továbbiakban nem a járási hivataloknál intézik az ilyen jellegű ügyeket.
Amint az látható, a megyeszékhely szerinti járási hivataloknak, estünkben a kecskeméti járási hivatalnak megszűnik a járási hivatalok között betöltött kiemelt szerepe. A megyeszékhely szerinti járási hivatalok eddig az egész megyére kiterjedő illetékességgel végezték többek között az olyan feladatokat, mint a környezetvédelem, munkavédelem, családtámogatás, fogyasztóvédelem vagy a nyugdíjbiztosítás. Ezek most mind újra a megyei kormányhivatalhoz kerültek.
Az ügyfél fejében tehát a jövőre nézve két hivatali szervezetnek kell rögzülnie:
járási hivatal, kormányhivatal.
Amennyiben ezek döntéseivel nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.
A bírósághoz, mint közvetlen jogorvoslati fórumhoz való fordulás lehetőségétől a kormányhivatalok munkaterhének jelentős csökkenését várják, ami valószínűleg be is fog jönni.
Már csak azért is, mert a közigazgatás keretein belüli „sima” fellebbezés helyett pert indítani sokkal bonyolultabb, rendszerint költségesebb lesz, így szinte bizonyosan sokan ódzkodnak majd a bíróságra járkálástól.
A közigazgatáson belüli jogorvoslat teljes megszűnése elsősorban a „notórius fellebbezőket” fogja visszatartani, ugyanis a közigazgatási perek indításának szigorú formakényszere van, na és persze tetemes eljárási költség is keletkezhet.
Lényeges tudnivaló, hogy a szervezeti, hatásköri változás alapvetően az ügyfeleket nem érinti, az ügyek zöme továbbra is Kalocsán intézhető, kezdeményezhető függetlenül attól, hogy az adott szervezet a járási hivatalhoz, vagy a kormányhivatalhoz tartozik. Ráadásul a kormányablak generális jellege megmaradt.
A most újra, vagy inkább a régire szabott közigazgatás működésének tapasztalataira még visszatérünk.