Építményadó emelésről döntött a kalocsai önkormányzat – Négy év után 50 százalékkal növekszik ez az adónem

A vállalkozási tevékenység céljára szolgáló építmények építményadó mértékét 2018. óta nem vizsgálták felül. A pandémia alatt - a veszélyhelyzeti különleges jogrend következtében - az adó emelésére nem is volt módja az önkormányzatnak – hangzott el dr. Filvig Géza előterjesztő bevezetőjében.
Erre most van lehetőség, mivel az adót január elsejei hatállyal lehet emelni a vonatkozó törvény szerint, és az erre vonatkozó döntést 30 nappal korábban kell meghozni.

Az önkormányzatunknak a megváltozott gazdasági helyzetre, a megváltozott rezsiszámlákra tekintettel felül kell vizsgálnia minden olyan költségvetési tényezőt, amely a költségeket csökkentheti, illetve a bevételeket növelheti.”
A TÖRVÉNY SZERINT A MAXIMÁLIS KISZABHATÓ ADÓMÉRTÉK 2.191 FORINT NÉGYZETMÉTERENKÉNT.

A helyi adókról szóló rendelet Kalocsán két kategóriát különböztet meg: 5000 négyzetméter alatt évi 700 forint, 5000 négyzetméter felett 550 forint volt az adó mértéke négyzetméterenként – ismertette a jelenlegi helyzetet a polgármester, aki az előterjesztés szerinti 50%-os emelésre tett javaslatot, így

2023. JANUÁR ELSEJÉTŐL A 5000 NÉGYZETMÉTER FÖLÖTTI ÉPÍTMÉNYEK ESETÉBEN 825 FORINTRA, AZ 5000 NÉGYZETMÉTER ALATTI ÉPÍTMÉNYEKNÉL 1.050 FORINTRA EMELKEDIK AZ ADÓ NÉGYZETMÉTERENKÉNT.


A döntés előkészítése során a kalocsai, ezen adónemben jelentkező i adómértéket összevetették más települések építményadóival:

• Dunapatajon 950 forint
• Baján ezer négyzetméter alatti 650 forint, a fölött 1.500 forint
• Pápán 1.200 forint
• Kiskunfélegyházán sávosan 750, illetve 850 forint
• Dunaújvárosban 800 és 1.800 forint közötti
• Kecskeméten az egyes adóövezetben 1.000 forint, a második adóövezetben 900 forint lesz a négyzetméterenkénti adó.

Sajnálatos, hogy adóemelésre kényszerül az önkormányzat, de a kalocsai adómérték ezekkel a megemelt mértékű adókkal sem éri el a törvényben szabályozott mérték ötven százalékát sem – emelte ki a polgármester, majd felolvasott egy levelet, amelyet a Kalocsai Vállalkozói Klub küldött az Önkormányzat részére.



Tisztelt Polgármester Úr, Képviselőasszony, Képviselő Úr! 
A Vállalkozói Klub tagjai szomorúan vették tudomásul, hogy Kalocsa város polgármestere 2022. november 24 i testületi ülésre javaslatot terjesztett be építményadó emelésére vonatkozóan. Több tagunk is részt vett a november 18-án tartott egyeztetésen, és az ott általunk a polgármester úrnak elmondottakat szeretnénk Önökkel is ezúton döntésük meghozatala ellőtt megosztani. 
A Vállalkozói Klub véleménye, hogy az energiaválság nemcsak az önkormányzatra, hanem a gazdaság minden szereplőjére, így a vállalkozásokra is hatással van.
A Magyar Kormány ebben a helyzetben is támogatja a vállalkozásokat, például a feldolgozóipari cégek részére energiaköltség-támogatására lehet pályázni. Vállalkozásaink is igyekeznek minden lehetőséget megragadni energiahatékonyságuk optimalizálására, a többszörösére növekedett költségeik csökkentésére. 
Úgy gondoljuk, hogy ebben a gazdasági helyzetben közösen kell megoldásokat keresni, az adóemelését nem tartjuk megoldásnak. 
Bízunk abban, hogy közös megfontolás után a javaslat elvetése fog kerülni! 
Kérjük levelünk kerüljön felolvasásra! 
Bízunk döntésükben! 
Vállalkozói Klub KalocsaKöszönjük szépen a levelüket! Ahogy említettem, nem jókedvében teszi ezt az Önkormányzat, nem önként vállalt, bármilyen luxus feladat ellátására fordítja ezt az összeget, hanem a kötelező feladatok ellátására.”– mondta Filvig Géza, utalva az ugyanezen az ülésen tárgyalt, az úgynevezett „utolsó menedékes” fogyasztási helyekre vonatkozó, 2023. január elsejétől egy évig érvényes gázbeszerzésre, amely jó példa arra, hogy többszörösére emelkedtek a város rezsiköltségei.

350 milliós lyukat kell kitömni

A 2023-as évben előreláthatólag egy 350 millió forintos költségnövekményt kell a városnak kigazdálkodnia, úgyhogy kényszerű lépésben vagyunk."– mutatott rá Filvig Géza, hozzátéve, hogy számára az elsődleges szempont a város működésének a fenntartása.
Mindamellett együttérzését fejezte ki a vállalkozókkal, és bizakodásának adott hangot, hogy ez az adóemelés egyikük gazdasági stabilitását sem veszélyezteti.

Dr. Bagó Zoltán képviselő kérdést intézett Simon Zoltán alpolgármesterhez, szembesítve a hat éve hasonló kérdésben felvett, a mostanival ellentétes álláspontjával:

A 2016-os, ugyanilyen jellegű vitában a polgármester úr kérésére név szerinti szavazással nem támogatott egy ilyen előterjesztést sem Tihanyiné, sem a polgármester úr, sem pedig alpolgármester úr. Mi változott az elmúlt években? Miért jött be az előterjesztés most, és ilyen tartalommal?”

Simon Zoltán örömét fejezte ki, hogy a képviselő ilyen nagy figyelemmel kíséri az elmúlt években végzett munkájukat, tekintettel arra, hogy a múlt heti testületi ülésen, a Hunyadi Kollégium értékesítésre történő megpályáztatása kapcsán hasonló kérdéssel szólította meg őt Bagó Zoltán.

– Öt-hat hét évvel ezelőtt alapvetően mások voltak a feltételek, mások voltak a körülmények. Én azon csodálkozom, hogy Bagó képviselő úr úgy tesz, mintha nem érzékelné azt a gazdasági helyzetet, azokat a körülményeket, amit most jelenleg a városokat, az önkormányzatokat és az egész országot átölelik. (…)

Egy önkormányzat dolgozhat jó, közepes, nehéz és nagyon nehéz körülmények között. Most nagyon nehéz körülmények vannak, egyszerűen tudomásul kell venni hogy szükség van olyan bevételekre, amiből az önkormányzat dolgozni tud, a város működni tud, és fenn tudjuk tartani a városnak a működési képességét.”– felelte az alpolgármester, hozzátéve: mindezek alapján indokoltnak tartja a javaslat elfogatását.

Király Róbert képviselő a polgármesterhez intézett kérdést. 
Azt kérte, hogy tájékoztassa a testületet a Balla György miniszteri biztossal a városnak esetlegesen nyújtandó állami segítségnyújtásról szóló egyeztető tárgyalásról.

Filvig Géza elmondta: a Magyar Kormány által az önkormányzatok gazdasági helyzetének feltérképezésével megbízott miniszteri biztos írásbeli adatszolgáltatást kért, majd személyes konzultációra is sor került köztük. Költségoldalról azt vizsgálta, hogy milyen intézkedéseket tett az önkormányzat a költségek csökkentése érdekében.
Másfelől vizsgálta az egy főre jutó adóerő-képességet, amely Kalocsán bő 27 ezer forint, míg országos átlag most -osztályvezető úrhoz fordulok – ha jó, amit mondok, az országos átlag majdnem 68 ezer forint, tehát a kalocsai adóerő az országos átlagnak mindössze 41%-a.

Bagó Zoltán idézetekkel bombázott

Bagó Zoltán a kérdések lezárása után, a napirendi pont vitája során folytatta az előző ciklus idején elhangzottak idézését:

„A dicshimnusz már a romokban van, gyakorlatilag az elhangzott ígéretekből szinte semmi sem valósult meg. A polgármester arra tett ígéretet, hogy fejleszti a várost, ezzel szemben úgy tűnik, a város elindult a lejtőn lefelé. Nem tudom, hogy megállítható-e ez a folyamat. Vezetőket küldtek el, beosztottakat küldtek el, de nem racionalizálás miatt, hanem azért, hogy saját embereiket tegyék a helyükre (…) a polgármesternek az adóemelés, az ingatlaneladás és a bírságok, pótlékok emelése volt a legütőképesebb terve a csődhelyzet elkerülésére (…) A város láthatóan elindult a lejtőn, bekövetkezett az a dráma, amitől féltünk, hogy be fog következni. Polgármester úr! Én bízom abban, hogy Ön lokálpatrióta, és a város érdekében elgondolkodik a történéseken, és levonja a megfelelő konzekvenciát.”E szavakat egy rendkívüli sajtótájékoztatón mondta Simon Zoltán 2016-ban. Szerintem abszolút aktuális, és hogyha ezeket ma mondja el, akkor még egyet is tudnék vele érteni.”– mondta Bagó Zoltán. Simon Zoltán nem kért szót, helyette Filvig Géza későbbi hozzászólását tekinthetjük válaszadásnak, amelyben elmondta, hogy a 350 milliós kiadásnövekedésből ez a tétel csak 60 milliót fedez, miközben a város adóbevételei jelenleg 160 millióval a 2019. évi alatt maradnak, ezért az akkori és a mostani helyzet nem összevethető.

Időzítés: pandémia után, energiaválság közepén…

Király Róbert a rendkívül gyenge adóerő-képesség alapján úgy vélte, hogy a kalocsai és környékbeli vállalkozások sem lehetnek erősebbek.
Egyetértett, hogy az adók nominálértékét folyamatosan emelni kell, ám az időzítést nem tartotta megfelelőnek.

Túl vagyunk egy kemény pandémián, most ez az energiaválság is újból a vállalkozókat egy kihívás elé állította. Úgy gondolom, hogy most van elég bajuk e nélkül is, a fennmaradás, a munkahelyek megtartása most az elsődleges céljuk, és ebben az nem segít, hogyha az adón 50%-ot emelünk.”

A képviselő azt is fölidézte, hogy a kampányban Filvig Géza felajánlotta, hogy aktív kormányzati háttérrel bekapcsolja Kalocsát az országos gazdasági vérkeringésbe. Erre válaszul a polgármester kifejtette:

Ezen dolgozom, hogy Kalocsa a gazdaság intenzitásába be tudjon kapcsolódni, hogy a Kalocsa-Paks Duna-híd elkészültével a Paks 2 építésben minél intenzívebben be tudjon a város kapcsolódni, illetve, hogy az üresen álló területeket minél előbb, minél intenzívebb gazdasági tevékenységgel lehessen majd hasznosítani, hogy növekedjenek a bevételek.”

A polgármester arra is rámutatott:

2019-BEN A VÁROS ÖSSZES ADÓBEVÉTELE 791 MILLIÓ FORINT VOLT, 2022-BEN 630 MILLIÓ FORINT. TEHÁT A ’19-ESHEZ KÉPEST 160 MILLIÓ FORINTOS ADÓBEVÉTEL-CSÖKKENÉST SZENVEDETT EL KALOCSA, MIKÖZBEN A KÖLTSÉGEK NAGYMÉRTÉKBEN NŐTTEK.

Kényszerhelyzetben van az önkormányzat ezzel az adóemeléssel, hogy a kötelező feladatokat ellássa. Bízom abban, hogy minden kalocsai vállalkozás ezt megfelelő módon tudja kezelni, és a gazdasági tevékenységét súlyosan nem fogja érinteni.”
Dr. Vincze András képviselő szintén az időzítést tartotta szerencsétlennek.

Én látom, hogy polgármester úr próbál minden eszközzel bevételt szerezni, bevételt növelni, de úgy gondolom, hogy ez az adóemelés ez nem a legjobb időben történik most, sőt, kifejezetten rossz időben. Olyan körülményekkel, olyan kihívásokkal szembesül nemcsak a lakosság, hanem a vállalkozók is, amilyenekkel még soha nem találkoztak.”– mondta a képviselő, kifejtve, hogy több vállalkozó is megkereste, nagyon sokan a pengeélen táncolnak.

Csődveszélyben a vállalkozások?

Az első rezsiszámlák megérkezése már úgy földbe állította őket, hogy már most azt mondják, hogy a talpon maradás a tét. Jön még egy, és nem tudják, hogy mi lesz. Ennek többszörös következménye és hatása lehet, ha munkahelyek szűnnek meg, ami kihatással lehet, van az egyszerű emberekre, a munkavállalókra a kétkezi dolgozókra is”– vélekedett Vincze András, hozzátéve, hogy ha most ezt betetőzik egy adóemeléssel is, ami nem szerencsés, így ettől az intézkedéstől el kell most tekinteni. A képviselő egyúttal elmondta, hogy a jogi és ügyrendi bizottság az előterjesztést nem javasolta elfogadásra.

„Melyik ujjamat harapjam?”

Dr. Körmendy Szabolcs képviselő hozzászólásában megértette, hogy képviselőtársai aggódnak a lakosságért, a vállalkozókért, de nekik a város érdekét kell szem előtt tartaniuk.

Nagyon jól tudjuk, hogy milyen gazdasági helyzet van, de az önkormányzat is ugyanannak a pengének az élén táncol, ahol ezek a vállalkozások. Ez egy olyan tipikus helyzet, hogy melyik ujjamat harapjam?”A képviselő rámutatott: muszáj az önkormányzat gazdálkodását is egyensúlyban tartani.

Tudom, hogy a vállalkozóknak nehéz, megpróbálják még jobban esetleg a nadrágszíjat behúzni, mi is megpróbáljuk, de valahonnan bevételekre kell szert tennünk. Itt az a kérdés, hogy most mi menjünk csődbe, vagy esetleg - nyilván nem kívánom senkinek - mások kerülnek nehéz helyzetbe. Mindegyik rossz”– mondta Körmendy Szabolcs, aki nem látott más lehetőséget az önkormányzat gazdasági helyzetének stabilizálására, mint az adóemelést, ugyanakkor ismertette a pénzügyi és gazdasági bizottság támogató álláspontját, az előtte szóló képviselőktől pedig azt kérte:

Ha azt javasolják, hogy ne szavazzuk meg, akkor mondják meg, hogy milyen ötletük van arra, hogy tudjuk emelni a bevételt?”

Kákonyi István képviselő a gazdaság- és turizmus-fejlesztési bizottság támogató álláspontját ismertette, végül Filvig Géza foglalta össze álláspontját.
A polgármester elmondta:

EGY 1000 NÉGYZETMÉTERES ÉPÍTMÉNYNEK AZ ADÓTÖBBLETE 350.000 FORINT ÉVENTE.

Az időzítéssel kapcsolatosan fölhívta a figyelmet, hogy a stabilitási törvény szerint év elején, január 1-jélvel lehet helyi adót, építményadót emelni, az erről szóló döntést 30 nappal korábban meg kell hozni, tehát csak most van erre lehetőség, évközben nincs.
Ugyanakkor

A KALOCSAI ÖNKORMÁNYZAT IS MOST SZEMBESÜL, 2022 ŐSZÉN, HOGY MEGNÖVEKEDTEK JELENTŐSEN A KÖLTSÉGEI, ÉS A KÖTELEZŐ FELADATOK ELLÁTÁSÁRA KELL KONCENTRÁLNI.

Az óvodákat fenn kell tartanunk, a szociális intézményeket, a közétkeztetési intézményünket fenn kell tartanunk. Nem lenne segítség az a kalocsai vállalkozásoknak, hogyha ezen a három fontos területen az önkormányzat nem tudna helytállni, és fizetésképtelen lenne.”

KORMÁNYZATI MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁST FOG KAPNI KALOCSA, DE A 2023-AS ÉVBEN ARRA LEHET SZÁMÍTANI: MINDÖSSZESEN MINTEGY 350 MILLIÓ FORINTOS KÖLTSÉGNÖVEKMÉNYT KELL A KÖVETKEZŐ KÖLTSÉGVETÉSI ÉVBEN KIGAZDÁLKODNI.

Az építményadó növelés előreláthatólag 60-63 millió forintos pluszt fog eredményezni, úgyhogy még mindig lesz bőven feladat, amit le kell dolgoznunk.”
– mondta Filvig Géza, végül az írásban kiküldött rendeletszöveget változatlan formában bocsátotta szavazásra, amit 7 igen szavazattal 4 nem ellenében a képviselőtestület az elfogadáshoz szükséges minősített többséggel elfogadta.