Habsburg József főherceg világelső cigány nyelvtankönyvet írt. És ha ez sem elég, annak megalkotását térségünk gyermeke, az uszódi születésű Nagyidai Sztojka Ferenc költő, nyelvész segítette, aki ráadásul az első lovári szótár szerzője is volt. Neki állítana mellszobor emlékművet Kalocsa belvárosában a Kalocsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ). Az általuk az önkormányzathoz a terület biztosítása végett benyújtott, a legutóbbi testületi ülésen tárgyalt kérelmet az önkormányzat ugyan nem fogadta el, ennek oka azonban nem az elvi elutasítás volt: Sztojka István önkormányzati elnököt a kérelem kiegészítésére hívták föl, hogy arról később érdemben tárgyalhassanak.
A pontos helyszín megjelölését, a tervezett emlékmű látványtervét hiányolta a kalocsai képviselő-testület a Kalocsai Roma Nemzetiségi önkormányzat kérelméből, amely az e vidékről származó cigány költő és nyelvész, Nagyidai Sztojka Ferenc emlékművének közterületen történő fölállításához kérte a testület hozzájárulását.
A SZOBROT FARKAS TIBOR KÉSZÍTENÉ AZ ELKÉPZELÉSEK SZERINT.
Az említett hiányosságok miatt azonban nem is tárgyalták érdemben a kérelmet, ehelyett az ülésen jelenlévő Sztojka István meghallgatása után Bálint József javaslatára arról szavaztak, és egyhangúlag el is fogadták, hogy felhívják a Kalocsai Roma Nemzetiségi Önkormányzatot a kérelem kiegészítéseként a helyszínrajz és a látványterv benyújtására.
A képviselők meghallgatták Sztojka Istvánt, az RNÖ elnökét is az elképzelésekről, aki elmondta: helyszínként először az’ 56-osok terére gondoltak, de belátták, hogy ott a helyszűke és a Wass Albert szobor közelsége nem engedi ezt meg, ezért az Obermayer teret, vagy az Érsekkertet tartanák alkalmasnak a szobor fölállítására. Az utóbbi, konkrétan a Petőfi-szobor korábbi helyét megjelölő javaslat azonban már amiatt sem került döntésre, mert annak területe fölött nem a város rendelkezik, hiszen a park nagy részében nem az önkormányzat tulajdona.
A Sztojka István által a testület előtt elmondottakból az is kiderült, hogy mellszobor volna a felállítandó alkotás. A szobor jelentőségét növelné, hogy ez volna az első szobor Nagyidai Sztojka Ferenc emlékére – hangsúlyozta az önkormányzati elnök, aki az előterjesztésben foglalt kitételt, amely szerint
MINDEN KÖLTSÉGET A VÁROSI ROMA ÖNKORMÁNYZAT ÁLLNA,
most szóban is megerősítette, hozzátéve:
A KÖLTSÉGEK EGY RÉSZÉT KÖZADAKOZÁSBÓL REMÉLIK ELŐTEREMTENI.
Szabó Balázs kérdésre adott válaszából kiderült, hogy szülőfaluját, Uszódot is megkeresték az ottani roma Nemzetiségi önkormányzat közbenjárásával. Ott állítottak már egy emlékművet neki, de a Kalocsán élő, nagyobb lélekszámú roma népességre tekintettel, és a város központi funkcióinak, nagyobb vonzerejének figyelembevételével Kalocsát alkalmasabbnak vélte Sztojka István a szobor befogadására, hogy minél több emberrel megismertethessék meg a költőt, és a jövő generáció is megismerhesse.
Sztojka ugyanakkor további indokként emlékeztetett Nagyidai Sztojka Ferenc munkásságának kalocsai vonatkozásaira is, nevezetesen, hogy
A ROMA KÖLTŐNEK KALOCSÁN NYOMTATTÁK ÉS ADTÁK KI MŰVEIT.
Sztojka István reményei szerint akár már a következő ülésre benyújthatják a kiegészített kérelmet, ami után a testület újra tárgyalhatja a kérdést, már konkrétumok alapján.