Kiskőrös Petőfi szülőháza megnyitásának 140. évfordulójára emlékezett – Nagy ívű beszédek, országra szóló kezdeményezés

A Kiskőrös Város Önkormányzata, az Országos Petőfi Sándor Társaság és a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum szervezésében Petőfi szülőháza előtt október 17-én, 11 órától megtartott ünnepség a Himnusz Kiskőrös Város Fúvószenekara előadásában, Sipos Béla karnagy vezénylete mellett kezdődött.

A 140 évvel ezelőtti ünnepséget Turek Miklós színművész idézte fel, aki művészi átéléssel, papír nélkül mondta el Jókai Mór máig ható ünnepi beszédét. Az egykori méltatás jelentőségét emeli, hogy 140 évvel ezelőtt, Petőfi szülőházának látogathatóvá tételével egyben Magyarország első irodalmi házát avatták fel.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

Domonyi László, Kiskőrös Város Polgármestere beszéde egybecsengett Jókai gondolataival, de azt is leszögezte: Petőfi születésének századik, százötvenedik és százhetvenötödik évfordulóját is Kiskőrösön, az ország főhajtása mellett ünnepelték, és Kiskőrös várossá nyilvánítása is Petőfi évfordulóhoz köthető. „Közeledik a költő születésének kettőszázadik évfordulója, készüljünk rá, öltöztessük a várakozás örömébe a lelkünket, így várjuk vissza Petőfit” – mondta a polgármester, aki ezt a mondatot később, az esemény után tartott, a 200. évforduló ünnepségsorozatával összefüggő sajtótájékoztatón is megismételte.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

Dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt igazgatója, irodalomtörténész nagy ívű, a költő életútját, annak fontosabb állomásait, Petőfi hallhatatlanságát tényadatokkal is alátámasztó gondolatai egy pillanat alatt átélésre, az esemény jelentőségének súlyára hívta fel a hallgatóság figyelmét. A beszédből kiviláglott: Petőfi szülőházát 1890-ben adták át az akkor még község Kiskőrösnek, mely felett a ma is működő Petőfi Társaság vállalt szellemi védnökséget. Erre az alkalomra gyűjtöttek össze minden olyan tárgyi emléket, ami a költőtől megmaradt, vagy hozzá köthető, és egy Petőfi könyvsorozatot is útjára indítottak.
A tudós művészettörténész szerint Petőfi összes költeménye olyan alapmű, amely egyetlen magyar otthon könyvespolcáról sem hiányozhat, éljen bárhol a világban. A szónak arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiskőrösi gyűjtemény képezte később a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagának alapját, ami Magyarország első irodalmi múzeuma.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

A szakember Kiskőrös mindenkori vezetését is méltatta, mint mondta: a város a szülőházra mint legnagyobb értékére tekintett és tekint ma is. A szónak jövőre vonatkozó kérdése így hangzott: „Hogy mi következik most? Közeleg 2023, a Petőfi 200.
Sikere, hatása, látványa sokban múlik majd azon, hogy mit tesznek önök, helybeliek. Az évforduló olyan is lesz, amilyenné a kiskőrösiek teszik. Az elődeink után, most mi vagyunk a sorosak, rajtunk a világ magyarságának a szeme. Régóta tudjuk, hogy e ház előtt számunkra, mindenkori magyarok számára kimondható, hogy Petőfi maga a teljesség.” – zárta gondolatait Dr. Praznovszky Mihály.

Turek Miklós színművész Kiss József 1910-ben írt költeményének elszavalása után Albert József tárogatóshangszerén Petőfi megzenésített verseit adta elő. Az ünnepség a Szózat elénekelésével és koszorúzással ért véget. Az eseményt követően sajtótájékoztatót tartottak a kiskőrösi Vinum Hotelben, melyről külön cikkben számolunk be.