Drága volna bérbe adni az uszodát – Azzal együtt 194 millióból gazdálkodhat idén a Vagyonhasznosítási Kft.

A Kft. üzleti tervéről és a támogatási igényéről maga szavazás sima ügy volt, előtte kérdés, észrevétel nem érkezett, csupán a társaság felügyelő bizottságának és a pénzügyi bizottságnak a terv és a támogatási igény elfogadását javasló állásfoglalását tolmácsolta a bizottsági és fb-elnök Katus Attila, illetve dr. Kiss Csaba jegyző ismertetett egy kisebb szigorítást – közbülső mérlegkészítés kötelezettségét – tartalmazó módosítást a támogatás elszámolásának részletes szabályait illetően. Ez utóbbi kitétel egyébként a város mindhárom Kft.-jére egyaránt vonatkozik majd.

Ezt követően a testület a Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft. 2017. évi üzleti tervét – Simon Zoltán és Tihanyi Tiborné igazolt távollétében 8 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett elfogadták.
Ugyanilyen arányban szavazták meg a társaság 128.794.000 forintos idei támogatását.
Döntöttek emellett az uszoda működtetésére szánt önkormányzati támogatásról is, amely az eltérő elképzelések ellenére továbbra is a Vagyonhasznosítási Kft. üzemeltetésében marad. [Ennek okait alább részletezzük – A szerk.]
A Kft. az uszoda üzemeltetésére így további 65 millió forintos támogatásban részesül erre az évre – erről már tíz igen szavazattal döntöttek a képviselők.

Drága volna kiadni az uszodát

Még 2015-ben határozott arról az önkormányzat, hogy az uszoda üzemeltetésére pályázatot ír ki. A pályázati anyag időközben – egy közbeszerzési szakcég bevonásával – elkészült, majd nyílt közbeszerzési eljárás keretében meghirdetésre került, azonban arra igen szerény érdeklődés mutatkozott. Mindössze egy vállalkozás, a Kiskunsági Víziközmű Szolgáltató Kft. nyújtott be pályázatot.

Azonban az egyébként érvényes és alkalmas pályázat az eddigi üzemeltetési költségek alapján kalkulált – az energetikai fejlesztéseknek előnyös gazdasági hatását egyelőre csak becslésre, nem teljes éves tapasztalatra alapozó – várható üzemeltetési forrásigényt meghaladó finanszírozási igény mellett tett ajánlatot. Magyarul, az önkormányzatnak többe kerülne kiadni az üzemeltetést, mint az eddigi formában vinni tovább.

Mégpedig nem is kevéssel, ha hinni lehet a becsléseknek. A 2016. évi támogatási szerződésben rögzített, bruttó 65 milliós támogatás ugyanis csökkentésre került a gáz és elektromos szolgáltatások évre prognosztizált díjainak mértéke szerint, így mintegy bruttó 30,5 milliós üzemköltség került rögzítésre. A Kiskunvíz Kft. pályázata ugyanakkor 36 milliós nettó üzemeltetési költséggel számolt, ami az ÁFÁ-val megemelve évi 45,7 millió forintos kiadást jelentene a városi büdzsében. Ez több mint 15 milliós többletköltség volna.
Ám az áprilisi kalkulációhoz képest a könyvelt költségeken alapuló, egy évre arányosított kalkuláció szerint a többlet forrásigény akár 19,7 millió is lehet a pénzügyi osztály számításai szerint.

48 milliót fizetünk vissza az Öveges program szabálytalanságai miatt

Az eset nem egyedi, országszerte 47 önkormányzatot sújtottak visszafizetési kötelezettséggel.

bővebben ...

Az előterjesztő dr. Bálint József polgármester az uszodaüzemeltetés kiszervezésével várható többlet forrásigény mértékét ezek alapján 15 és 20 millió forint közt valószínűsítette, így első helyen – a fedezet mértékére tekintettel – a pályázat eredménytelennek nyilvánítására tett javaslatot előterjesztésében.

Számháború?

Más számokkal dolgozott a Vagyonhasznosítási Kft.: az ő adataik szerint az uszoda kiadása volna a kevésbé költséges forma – erre az anomáliára dr. Angeli Gabriella figyelmeztetett, a pénzügyi osztály és a Vagyonhasznosítási Kft. ügyvezetője által elé tárt adatokra hivatkozva. A képviselő azt javasolta, hogy napolják el ezt a kérdést, mivel a testületnek nincs módja pillanatnyilag eldönteni, hogy az előttük heverő számok közül melyik a valós.

A polgármester azonban arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a gazdasági vezetőt és a Kft. ügyvezetőjét az ülés előtt egy asztalhoz ültette, hogy tisztázzák a kérdést, majd bizonyos ÁFA-számítási problémákban meg is találták az eltérések okát. Így, amint dr. Bálint József később is hangsúlyozta, nincs szó számháborúról, az előterjesztésben foglalt számok a helyes és valós adatok.

Szabó Balázs a konstrukció azon ésszerűtlensége miatt is elvetésre javasolta a kiszervezést, hogy az üzemeltetés felelőssége és joga elkülönül a közüzemi díjfizetés kötelezettségétől – előbbi az üzemeltetőé, utóbbi a várost terheli. Így a fönti számoknál sokkal kedvezőtlenebb helyzettel is szembesülhetne az önkormányzat az elszámolásnál, hiszen egyetlen fokos vízhőfok-emelés éves szinten tízmilliós többletköltséget is jelenthet a számlákban.

Dr. Filvig Géza a költségek mellett az uszoda népjóléti jellegére is fölhívta a figyelmet, ugyanakkor az üzemeltetés más kockázatai miatt mégis célszerűnek vélte, hogy hosszútávon ne mondjanak le arról, hogy az üzemeltetésbe szakcéget vonjanak be, tartsák napirenden ezt a kérdést, bár az adott helyzetben ő is a status quo fönntartását javasolta.

Ebben a pénzügyi bizottság is egyetértett, majd a szavazás során a képviselők – egy kivétellel – meg is szavazták azt a javaslatot, amely szerint a korábbi formában a Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft. végzi az uszoda üzemeltetését.
Dr. Angeli Gabriella tartózkodott.