Vonat is jár majd az új Duna-hídon? – Vállalkozóknak tartott fórumot az önkormányzat

A rendezvényt Péjó Zoltán nyitotta meg, és ünnepélyes felütésként „Mestermunka” elismerő oklevelet adott át Varajti Gáborné cukrászmesternek.

A továbbiakban Kinyóné Lakatos Melinda köszöntötte a megjelenteket, sajnálkozását és csalódottságát fejezve ki az érdeklődők kis száma miatt, mivel több száz meghívót küldtek szét a kérdések érintettjeihez, majd átadta a szót – a meghívóban szerepeltetett Boromisza Viktor elfoglaltsága miatt – Marton Balázs projektmenedzsernek, aki a városi beruházásokról tájékoztatott.

Kalocsa Szíve

Marton először a Kalocsa Szíve projekttel kapcsolatban többnyire megismételte, amit pár hete Boromisza Viktor mondott a szomszédos tárgyalóban e témakörben tartott sajtótájékoztatóján, természetesen némileg előrehaladottabb állapotokról beszámolva.
Az összesen 2,3 milliárd forintos, 100% támogatási intenzitású pályázati pénzből megvalósuló, összesen 12 projektből álló beruházás-sorozatnak jelenleg öt helyszínén folynak munkák.
A Csillás-parkban, illetve az onnan az Érsekkertig vezető útvonalon hamarosan indul a kivitelezés. Ez közlekedési fönnakadásokat, útlezárásokat is hoz, amelyeket az érintettekkel egyeztetve igyekeznek lehető legkevésbé zavaró módon megoldani.
Mindezekről korábban is hallottunk már.

Újdonság volt viszont, hogy nemrégiben kormánydöntés született az 51-es út és a Főutca kereszteződésébe szánt körforgalom megépítéséről. Korábban ennek közepére tervezték áthelyezni a Shöffer-tornyot. Ám a körforgalom megépülésének ideje a bizonytalan jövőbe látszott tolódni, ezért a rövidesen induló torony-rehabilitációs munkálatok engedélyeztetési dokumentációja szerint a fölújítás a jelenlegi helyszínen történik meg.
A torony esetleges áthelyezésére egy későbbi, önálló projekt keretében kerülhet sor.

Szociális otthonok, épületenergetikai fejlesztések, Ökopont

Az épülő szociális otthonokkal kapcsolatban kiemelte a Martinovics utcai létesítményt, ahol már nyitórendezvényt is tartottak, amelyről akkor beszámoltunk.

A mintegy egymilliárdos, beruházással a Malom utcai bentlakás otthont váltják ki új, illetve épületek  átalakításával létrehozandó lakóotthonok révén. A Malom utcai, a mai követelményeknek már nem megfelelő körülményeket biztosító otthon épületeiben valószínűleg szociális alapellátási központ kap majd helyet. Az épület jelenleg állami tulajdon, de van kilátás ara, hogy azt visszakapja az önkormányzat.

Energetika

E tárgykörben a közvilágítás-korszerűsítésről, a napelemes pojektekről, valamint épületkorszerűsítésekről hallottunk. A közvilágításfejlesztési projekt már lezárult. Fizikai következményeit mindnyájan látjuk, a pénzügyi következmények az önkormányzatnál jelentkeznek sokmilliós megtakarítás formájában.

A napelemes projektek többnyire már tavaly szintén lezárultak. Hátra van még a Zöldfa utcai óvodánál, ahol a jelenleg záruló épületkorszerűsítés után indulhat a kivitelezés.

Több mint félmilliárdból jelenleg is folynak az épületenergetikai fejlesztések két óvodában, nyáron pedig a Szent István Gimnázium épületén indul a munka, teljes szigeteléssel, nyílászárócserékkel és épületgépészeti fejlesztésekkel.

Öko-pont

Az egykori Jezsuita-kert helyén, a Heller-saroknál épül az Öko-pont, amely később a lakosság tájékoztatását szolgálja majd az egnergiafelhasználás korszerűrsítése, a megújuló energiák, az energiahatékonyság és -takarékosság témakörében.
Az építkezés előrehaladott stádiumban van, és egy-másfél hónapon belül lezárulhat.

A folyamatban lévő fejlesztések összesen közel ötmilliárd forintos költséggel valósulhatnak meg, aminek nagy részét EU forrásból, vagy állami támogatásból sikerült fedezni.

Paks II és Duna-híd

A továbbiakban dr. Bálint József a Kalocsa-Paks híd ügyének állásáról az eddig vezető útról, valamint a Paks II erőműépítésről, benne kiemelten az építkezésekre való fölkészülésről és a létesítmények térségünkre gyakorolt hatásairól szólt.

Megköszönte mindazok közreműködését, akik a híd ügyét előmozdították, külön köszönetet mondva a jelenlévő Font Sándor országgyűlési képviselő segítségéért és lobbimunkájáértt.

Rámutatott: térségünk az ország közepén, látszólag kiváló helyen fekszik, ennek ellenére viszonylagosan elszigetelt vidék, mivel a gyorsforgalmi utak elkerülik. Ezért különösen nagy jelentősége lesz a hídnak. Megépülése kitörési pont a városnak, kiemelten egyes intézményeknek, így például a kórháznak.
A polgármester reményét fejezte ki, hogy a híd tervezése még ebben az évben megkezdődik.

Kulcskérdés volt a híd a Paks II projektben való kalocsai részvétel szempontjából is.
Ebbe a projektbe alvállalkozói szinten is bekapcsolódhat a térség, de az építkezésen dolgozó munkaerő elszállásolásában és ellátásában is juthat szerep.
Már most is élénkülő fejlesztési igény mutatkozik az ipari parkra.

A több ezer építőmunkás közül az erőmű területén csak mintegy ötszázat szállásolnak el, a többieknek a környékben kell szállást találni. A munkások élelemmel való ellátásában is fontos szerep juthat térségünknek. Ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ehhez az ipari növények és gabonafélék termelése mellett a közvetlen élelmiszerfélék, zöldségek termelésének növelése és a hús ágazatok fejlesztése is szükséges.
A tervek szerint a kivitelezés 2018-24-re esik majd, akkorra kell készen állni.

Az erőműhöz kapcsolódó források mint a TEIT és JETA forrásainak újragondolása folyamatban van. Valószínű, hogy a JETA pályázatain a továbbiakban a 41 érintett önkormányzat mellett vállalkozások is pályázhatnak majd, de az bizonyos, hogy ezek a fejlesztési pénzek a város számára is elérhetőek lesznek.

A Kalocsa Szíve projekt kapcsán a polgármester elmondta, az előző vezetőség túlfeszítette a költségvetést, csak a pályázatokra koncentráltak. Ezért most elsődleges feladat a költségvetés egyensúlyának a megteremtése, mivel az minden fejlesztés alapja.

Font: vasút is lesz a hídon?

A polgármester után szót kért Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője is, aki elmondta: a keddi parlamenti ülésnapon kérdésére válaszolva Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter fölvetette annak lehetőségét is, hogy a híd ne csak közúti, hanem vasúti kapcsolatot is létesítsen a Duna két partja között.

Font a vasútra irányuló elképzelések kapcsán ugyanakkor emlékeztetett, hogy jelenleg Paksra és Kalocsára is csak szárnyvonal érkezik, ráadásul a kalocsain korábban már megszűnt a forgalom. Ez azonban a Glencore vasúti forgalma miatt újraindult, sőt a Glencore a pályát saját Duna-parti üzeméig tovább is építette.

A kormány utasította a Fejlesztési Minisztériumot a tervezőmunka megkezdésére. A megvalósításhoz három-három és fél évre van szükség, 2017-18-ban kezdődne a kivitelezés.

Font Sándor arról is szólt, hogy a híd megépülése kapcsán újra kell gondolni a kalocsai Szent Kereszt Kórház ügyét is, mert a paksi oldalon nincs a közelben kórház, így a kalocsai intézmény ellátási területe megnőne. Ezzel kapcsolatban már folytak előzetes egyeztetések dr. Svébis Mihállyal, a kecskeméti megyei kórház főigazgatójával, valamint Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkárral.
A képviselő úgy vélte, az erőműépítésben résztvevő munkaerő elhelyezésében a laktanya kaphat fontos szerepet.

Szabó Balázs önkormányzati képviselő kérdésére válaszolva Font elmondta, a ’16-os költségvetés módosítására nincs szükség a híd miatt, mivel a megvalósítás idejéből kétharmad a tervezés előkészítés, az utolsó harmad a kivitelezés, és a költségek túlnyomó része az utolsó szakaszban merül majd föl. A tervezés fedezetére a megnövelt tartalékkeretből is lehet forrást biztosítani, de az ország jó gazdasági teljesítménye miatt sincs pénzügyi akadálya a jelek szerint az előkészületek megkezdésének.

Bolvári Ferdinánd önkormányzati képviselő azt kérdezte, nincs-e mód a térségben kedvezményes áramár alkalmazására, mivel valaha, az erőmű megépítésének idején volt erről szó. Ez komoly előnyt jelenthetne a gazdasági szereplők számára is.
De épp emiatt nem lehetséges - hangzott el a válaszban, az EU-s versenyjogi szabályok ugyanis nem engednek meg ilyen előnyt. A térséget érő hátrányok és kockázatok ellensúlyozására a TEIT és a JETA forrásai szolgálnak.

Civilek és vállalkozók együttműköési lehetőségei

E témakörben Kinyóné Lakatos Melinda rövid bevezető után átadta a szót Faragó Lászlónak, aki a kalocsai Méhecskék Egyesület elnökeként a TAO-támogatásokban rejlő lehetőségekről saját tapasztalatok alapján is szólt. E pályázati rendszer keretében az egyesületek a helyi vállalkozások közreműködésével juthatnak fejlesztési lehetőségekhez, mint a sporttelep
tavalyi beruházás-sorozatának, vagy a Sportcsarnok fölújításának, vagy épp a Méhecskéknél jelenleg zajló beruházás esetében.

A fórum a Vállalkozók Hete programsorozathoz kapcsolódott, amely május 19. és 27. közt zajlik a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kalocsai Képviselete szervezésében.

A rendezvény részeként került megrendezésre egyebek mellett a "A munka világa" fotókiállítás, a "Mestermunka" című pályázat, jövő szerdán pedig a "Pályázati Info Napon" az új uniós pályázati rendszert mutatják be a Városháza dísztermében.