„Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson” – Koszorúzás augusztus 20-án az Asztrik téren

A sokéves hagyományok szerint az augusztus 20-ai nemzeti ünnep ünnepélyes testületi üléssel kezdődött, amelyen kiosztották Kalocsa város kitüntető díjait – erről már korábban tájékoztattuk olvasóinkat, ahogyan a Szent István Napok nyitányaként az ünnep vigíliáján a Szent István király templomban megtartott, Szent István és Asztrik csontereklyéjének jelenlétében megtartott szentmiséről is írtunk, amelyen megszentelték a templom új, cifra pamukos oltárterítőit is.

Az ünnepi testületi ülés után, 10 órai kezdettel a Nagyboldogasszony főszékesegyházban – azaz a kalocsai Nagytemplomban - dr. Bábel Balázs mutatott be ünnepi szentmisét, amelyet a Katolikus Rádió élőben közvetített.

A mise után a hívek a téren már gyülekező ünnepi sokasághoz csatlakoztak, hogy Kalocsa Város Önkormányzata hivatalos augusztus 20-ai ünnepén meghallgassák Filvig Géza polgármester ünnepi gondolatait, megkoszorúzzák az Országzászló emlékművet és osztozzanak a város új kenyerében.

Képgaléria megtekintése (72 db kép)

A Magyar Honvédség 59. számú Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisának díszőrségének katonai tiszteletadása mellett zajlott ünnepség kezdetén – a Himnusz közös, a Magyar Nemzeti Rézfúvós Kvintett kíséretével történt eléneklését követően – Póli Róbert, a Kalocsai Thália Társulat tagja szavalta el Szabó Lőrinc Kenyér című költeményét, majd Filvig Géza polgármester osztotta meg az egybegyűltekkel ünnepi gondolatit.

Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson!"– idézte a szónok Szent László királyunk 1090-ben tett rendeletét, emlékeztetve, hogy azóta emlékezünk a szent királyra, aki államot teremtett nekünk, magyaroknak, s hogy ezzel augusztus 20. a legősibb nemzeti ünnepünk.

Képgaléria megtekintése (72 db kép)

A magyarok független, keresztény államának létrejöttére emlékezünk, amely a mai napig otthont ad nemzetünk számára.
E napon ünnepeljük továbbá nemzeti-megmaradásunkat, és az életet jelentő „Új kenyeret”, amelyben az isteni gondviselés, a teremtő erő, a dolgos kezek munkája, az együttműködés ereje egyesül.

Kalocsa számára külön büszkeség, hogy városunk a Szent István királynak koronát hozó Asztrik apátnak köszönhetően több mint ezer éve a magyar katolikus egyház meghatározó pillérének számító érsekség székhelye.

Filvig Géza fölidézte, hogy Szent István király halála napján Szűz Mária kegyelmébe ajánlotta hazánkat, s a magyarok patrónusa tiszteletére szentelték fel városunk jelképét, a Nagyboldogasszony főszékesegyházat.

Szent István tudatosan, sziklára építette országát, erős, keresztény államot alapított, végérvényesen kijelölve helyünket Európában. Döntései helyességét bizonyítja, hogy Magyarország még ma is egységes nemzetállamként van jelen, Európa szívében.
Az általa lerakott szilárd alapoknak köszönhetően a történelem zivataros századaiban, az idegen uralmak elnyomása alatt, a legkilátástalanabbnak tűnő helyzetekben is képesek voltunk megőrizni szabadságvágyunkat, a törekvésünket az önrendelkezésre, a függetlenségre.
Európa iránti elköteleződésünket a 2003. április 12-i népszavazással megerősítettük, s bár az Európai Unió tagjává váltunk, de talán mind gyakrabban vetődik fel bennünk: „mi nem ilyen lovat akartunk!” – mondta az ünnepi szónok, kifejtve, hogy az Európai Unió vezető országaiban a rosszul értelmezett, szinte korlátlan személyes szabadság és szolidaritás, közösséget nem ismerő individualizmus, a keresztény szellemi, erkölcsi gyökerek megtagadása, a nemzeti önfeladás és a migráció káoszhoz, kiszolgáltatottsághoz vezet, és sokan szeretnék, ha mi is erre az útra lépnénk.

Első, szent királyunk intelmeiből idézve figyelmeztetett:

Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel. Mert az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak. Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll. Ezt az elvet kell ma is szem előtt tartani, hiszen a magyar nemzet az államalapítás óta a mostaninál súlyosabb válságokat is megélt, de mindből győztesen került ki, mert olyan hagyományokkal, nyelvvel, kultúrával és életszemlélettel rendelkezik, amelyre a jelent és a jövőt is lehet, sőt kell építeni.

Ki kell tartanunk, össze kell fognunk és tovább haladni ezen az úton azon nemzetállamokkal, akik értékrendje azonos a miénkkel – hangoztatta az ünnep szónoka, hozzátéve:

Nem szabad elvágni keresztény gyökereinket, meg kell őrizni hagyományainkat, a ránk hagyott örökséget, hiszen csak így tudunk olyan országot, olyan várost építeni, ahol jó felnőni, jó élni, ahol mindenki biztonságos otthonra lelhet.”
Filvig Géza arra figyelmeztetett, hogy talán soha nem volt annyira fontos a magyarság egységének megléte, mint ma, mert egység nélkül a nemzetállam megmaradása, szuverenitásának megőrzése elképzelhetetlen, ám ha Szent István királyunk érték- és nemzetteremtő munkáját egymással összefogva folytatjuk, akkor valóban közös ünnepünk lesz augusztus 20-a, országunk születésének napja!

Ha értékeinket felismerjük, közösen kimunkáljuk és felmutatjuk, ha elfogadjuk és elismerjük egymás az országért, a városért végzett munkáját, majd akkor és csak akkor, képesek leszünk a valódi, közös ünnepre.” SZENT ISTVÁN HAGYATÉKA CSAK KÖZÖS AKARATTAL ŐRIZHETŐ MEG, ADHATÓ TOVÁBB ÉS CSAK AKKOR GYARAPÍTHATÓ, HA MINDENKI TUDÁSA LEGJAVÁT ADJA HOZZÁ!

– jelentette ki Filvig Géza gondolatait Kossuth Lajos szavaival zárva:

A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz!”Ezt követően a Magyar Nemzeti Rézfúvós Kvintett fanfárja után megkoszorúzta z Országzászló emlékművet Kalocsa Város Önkormányzata nevében dr. Filvig Géza polgármester, Simon Zoltán alpolgármester és dr. Kiss Csaba jegyző, Kalocsa-kecskeméti főegyházmegye nevében dr. Bábel Balázs metropolita, Kalocsa-kecskeméti érsek, a Kalocsai Református Egyházközség nevében Gera- Csontos Hajnalka lelkipásztor és Bóna József gondnok.

A továbbiakban sorra elhelyezték az emlékműnél a kalocsai HIT Gyülekezete, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatala, a Bajai Tankerületi Központ, a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje, Kalocsa Város Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzata delegációi;

a Fegyveres és rendvédelmi szervek, így a Kalocsai Fegyház és Börtön, a Kalocsai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság, Kalocsa Városi Rendőrkapitányság, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége- Dél-Alföldi Régió, a Kalocsai Honvéd Kulturális Egyesület, a Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagyományőrző Köre, a Honvéd és Rendvédelmi Szervek Bajtársi Egyesülete, a 24. Harckocsiezred Baráti Kör Egyesület, az 1956 Magyar Nemzetőrség, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége, a Magyar Vidék Országos 56-os Szövetség, a Történelmi Vitézi Rend, a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége küldöttei;

a Békés Kalocsáért Egyesület, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, a Szövetségben Városunkért Egyesület közösen, majd sorban
a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a Kalocsa Jövőjéért Egyesület képviselői, a Kalocsai Lokálpatrióta Egyesület, a Kereszténydemokrata Néppárt Kalocsai szervezete, a Mi Hazánk Mozgalom képviselői;

végül a Horvát Önkormányzat, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Német Nemzetiségi Önkormányzat,
a Kalocsai Szent Kereszt Kórház, a Kalocsai Innovációs Központ Nonprofit Kft., Kalocsa Város Önkormányzata Szociális Központ, Kalocsa Városi Polgárőr Egyesület, az Országos Mentőszolgálat Kalocsai Mentőállomása, valamint a Viski Károly Múzeum küldöttei.

Képgaléria megtekintése (72 db kép)

Az ünnep zárásaként az egybegyűltek közösen elénekelték a Szózatot, majd Bábel Balázs érsek megáldotta, Filvig Géza polgármester megszegte, a népviseletbe öltözött kalocsai hagyományőrzők pedig szétosztották a város új kenyerét az ünneplő sokaság közt, akik ezt követően, az ünnepség zárásaképp elénekelték a Boldog Asszony anyánk kezdetű egyházi himnuszt, amelyet a Himnusz megszületése előtt a magyar nemzethez tartozók és Magyarország népei körében nemzeti fohászként volt szokás énekelni.