Ünnepélyesen útjára indult a Bajai SZC kalocsai Dózsa és Kossuth középiskoláinak fejlesztési programja – kulcsszó a közösségi térek megújítása

Az rendezvény résztvevőit Fekete Antal, a Dózsa igazgatója köszöntötte, majd a két kalocsai tagintézmény diákjai, a kossuthos Vincze Máté egy kitűnően előadott verssel, a dózsás Benedek Viktória két könnyűzenei énekszámmal bizonyította, hogy a szakma és a humán tárgyak elsajátítása jól kiegészíti egymást.

Ahogy a pályázat bemutatásakor, ezúttal is Font Sándor nyitotta meg a rendezvényt. Az országgyűlési képviselő beszédében, kiindulási pontként felelevenítette azt a 2007-2008-as időszakot, amikor is 10 százalékos munkanélküliség mellett 3,8 millió foglalkoztatott volt az országban. A kormány egyebek mellett azt tűzte célul, hogy a következő 10 évben 1 millió új munkahelyet teremt és a szakképzést is új alapokra helyezi. A képviselő szerint az eltelt 7 év alatt létesített 738 ezer új munkahely azt bizonyítja, hogy a 10. év végére még túl is teljesíthetik ezt a vállalást. A képviselő utalt arra, hogy a Kalocsán szakmát szerző, itt élő jelenlegi és jövőbeni diákok a Kalocsa-Paks Duna-híd megépülésével csupán öt kilométerre lesznek a tartósan nagy munkaerő igényű Paks II. beruházástól. Ennek következtében a most induló projekt támogatásával is korszerű tudáshoz jutó szakemberek, különösen az atomerőmű működtetésének időszakában több évtizeden át biztos munkahelyre, megélhetésre számíthatnak. 

A képviselő tényként állapította meg, hogy szakképzés átalakítása, az erre fordított források, az újonnan bevezetett duális képzés már érezteti a hatását. Jó példa erre a kecskeméti Mercedes gyár, ahol „kék és fehér gallérosok”, azaz szakmunkások, mérnökök és közgazdászok már a tanulás időszakában közelebb kerülnek a termelő munkához.

Dr. Bálint József polgármester annak a véleményének adott hangot: a Szakképzési Centrum Bajára kerülése egyfajta ellenérzést váltott ki, féltették a városban évszázados hagyományokkal rendelkező oktatást. Ám az eltelt idő azt igazolta, hogy az irány jó, a város nem volt abban a helyzetben, hogy a szakképzés fejlesztésére ekkora összegeket mozgósítson. Az SZC-vel, annak intézményeivel a városi, községi önkormányzatoknak is kiváló a kapcsolata. A polgármester szerint a Paks II. építésével egy időben azt is számításba kell venni, hogy az úgynevezett másodlagos fejlesztésekbe a város régi és új vállalkozásai is bekapcsolódhatnak, a Duna bal partján is több jól képzett munkaerőre lesz szükség.

Virág Tibor, a Bajai SZC főigazgatója a járás polgármestereihez, a Kiskunhalasi SZC-ből érkezett Vikker József főigazgató-helyetteshez, a Dózsa volt igazgatójához fordulva emlékeztetett arra: kollégája és személyes szakmai életútja is bizonyítja, milyen rendszerszintű átalakítások történtek a szakképzésben. A főigazgató megköszönte a települések vezetőitől kapott támogatást, mindkét kalocsai tagintézmény vezetőnek, Fekete Antalnak, Bekéné Deutsch Ágnesnek és a projekt menedzsmentjének sok sikert kívánt a 24 hónapig tartó fejlesztés megvalósításához.

Tóth Zsolt projektmenedzser prezentációja bevezetőjében mindazokat a kormányzati erőfeszítéseket számba vette, amelyek például a babakötvényen, a CSOK-on át a második szakma ingyenes megszerzéséig mind azt a célt szolgálják, hogy ösztönözzön a gyermekvállalásra és még a szakképzetlen munkaerőt is az ország határain belül tartsák. Ám mint a szakember kifejtette: a most születő gyermekek majd csak 2030 körül kerülhetnek a szakképzésbe, illetve a magasabb tudást adó iskolákba.

Mint elhangzott: az ország 44 szakképzési centrumában azzal szembesülnek, hogy egyre kevesebb a diák, a demográfiai mélypont igazából a következő évek oktatásában résztvevőinek számát is meghatározza. Ugyan Tóth Zsolt nem említette, de a Bajai Szakképzési Centrum főigazgatójának, Virág Tibornak egy korábbi nyilatkozatából tudjuk:

a bajai azon négy centrumhoz tartozik, ahol emelkedett, vagy legalábbis stagnál a szakképzésben résztvevő diákok száma.

A projektmenedzser a Dózsa középiskolában megvalósuló fejlesztések között a digitális alkotóműhely, a robottechnológia oktatási feltételeinek megteremtését, a kollégium fejlesztését, közösségi terek kialakítását említette, mely utóbbi a projekt kulcsszavának is tekinthető. 

A cél, hogy a diákok a lehető legkorszerűbb berendezések segítségével, otthonos környezetben szerezhessenek magas szintű szakmai tudást és képesítést.

A pályázati összeg egy részét tanárok továbbképzésére, diákközösségi programokra is fordítják.

A Kossuth Zsuzsanna középiskola fejlesztéseinél az alapkészségeket fejlesztő eszközök, informatikai eszközök beszerzése, az újonnan kialakítandó közösségi tér teljes bebútorozása, valamint kültéri sport és fitnesz eszközök beszerzése valósul meg több tízmillió forint étékben.

Természetesen a két iskolában megvalósuló fejlesztéseket egy későbbi időpontban részletesebben is bemutatjuk.

A projektnyitó rendezvény állófogadással zárult, amelyen a Kossuth Zsuzsanna középiskola szakács és pincér tanulói ezúttal is bizonyították, hogy éles helyzetben is kitűnően megállják a helyüket, jó szakemberré válnak.


Az oldal támogatója a Hufbau-Akker szaküzlet. További akciós termékekért ide kattints!