„A víz urai” – Kétfordulós döntés a meszesi kikötő lejáró Mahart-szerződésének újrakötéséről

A két héttel korábbi előterjesztés elvi döntést készített volna elő, amellyel a Mahart Passnave, illetve az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ajánlata alapján fölhatalmazták volna a polgármestert szerződés megkötésére. A testület azonban ilyen ’biankó’ fölhatalmazást a Passnave esetében nem adott, mivel több olyan pontot találtak az ajánlatban, amelynek részletes tisztázása előtt nem tudtak felelősen dönteni.

Előleg, pénz-visszafizetési kötelezettség, inflációkövetés

Az egyik ilyen sarkalatos kérdés a megajánlott előleg, illetve előteljesítés kérdése volt. Ez egyrészt fölveti, hogy az önkormányzatnak az egyszerre jelentkező, nagyobb mozgásteret biztosító, jelentősebb összegű előteljesítés az előnyösebb, vagy az évről-évre, kiszámíthatóan – és ciklusváltástól függetlenül – folyamatosan bevételezett forrás.
Ez egyébként évi nyolcmilliót – vagy ötévi negyvenet – jelent, amit a társaság azzal a megkötéssel fizetne ki előre, hogy a szerződés megszűnése esetén az önkormányzat erre az előlegre visszafizetési garanciát vállal.

Épp ez a garancia volt a másik vitatott pont, mivel az ajánlat ara nem tér ki, hogy ha a szerződés megszűnése nem az önkormányzatnak fölróható okból – hanem például a másik fél általi fölmondás miatt – történik, akkor is érvényes-e ez a visszafizetési kötelezettség.

Harmadrészt a bérleti díj inflációkövetésének kérdését feszegették a képviselők, erre vonatkozó tételt ugyanis a Mahart-Passnave ajánlata nem tartalmazott.

A víz urai

A vízügy a lejáró szerződésben foglalt bérleti díjtól százezer forinttal magasabbat kért, a várost azonban még e szerény növekedés sem terheli, mivel a bérleti díjat továbbszámlázzuk a kikötőt hasznosító bérlőnek, aki ezt szerződés szerint átvállalja, így e terhet ő viseli.

Az előterjesztő, dr. Bálint József a testületnek az ajánlat elfogadását javasolta, mondván:

Így gyakorlatilag a képviselő-testület a víz ura A polgármester ki is fejtette, hogy a szerződés nyomán az önkormányzat nélkül senki nem csinálhat se kikötőt, se egyéb dolgot a meszesi partszakaszon a bérleti szerződés tízéves futamideje alatt.

A Mahart-Passnave ajánlata szintén tíz évre vonatkozik, és lényegében megtartja a Török Ferenc stábja által öt éve kialkudott évi nyolcmilliós bérleti díjat, a vízügynek fizetendő bérleti díj átvállalása mellett. Ez a díj a minimális díj, évi legföljebb 300 kikötésre vonatkozóan, de a kikötésszám növekedésével a díj is arányosan növekszik.

Volt más ajánlat is

A polgármester elmondta: érkezett más ajánlat is a part hasznosítására. Azzal keresték meg, hogy egy vállalkozáson keresztül hirdessék meg a partot – magasabb bérleti díj mellett, részben más célokra – de a garanciák és a jogi háttér áttekintése és megvitatása után Bálint József nem látta értelmét, hogy a járt utat a járatlanért elhagyva megváltoztassák a hasznosítási konstrukciót, ezért azt javasolta a testületnek, hogy a Duna-part idegenforgalmi hasznosítása továbbra is az eddigi formában történjen.
A polgármester ezen érveit nem is vitatta senki.

Vita kétségekkel és javaslatokkal

Ellenben az előteljesítés miatt lehetséges díj-visszafizetési kötelezettség kétségeket ébresztett Szabó Balázsban, magát az előteljesítés lehetőségét is kifogásolta a jogi bizottság, emellett a díj indexálását javasolták az infláció követésére, Török Ferenc a szerződéstervezetet hiányolta az előerjesztésből, és fölidézte a kontraktus eddigi, kacskaringós útját [lásd keretes írásunkat alul! – A szerk.], Filvig Géza szerint pedig van még idő, ha nem is sok, hogy alaposabban is átgondolják a kérdést.

Szabó Balázs szerint az ajánlat alapján nem egyértelmű, hogy az önkormányzatnak az előre kifizetett negyvenmilliós díj visszafizetésére vonatkozó kötelezettsége akkor is fönnáll-e, ha neki föl nem róható okból – akár a másik fél fölmondása miatt – szűnik meg.
A polgármester szerint erre az esetre azonban ez nem vonatkozik.

A jogi bizottság azt javasolta, hogy nem két negyvenmilliós részletben, hanem évente nyolcmilliónként térítse meg a díjat a bérlő – ismertette álláspontjukat dr. Angeli Gabriella bizottsági elnök.

Tájékoztatom a képviselő-testületet, hogy most is csak számlázunk és nem fut be pénz, mert előre kifizette a Mahart-Passnave – mondta válaszában a jelenlegi szerződés hasonló megoldására utalva Bálint József, aki szerint ugyanakkor a mostani, egyszeri nagyobb összeg nagyobb mozgásteret biztosítana pillanatnyilag, ráadásul az ötször nyolcmillió jelenértéken többet ér most, mintha a következő években nyolcmilliónként folyna be.

Ennek kapcsán hozta szóba Szabó Balázs a bérleti díj inflációkövető meghatározását. Erre a KSH inflációs mutatója alapján történő indexálás nyújt lehetőséget, amint azt a jogi bizottság ülésén dr. Kiss Csaba jegyző ki is fejtette – derült ki az elhangzottakból. Ez az előterjesztésből szintén nem tűnt ki egyértelműen, és az ajánlat sem tartalmazta, de a jegyző által elmondottak szerint az indexálást a tárgyalópartner korábban már elfogadta.

Kiss Csaba ezen kívül az ajánlatnak egy fontos részletére is fölhívta a figyelmet, amelyet szó szerint idézett:
„A kikötők üzemeltetési engedélyének meghosszabbítása természetesen társaságunk üzleti kockázatát képezi.”

A kikötő ugyanis csak 2012-ig rendelkezik jogerős engedéllyel. Ezt a jegyző úgy értelmezi, hogy ha előre kifizetné a bérleti díjat, akkor is az ő kockázata volna, ha esetleg nem lesz a kikötőnek működési engedélye.

Félig elnapolva

Ennyi bizonytalansági pont után Filvig Géza úgy vélte, hogy célszerű volna visszahozni testület elé a szerződést, amire van elegendő idő is.
Bálint József számára ez az eljárás furcsának és újszerűnek tűnt, de nem zárkózott el előle.

Többször is kijelentette, hogy a szerződéstervezetet vissza fogja hozni a képviselők kérésének megfelelően, noha az ő véleménye szerint ez nem volna szükséges, és nem is szokás. Álláspontját így indokolta:

Amennyiben a képviselő-testület nem bízik meg a polgármesterben, hogy a megtett ajánlatok alapján szerződést kössön, akkor minden egyes 40-50 oldalas jogi szerződést vissza kell hozni, és minden egyes szerződési ponton végig fog menni a testület, majd végül laikus szervezet fog dönteni arról, hogy mi kerüljön be a szerződésbe, „mint az angolszász időszakban”.

Ezért nem szokták behozni. Sehol se divat egyébként. De ha kéri a képviselő-testület, be fogjuk mutatni. De ha aggályaik vannak, akkor most mondják el, hogy a szerződésbe bele tudják foglalni az aggályokat. Az elhangzottak után csak a vízüggyel kötendő szerződést bocsátotta döntéshozatalra a polgármester, azt 12 igen szavazattal elfogadták.

ÍGY 10 ÉVEN ÁT A KALOCSAI ÖNKORMÁNYZAT A „VÍZ URA”.

A javaslat szavazásra bocsátása előtt még egyszer megismételte a másik, Mahart-Passnave szerződéssel kapcsolatban a képviselők által szorgalmazott eljárás szokatlanságáról alkotott véleményét a polgármester, de megígérte, hogy visszahozza a szerződést, mondván:

ha ennyi bizalmat nem érdemlek.

Második menet

A Mahart-Passnave-val kötendő szerződés ennek megfelelően újra a testület asztalára került a múlt csütörtöki ülésen, ahol azonban már könnyebben dűlőre jutottak a képviselők, hiszen időközben elkészült a szerződés tervezete, amely a testületi véleményeket is figyelembe vette.

A javaslatok alapján kiegészült szerződés kitételeit a másik fél el is fogadta, „annál is inkább, mert őrájuk nézve ez kedvezőbb”

– tájékoztatott az előterjesztő polgármester.

A jogi bizottság nevében dr. Angeli Gabriella köszönetet mondott dr. Bálint Józsefnek azért, hogy a bizottság minden észrevételét és javaslatát elfogadták a szerződés előkészítésekor. Az előterjesztést egyhangúlag támogatták.
Katus Attila a pénzügyi bizottságnak szintén egyhangú támogató álláspontját tolmácsolta.

A polgármester a javaslatról szóló szavazás előtt még hozzátette:

A SZERZŐDŐ FÉL AZT IS FÖLAJÁNLOTTA, HOGY A KALOCSAI GYEREKEKET ÉVENTE KÉTSZER ELVISZIK SÉTAHAJÓKÁZINI.

Ezek után a testület kétségek és aggályok nélkül, 12 igen szavazattal elfogadta a javaslatot, ezzel jóváhagyva Mahart-Passnave és az önkormányzat közt a Kalocsa-Meszes partfal – ezzel együtt a kikötő – és a hozzá tartozó vízfelület 10 éves bérletére vonatkozó szerződés tervezetét.

Török Ferenc: Az előző vezetés új, jobb szerződést kötött

Török Ferenc volt polgármester magára vette, és kikérte magának a polgármester azon szavait, amelyekkel dr. Bálint József az előteljesítésből eredő aggályok tekintetében a felelősséget elődeire hárította, azt mondván:

„Tájékoztatom a képviselő-testületet, hogy most is csak számlázunk és nem fut be pénz, mert előre kifizette a Mahart-Passnave."

A képviselő szerint ezzel Bálint József azt a látszatot keltette, hogy ez a konstrukció a Török Ferenc féle városvezetés műve.

„Kétszer is úgy beszélt és úgy válaszolt [a polgármester], hogy sugallja, hogy az én polgármesterségem alatt ugyanezt csináltuk. Nem, kérem! 2011-ben, 5 évvel ezelőtt a Mahartot tetemre hívtuk, egy új szerződést kötöttünk vele, fölemeltük a bérleti díjat, és jelenleg ötmillió forint bérleti díjat fizet, és azért nem nyolcat, mert azt a 30 millió forintot 10 éven keresztül hárommillió forintjával törlesztjük" – mondta a volt polgármester, arra a 30 millióra utalva, amelyet a Török Gusztáv Andor vezette önkormányzat vett föl a korábbi, Török Ferenc szerint igen előnytelen szerződés nyomán.

A magasabb bérleti díj mellett kiemelte Török, hogy ők kötötték ki a 300 kikötés fölött fizetendő többletdíjat, így megváltoztatva egy előnytelen Mahart-szerződést.

„Ezért kérem, [mellőzzük] ezeket a sugallásokat és arra utalásokat, hogy az előző önkormányzat is előleget vett föl. Nem vett föl, új szerződést kötött” – mondta a képviselő, még egyszer nyomatékosan kérve, hogy ne sugallják azt, hogy olyasmi történt az előző önkormányzat idején, ami valójában nem történt.