„A tanár másik arca” – Schnúr Péter tanár családfakutató bemutatkozása a Dózsában

Ugyan a reneszánszát élő családfakutatásnak nagy történeti és módszertani irodalma van, annyi bizonyos, meg kell érni ahhoz, hogy valaki saját családjai gyökerein keresztül a történelmi múltat is faggassa. Ám maga a téma a rengeteg kutatással töltött idő ellenére annyira izgalmas és sikerélményekben gazdag, hogy aki egyszer elkezdte, az nehezen, vagy soha nem hagyja abba.

Sommázva ezt a megállapítást vonhatta le a hallgatóság Schnúr Péter tanár előadásából, aki szívós és kitartó kutatómunkával több generációra, Trianon miatt több országra kiterjedően kutatott ősei után. Mint kiderült, nem eredménytelenül!

Az összetartó család még élő tagjai, nagynénik, nagybácsik szívesen adták át az egykor származásuk igazolása miatt is összegyűjtött anyakönyvi kivonatokat, csakhogy minél inkább kirajzolódhasson, cizelláltabb legyen a családfa összes, még felderíthető ága.

Az utazásokat, anyagi kiadásokat sem mellőző, valljuk be, sziszifuszi munka meghozta az eredményt. Amint azt a kutató számítógépes programjának köszönhetően is láthattuk, gyakorlatilag több száz évre visszamenően sikerült kiderítenie, hogy a nagy családi almanachban ki, kicsoda? A családfakutatás eddigi eredményeként 101 településről 454 család, 1300 (!), 120 foglalkozást végző személy alkotja a családfát. Abból a genetikusok vonhatnának le következtetést, hogy az 1300 főt számláló nagy családban 9 ikerpár született.

Schnúr tanár úr előadása végén felajánlotta: szívesen segít az első kezdő lépéseket megtenni mindazoknak, akik akár a téma, akár a programja iránt érdeklődnek.

Az idő persze nem áll meg, így Schnúr tanár úrnak még bőven lesz dolga. Annál is inkább, mert mint elmondta: a Franciaországba férjhez menő lánya kinti rokonságának becsatolása a családfába már csak a földrajzi távolság miatt is bőven okoz majd kihívást, fejtörést a családfa további rajzolásában.