A legutóbbi testületi ülésen Szabó Balázs is fölvetette azt az Érsekkertben történt fakivágást, amellyel kapcsolatban olvasóinktól is több jelzés érkezett már. Kiderült: a Parkgondozó Kft. ügyvezetőjének kérelmére kiadott jegyzői engedéllyel, az elöregedett fák okozta közveszély elhárítására vágtak ki az évszázados matuzsálemek közül vagy tucatnyit, amelyek közt olyan is akadhatott, amelyet maga Haynald Lajos ültetett, és talán olyan is, amelyet már ő is megsüvegelt.
Szabó Balázs a múlt csütörtöki testületi ülésen az egyebek közt ezúttal egyetlenként elmondott fölszólalásában elmondta, hogy egy képviselőtársa figyelmeztette az érsekkerti szabadtéri színpad mögötti területen történt fakivágásokra, amit követően személyesen is tájékozódott arról.
Amint fogalmazott:
A LEGIDŐSEBB, LEGNAGYOBB, LEGGYÖNYÖRŰBB TÖLGYFÁKAT VÁGTÁK KI.
A képviselő hanghordozásából nyilvánvaló volt, hogy sok kalocsaihoz hasonlóan erős érzelmi szálak kötötték e fákhoz, amint az is érezhető volt, hogy komoly kétségei vannak a fák kivágásának indokoltságát illetően. Ezért azt kérdezte:
Szabó arra is kíváncsi volt, hogy az ilyen mértékű beavatkozások előtt nem kellene-e tájékoztatni a kalocsai lakosságot, ugyanis „sokan megrökönyödtek”, amikor értesültek a történtekről, és azt is tudakolta, hogy várható-e a továbbiakban efféle eljárás, mert vannak a kertben még hasonló korú és állapotú fák.
Bálint József polgármesternek nem volt addig tudomása a történtekről, ezért válaszképp annyit tudott mondani, hogy írásos választ kér az ügyvezetőtől, ám a műszaki osztály vezetője, Boromisza Viktor szót kért, bővebb felvilágosítást is tudván adni az üggyel kapcsolatban.
Elmondta, hogy a Parkgondozó Kft. fölkereste a polgármesteri hivatalt, hogy parkfenntartási munkákat, köztük fásított területen részben lábon száradt, illetve félig, vagy telkesen kidőlt fák kivágását és aprítását szeretnék elvégezni az Érsekkertben.
Ekkor az osztály egy munkatársa a Parkgondozó Kft. kertészeti részlegvezetőjével közösen, az osztályvezető tudomása szerint a társaság ügyvezetője kíséretében bejárta a helyszínt.
Az osztályvezető kérte, hogy kerüljenek megjelölésre a társaság szakemberei által balesetveszélyesnek vagy kiszáradtnak ítélt fák, a közös bejárás során pontosítsák azok faját, balesetveszélyességük fokát, majd nyújtsanak be a jegyzőhöz kérelmet megjelölve a fák számát, faját, a kivágás indokát.
Ennek megfelelően a Parkgondozó Kft. megkérte a hivataltól a hozzájárulást, amelyet – szigorúan a megjelölt, balesetveszélyesnek ítélt fák vonatkozásában – meg is kaptak, azzal a megkötéssel, hogy a kivágott fák darabszámának megfelelő számú és fajú facsemetét kell ültetniük pótlásként a park területén.
Viszontválaszában Szabó Balázs nem kért írásos választ, de a szóban elmondottakat sem tartotta kielégítőnek.
Kicsit megdöbbenve hallottam a választ, hogy tulajdonképpen ennyi? A Parkgondozó Kft. vezetője az egyik beosztottjával, aki valószínűleg részlegvezetője, biztos, hogy szakember, kimegy, és 100-150-200 éves fákra azt mondja, hogy vágjuk és vágjuk, úgy hogy a polgármester nem tud róla, a lakosság nem tud róla, és nem tudom, az Érsekkertről lévén szó, hogy az érsekség tudott-e róla. Ki mondja meg azokról a fákról, hogy tényleg balesetveszélyesek-e, ki kellett volna vágni őket, vagy menthetőek lettek volna-e, esetleg a csonkolásuk is elegendő lett volna-e a balesetveszély elhárítására? – kérdezte a képviselő, aki elismerte, hogy nem ért a fákhoz, de a helyszínen tájékozódva, fényképeket is készítve, nem tapasztalta olyan nagymértékű korhadás jeleit, ezért úgy vélte, ráfordítással ugyan, de a fák menthetőek lettek volna.
Nem kellett volna-e más szakhatósággal is megvizsgáltatni? – kérdezte Szabó, hiszen, mint mondta,
KALOCSA MÚLTJÁNAK, TRADÍCIÓJÁNAK FONTOS RÉSZEI IS VOLTAK AZOK A FÁK, AMELYEK KÖZT „TÉNYLEG NAGY PUSZTÍTÁST VÉGEZTEK.”
A jegyző erre jogosult hatóságként adta ki az engedélyt – válaszolt a polgármester, hozzátéve, hogy intézkedését nem vonja kétségbe. Egy mikrofon nélkül közbevett kérdés során
ITT VETŐDÖTT FÖL, HOGY HOL A FA.
Ám a polgármester nem tudott a fák hollétéről.
Annak idején hova lettek a fák, a parkfelújításnál? Elméletileg a Vagyonhasznosítási Kft.-hez kell bekerülnie – mondta Bálint József.
A hiányzó információk miatt a polgármester közölte, hogy a kérdéses részletek tisztázására a válasz írásos kiegészítését fogja kérni.
[Múlt héten jártunk a helyszínen, akkor a fölszólalás tárgyát képező, legvastagabb rönkök még ott hevertek – A szerk.]
Szabó Balázs azt kérdezte, nem lehetne-e legalább utólag kérni egyéb szakhatóság véleményét, hogy tényleg elkerülhetetlen volt-e a fák kivágása.
Mert ha nem, akkor szerintem felelősségre vonásnak kellene, hogy kövesse ezt a dolgot. Ha kisétálna velem a polgármester úr, akkor lehet, hogy önnek is ez volna a véleménye.
Száz, százötven éves tölgyfákról beszélünk – mondta Szabó, jócskán alulbecsülve a fák korát.
Erre dr. Kiss Csaba jegyző elmondta: ilyen esetben mindig hozzáértővel vizsgáltatják meg a fákat, hogy valóban indokolt-e a kivágásuk. Mint mondta, ő látta azokat a fotókat, amelyeken a fák még álnak. Elismerte, hogy a vágási felület ép, de, amint fogalmazott, „fölfelé már teljesen el volt száradva az a fa”. Azért pedig senki nem akar fizetni, hogy ha véletlenül valamelyik házra rádől adott esetben egy vihar miatt – mutatott rá a jegyző.
Szabó Balázs azt is megkérdezte, lehetséges volna-e, hogy a jövőben ne csak a Parkgondozó szakembere döntsön ilyen nagy horderejű kérdésben, hanem más szakértőt, szakhatóságot is bevonjanak. A képviselő szerint ugyanis
A KÉRDÉS NEM AZ, HOGY A FÁK FÖLSŐ ÁGAI KORHADTAK VOLTAK-E, HANEM AZ, HOGY VALAMELY MÓDSZERREL MEG LEHETETT-E VOLNA HOSSZABBÍTANI AZ ÉLETÜKET.
Én úgy gondolom, hogy csak ennyi, hogy két-három ember kimegy oda, és papír alapon aláírják, hogy persze, vágjátok a százötven éves tölgyfákat, hogyha ez így jó, akkor legyen így jó! – zárta mondandóját a kalocsaiak szívéhez nőtt, öreg tölgyek halála fölötti, visszafogott, keserű indulattal Szabó Balázs.
A polgármester szerint a hatósági ügyekbe beavatkozni nem lehet. A jegyző felelőssége, hogy milyen szakértőt rendel ki, vagy kér föl. A döntés ellen pedig az érintett ügyfelek föllebbezést nyújthattak volna be.
[ha tudtak volna róla – A szerk.]