A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) közgyűlése már egyhangúlag elutasította a társulásba való felvételüket kérő települések folyamodványát, ezt azonban a társulás alapszabálya szerint az összes társult önkormányzatnak el kell fogadnia, mégpedig minősített többséggel. Ez Kalocsán hétfő délután egyetlen napirendi pontban történt meg. A döntés előtt dr. Bálint József polgármester ismertette az ügy előzményeit.
Már 2015-ben is terítéken volt a most jelentkező települések közül háromnak az ügye: Dunapataj, Madocsa és Györköny felvételi kérelmét már akkor is elutasították. Annak az esetnek a kapcsán – emlékeztetve rá, hogy hasonló kezdeményezések már 2008-ban is voltak – a KALOhírek is megírta, hogy
A TEIT BŐVÍTÉSÉHEZ A TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA SZERINT A TAGOK SZÁZSZÁZALÉKÁNAK A TÁMOGATÁSA SZÜKSÉGES.
Az pedig egy ekkora társaságnál elég nehezen jön össze. Az egyhangú elutasítás hamarabb. A jogi helyzetet és az előzményeket vázlatosan Kalocsa város polgármestere, dr. Bálint József polgármester ismertette a napirendi pont tárgyalásának bevezetéseképp.
A TEIT speciális helyzetéből fakadóan működésének jogi keretei két kontraktuson, a radioaktív hulladékokat kezelő RHK-val kötött polgárjogi szerződésen, illetve a Paksi Atomerőművel az atomtörvény alapján megköttetett szerződésen nyugszanak – derült ki a dr. Bálint József polgármester által elmondott bevezetőből.
Az elhangzottakból azt is megtudhattuk, hogy eredetileg az erőmű 12 kilométeres körzetébe tartozó települések léphettek volna be, amely lehetőséggel a jogosultak közül három település – Dunapataj, Madocsa és Bölcske – nem élt.
Tehát ezek nem éltek vele, illetve most tudták meg, hogy fölmerült a híd kérdése, akkor ők is kiverték a palávert, sőt, még nem csak ők, hanem a tolnai kistérség többi települése, Németkértől kezdve mindegyik.
Bálint József hozzátette:
EZEK KÖZT VOLT OLYAN TELEPÜLÉS IS, AMELYIK 25 ÉVRE VISSZAMENŐLEG KÉRTE VOLNA A KI JÁRANDÓ PÉNZT, MIKÖZBEN PÉLDÁUL NÉMETKÉR NEM IS TARTOZIK A 12 KILOMÉTERES KÖRZETBE.
„Járni jár, csak nem jut…”
Az atomtörvény vonatkozó szakasza szerint a társulásnak a közigazgatásilag határos települések lehetnek a tagjai, igényt tarthatnak arra, hogy a tájékoztatásból részesüljenek, illetve kérhetik felvételüket is a társulásba, de pénz csak egy társulásnak, tehát a TEIT-nek adható – fejtette ki a polgármester, az RHK-tól származó forrásokra vonatkoztatva.
Az új tagok felvételének szabályait viszont a TEIT alapokmánya rögzíti.
AZ ILLETÉKES MINISZTÉRIUM SZORGALMAZTA AZ ÚJ TAGOK FÖLVÉTELÉT, AMIRE A TÁRSULÁS TÖBBLETFORRÁSÉRT FOLYAMODOTT, AMIT AZONBAN A MINISZTÉRIUM MEGTAGADOTT, ÉS KILÁTÁSBA HELYEZTE, HOGY A VÁLASZTÁSOK UTÁN MÓDOSÍTANI FOGJÁK AZ ATOMTÖRVÉNYT.
"Mi a többiekkel akkor tudunk ezzel foglalkozni, ha az atomtörvényt módosítják. Jelen pillanatban nem tudjuk fölvenni őket.”
Vagyis, „vigaszágon” mégis.
A polgármester jelezte ugyanakkor, hogy a három területileg jogosult településnek az atomerőmű már két év óta a TEIT-en keresztül biztosította azt a pénzösszeget, ami a TEIT-tagként járna nekik.
Már korábban is tárgyalta ezt a kérdést a TEIT társulási tanácsa, akkor is a mostanival megegyező határozatra jutva. Így most sem kívánják bővíteni a TEIT tagságát – ezt azonban a társult települések önkormányzatainak minősített többséggel kell jóváhagynia – fejtette ki a polgármester.
https://www.kalohirek.hu/errol-tudnia-kell/teit-ules-bizalmi-szavazas-az-elnok-szemelyerol-elutasitott-tagfelveteli-kerelem
A kimerítő, mintegy nyolcperces bevezető után kérdés nem volt.
A szokatlan időpontban tartott ülésen, Bolvári Ferdinánd, Filvig Géza, valamint Török Ferenc távollétében, a testület kilenc jelenlévő tagja egyhangú szavazatával
BÖLCSKE, MADOCSA, NÉMETKÉR, GYÖRKÖNY, BIKÁCS KÖZSÉGEK ÉS DUNAPATAJ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATAI TEIT-BE TÖRTÉNŐ FELVÉTELI KÉRELMÉNEK ELUTASÍTÁSÁT A KALOCSAI KÉPVISELŐ-TESTÜLET IS MEGERŐSÍTETTE.
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.