Csóti Andrásnét, a népművészet újonnan avatott mesterét ünnepelték szülőfalujában - Megtelt az öregcsertői Művelődési Ház

Mint nemrégiben beszámoltunk róla, a hagyományosan az augusztus 20-a előestéjén rendezett központi ünnepségen a 88 éves Csóti Andrásné, született Farkas Irén, vagy ahogyan a faluban nevezik, Irény néni öregcsertői hagyományőrző énekes és táncos munkáját és életútját Népművészet Mestere kitüntetéssel ismerték el.

A kitüntetés nyomán készített riportban Irény néni elmondta:

Szeptember 30-án Hagyományőrző Bált tartok, úgyhogy vacsora lesz délután 5 órakor a kultúráznál, utána pedig be kell öltözni mindenkinek,mert úgy akarom, úgy danoljanak, úgy táncoljanak, ahogy régen volt.” Az eseményre az ünnepelt bennünket is meghívott, így 20 órától résztvevői voltunk a mulatságnak, amelynek elején a csoport tagjai, fia, Csóti András és lánya, Kovács Lászlóné Csóti Mária, az Öregcsertői Őszirózsa Asszonykórus művészeti vezetője virágcsokorral köszöntötték az ünnepeltet.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Talán érdemes felidézni Kovács Lászlóné Csóti Mária szavait, amikor a már említett riportban az Öregcsertői Őszirózsa Asszonykórus megalakulásáról beszélt.
„13 éves korom óta a néptánccal, a népdallal foglalkozom, szinte ezzel együtt élek. Akkoriban alakult meg az Öregcsertői Hagyományőrző Népi Együttes Kalapos Istvánné tanárnő vezetésével. Számos országos és nemzetközi díjat nyert a csoport, de sajnos egy idő után, a 90-es években föloszlott, már nem bírták finanszírozni, de egyéb okok is lehettek. Ekkor bekerültem a Tóth Feri bácsi által vezetett Piros Rózsa Néptáncegyüttesbe Kalocsára, a táncolást ott folytattam tovább. Egy idő után Feri bácsinak eszébe jutott, hogy vannak itt idős asszonyok, köztük az anyukám is, és hogy milyen jó lenne, ha őket is be tudnánk vonni a Piros Rózsába. Ekkor anyukámat és a szomszédasszonyomat, Mátyás Maris nénit bevittük ebbe a csoportba, ők is oszlopos tagjai lettek a Piros Rózsa Néptáncegyüttesnek. Ezzel párhuzamosan, a 90-es évek közepe táján alakítottam itt Öregcsertőn, a néptáncegyüttes asszony tagjaiból az asszonykórust. Népdalkincs volt bőven és a népviselete is megvolt mindenkinek. Mindenki tudott énekelni, táncolni, így az Öregcsertői Asszonykórus egykettőre megalakult. Azóta  működik a csoport, a mai napig folyamatosan és aktívan együtt vagyunk. Amire nagyon büszkék lehetünk, hogy az asszonykórus gerincét az az 5 fő 80 éven fölüli asszony, köztük az édesanyám alkotja, akikre nagyon tudunk támaszkodni. Tőlük gyűjtjük a dalokat és mi, a „fiatalok”, persze mind 60 éven felüliek tőlük tanuljuk ezeket a régi, már-már elfeledett dalokat. Mindenki nagyon szereti a csoportot, egy olyan jó kis közösség vagyunk, akiket egykor a tánc, most pedig a danolás, az együttlét öröme tart egyben.” – mondta akkor mások mellett a művészeti vezető, de mint a szombati összejövetelen kiderült, ez csak esszenciáját adta annak, amit a csoport résztvevői a fehér asztal melletti finomságok elfogyasztása, egy kis iszogatás közepette egymás között felidézték a boldog régi időkről, emlékezetes fellépésekről, amikor még maguk is - ki-ki a csatlakozás idejétől függően - 20-25 évvel fiatalabbak voltak.

Ám az idő múlása nem látszott meg rajtuk, vígan fáradhatatlanul ropták, és persze énekeltek, amelyből egy kis ízelítőt adunk.

Mint megtudtuk, anyugdíjas Ki Mit Tud?-on kiemelt arany fokozatot kiérdemelt kórus szombati közös éneklése egy próbával is felért, mertnagyon készülnek a közeljövőben Dunapatajon megrendezésre kerülő népdaltalálkozóra, amelyre KÓTA minősítésre jelentkeztek. Ez a minősítési rendszer szakmai értékeléssel és minősítési fokozatok adományozásával segíti a népzenét művelők értékorientálását, egyben serkenti a minőségi művészeti tevékenységet és a hagyományápolást.

Nagyon bízunk abban, hogy a sok próba ezúttal is beérik és az Öregcsertői Őszirózsa Asszonykórus szép eredménnyel tér haza a dunapataji találkozóról. 

Képgaléria megtekintése (10 db kép)