Szentháromság tér: szabad kezet kapott az érsekség – Azt ígérik, év végére kész lesz az első ütem

Egyedül Szabó Balázs nem szavazta meg a Szentháromság tér átalakításához és az arra irányuló engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges tulajdonosi hozzájárulást megadó határozatot a február 28. délelőttjén tartott képviselő-testületi ülésen.

A koncepciótervet mindenféle műleírás nélkül bocsátották ismertetésre a kalocsa.hu oldalon, és amint az ülésen kiderült, a képviselő-testület elé is. Noha a koncepcióterv maga a műleírás volna, amelynek csupán egy térképi mellékletét ismerhette meg a lakosság, és az őket tulajdonosi jogaikban képviselő önkormányzati testület. Az opponens szerepét a város főépítésze tölthette volna be, az előterjesztésben ismertetett szakvéleménye azonban világossá teszi, hogy e szerepre érdemben nem vállalkozott.

[A főépítészi véleményt, alábbi önálló cikkünkben ismertetjük – A szerk.]

„Nagyvonalú, európai szintű” – A Szentháromság téri terveket így véleményezte a városi főépítész

A főtér kialakításának koncepciója elfogadását kezdeményező előterjesztéshez csatolták a főépítész észrevételeit. Ezeket most változatlan formában közöljük.

bővebben ...

A benyújtott terv a tér kialakításának koncepcióját és az első ütem részleteit tartalmazza, így a további ütemekhez részlettervek kidolgozása szükséges.

A RÉSZLETTERVEK KÉSZÍTÉSE SORÁN KÉRELMEZŐNEK AZ ELJÁRÓ HATÓSÁGOKKAL ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATTAL ELŐZETESEN EGYEZTETNIE SZÜKSÉGES, AZ ÜTEMEKRE VONATKOZÓAN ÚJ TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁST KELL KÉRNI.

A részlettervekkel kapcsolatos egyeztetésekről azonban lényegében lemondott a képviselő-testület azzal, hogy leszavazta a jogi bizottságnak az engedélyes tervekre újabb tulajdonosi hozzájárulás előírását szorgalmazó módosító javaslatát. [Lásd alább!]

A határozati javaslat szövege szerint a mostani döntéssel a Szentháromság téri jövőbeli felújítására vonatkozó tervezési koncepció is elfogadták, és az építési engedélyezési eljáráshoz és kivitelezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást is megadták az első ütemre vonatkozóan. A tervdokumentáció készítése során szaktervezők bevonása szükséges a kérelmező részéről forgalomtechnikai, energiaellátási és közvilágítási, illetve a közművek kialakításának kérdései megoldására.
Az is megkötés, hogy a későbbi ütemek részletterveit újra a testület elé kell majd bocsátani tulajdonosi engedély megadása végett, bár ez a polgármester szerint, amint majd látjuk, nonszensz.

A most kiadott hozzájárulás alapján a tervdokumentáció elkészültét követően a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályával mint engedélyező hatósággal kell felvenni a kapcsolatot. Ezzel párhuzamosan a kérelmezőnek Kalocsa város polgármesterétől településképi véleményt kell kérnie – áll az előkészítő anyagban.

A határozat egyik pontjával az önálló ingatlanon állott

Szentháromság oszlop áthelyezésére is megadták az engedélyt a földhivatali eljáráshoz.

Az előterjesztő Bálint József polgármester már az elején úgy érezte, hogy „ez egy lerágott csont”, amint annak hangot is adott, miközben Vörös Márta főépítész asszonyt a levezető elnöki asztalhoz invitálta, az esetleg fölmerülő kérdések megválaszolására.

Előre „fázunk”

Angeli Gabriella először is

KÖSZÖNETET MONDOTT AZ ÉPÍTÉSZNEK, HOGY A KONCEPCIÓBAN A KÉRÉSÉNEK MEGFELELŐEN A FÁK VISSZAÜLTETÉSRE KERÜLNEK, ÉS UGYANANNYI FA LESZ, MINT AMENNYI MOST VAN.

Mivel – a műleírás, illetve a kertészeti beavatkozásokat jelölő tervlap híján – másból eddig nem derült fény arra, hogy az érsekségnek további fakivágási tervei volnának, ezért az ülés után rákérdeztünk a képviselő asszonynál, hogy jól értettük-e, hogy ő a fák visszaültetését kérte.

Angeli Gabriella munkatársunknak elmondta, hogy így van, és hozzátette: az előzetes egyeztetések során olyan elképzelés is fölmerült, amely szerint a lakosság által megismert terven jelzettnél lényegesen nagyobb lett volna a burkolt felület, a kivágásra ítélt – a lakosság által megismert terven viszont szereplő – fák helyén is.

A közzétett terv ugyan a Hotel Kalocsa előtt álló fákat nem jelöli, ugyanakkor

AZ ELŐTERJESZTÉSBEN ISMERTETETT EGYIK LAKOSSÁGI ÉSZREVÉTELRE ADOTT VÁLASZÁBAN A MÉRNÖK ASSZONY KIJELENTI, HOGY A TÉREN AZ ÉPÜLETEK ELŐTT ÁLLÓ FÁK MENNYISÉGE ÉS TÖRZSÁTMMÉRŐJE NEM CSÖKKEN.

A végeredményt majd meglátjuk.

Év végére kész lesz?

Angeli a konkrét befejezési időpontokra, konkrétan az első ütem lezárásának tervezett időpontjára is rákérdezett. Vörös Márta érseki főépítész elmondta:

Az első ütem ez év végére szeretne elkészülni, legalábbis a jelen tudásunk szerint Az első ütem nem érint már olyan mély rétegeket, ami régészeti feltárási munkákat tenne szükségessé, így ez már nem zavarja majd meg a folyamatot – tette hozzá.

Minden készen áll, az anyag ott van kalodában, az a terület, amely most gödörként aposztrofált terület, előkészítve áll arra, hogy a cékátét elkezdjünk készíteni, és arra burkolatot, ugye, megindítsuk. [A ckt beton alacsony cementtartalmú transzportbeton, amely szerkezeti betonnak szerény teherbíró képessége miatt nem alkalmas, útépítéshez és térkő betonágy készítéséhez használatos – A szerk.]

A csapadékvíz-elvezetés gerincének kiépítését már elvégezték, más közműkiváltási munkákkal együtt. Rövidesen már lesz vállalkozójuk is a munkára, a folyamat az ajánlattétel stádiumában van – hangzott el. A mérnök kijelentette, hogy az engedély megszerzése után azonnal megkezdik a munkát, és ez év végéig szeretnék is befejezni az eső ütemet.

Van műleírás, de nekünk nem mutatják meg…

A város honlapján közszemlére tett vázlat értelmezési nehézségeit sok hozzászóló is észrevételezte.
Szabó Balázs egyik kérdése is az volt, hogy ez a koncepció a térképen kívül le van-e esetleg írva valahol, hogy írásban is lássuk.

Vörös Márta válasza szerint szöveges munkarészek is tartoznak a koncepciótervhez. A válaszból az is kiderült, hogy engedélyezési tervhez még szakági munkarészek is tartoznak, de a mérnök szerint a szöveges munkarészeket a koncepcióhoz nem kell mellékelni.

[Valójában a térkép annak melléklete, a nélkül a helyszínrajz félkarú óriás félszemű törpe. Szabó Balázs fölvetése tehát, hogy „írásban is lássuk” a tervet, teljesen jogos volt, és arra tehát a válasz: nem.]

A képviselő azt is megkérdezte, hogy mi volt annak az akadálya, hogy már tíz évvel ezelőtt nem ezzel a koncepcióval kezdték meg a munkákat.

A válasz szerint

ENNEK „EGÉSZ EGYSZERŰEN PÉNZÜGYI AKADÁLY VOLT”.

Eszerint azért láttak tehát koncepcióterv nélkül a bontáshoz és építéshez, mert mindig csak azt csinálták meg, amire forrást tudtak szerezni.
Az érseki főépítész tehát azzal magyarázta, hogy megfelelő tervezés nélkül indították meg a téren folyó munkákat, hogy nem tudta, hogy a tervekből mit tud majd megvalósítani.
A „nonszensz” kifejezés elhangzott ugyan az ülésen, de nem ezzel kapcsolatban, holott ez tényleg az.

A mérnöknő azt is elmondta, hogy „előbb ki kellett fejteni a földből azt a régészeti múltat, azokat a korabeli templomtesteket, hogy valójában tényleg ott vannak-e”.
[Az, hogy ott vannak, pontosan tudható volt: épp ez volt a múlt század eleji két feltárás eredménye – A szerk.]

A képviselőnek a közlekedés rendezésére vonatkozó elképzeléseket firtató kérdésére adott válasz szerint

A KOSSUTH LAJOS UTAT ÉS A SZENT ISTVÁN KIRÁLY UTAT ÖSSZEKÖTŐ ÚTSZAKASZ NEM SZŰNNE MEG.

A településfejlesztési koncepció vizsgálja az út kiváltásának lehetőségét, de jelenleg erre nem látható forrás, így

A BEMUTATOTT KONCEPCIÓ A VÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉT NEM BEFOLYÁSOLJA.

A tér visszatér?

Bolvári Ferdinánd azt kérdezte, hogy az első ütem lezárásával visszakapja-e a város a burkolt felületeket és a gesztenyefák alatti, felvonulási területként használt térrészt.

A válasz szerint a munkát az Astriceum és a kastély telkének határától kezdik majd meg, később pedig a már leburkolt felületen engedik át a gyalogos és kerékpáros forgalmat. A gesztenyefák alól folyamatosan fogy majd a burkolóanyag a munka haladtával, így egyre nagyobb terület szabadul majd föl ott is – hangzott el.

A képviselő később azt javasolta, hogy a másik két ütemet úgy tervezzék, hogy a közterületet felvonulási területként minél kisebb mértékben vegyék igénybe.

Templomi belépő – Most akkor hogy van ez?

Emellett Bolvári az 500 forintos templomi belépőt is kifogásolta, mondván, hogy az nagyon bántja a kalocsaiakat. Úgy vélte, hogy türelme fejében a lakosság megérdemelné, hogy a kalocsai lakcímkártyával rendelkezők ingyen látogathassák a Nagytemplomot.

A mérnökasszony szerint erre megvan a lehetőség, amióta megnyitották a székesegyházat. Mégpedig oly módon, hogy a plébánián száz darab jegyet biztosítottak 2016. június 29. óta, amelyet ott lehet átvenni a kalocsai igazolvánnyal rendelkező lakosoknak. Ezt a mai napig alig vették igénybe – mondta Vörös Márta.

A FÉLREÉRTÉSBEN – HA TÉNYLEG ARRÓL VAN SZÓ – SZEREPE LEHET ANNAK A TÉNYNEK IS, HOGY AZ EDDIGI, SAJTÓBAN MEGJELENT KÖZLÉSEK SZERINT EZ NEM A KALOCSAIAKRA, HANEM A BELVÁROSI PLÉBÁNIÁHOZ TARTOZÓKRA VONATKOZOTT VOLNA, AMENNYIBEN AZ EGYHÁZI ADÓT BEFIZETTÉK.

Hogy melyik volt igaz, egyelőre nem világos.

Kész tények – A polgármester a túszul ejtett térrel „zsarolta” a testületet

Angeli Gabriella a polgármestertől azt kérdezte, hogy ha a testület nem fogadná el most ezt a koncepciót, akkor a város elsőszámú felelős vezetőjeként milyen elképzelése volna arra vonatkozóan, hogy hogyan és mikor lenne rendbe téve a Szentháromság tér.

Bálint József szerint ez esetben jogosan vetné föl az érsekség, hogy a város akadályozza a munkát.

Ha a képviselő-testület nem járul hozzá, akkor egyelőre leáll minden. Így marad, ahogy van, és akkor nézzük tovább [a gödröt]. És akkor az érsekség nyugodtan azt mondja, hogy kérem szépen, mi csinálnánk, kérnénk az engedélyezést, de a tulajdonos azt mondta, hogy nem. SŐT, MÉG A KÉSZ TERVEKET SEM AKARJA LÁTNI A TESTÜLET.

A jogi bizottság ugyanis azt javasolta, hogy az engedélyezési tervet is kérjék be jóváhagyásra a testület elé, amitől Bálint József igyekezett eltéríteni a testületet – sikerrel.

Dr. Filvig Géza a jogi bizottság elnökeként ismertette a bizottság módosító javaslatát. Azt javasolták, hogy

AZ ELSŐ ÜTEM VONATKOZÁSÁBAN KÉSZÜLŐ ENGEDÉLYEZÉSI ÉS KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓNAK AZ ENGEDÉLYEZŐ HATÓSÁGHOZ TÖRTÉNŐ BENYÚJTÁSÁT MEGELŐZŐEN ÚJABB TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁSRA HOZZÁK AZT A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ELÉ.

Ezzel kapcsolatosan az a véleményem, hogy a hatósági ügyekbe a képviselő-testület ne avatkozzon bele! (…) Az, hogy még egyszer tulajdonosi hozzájárulás, ez nonszensz. – mondta Bálint József, ami vagy tévedés, vagy szándékos csúsztatás, ugyanis a bizottság a hatósági engedélyezési eljárás előtt javasolta volna szemrevételezni a tervet, hogy szándékainak és a város érdekeinek megfelelő formában kerüljön benyújtásra.
Tehát

A HATÓSÁGI MUNKÁBA VALÓ BEAVATKOZÁS SZÓBA SEM KERÜLT.

Ugyanakkor – látva az érsekség terveinek állandó változékonyságát, valamint a megvalósulás esetlegességét – a javaslat indokoltnak tűnik.
Aki építtetett már házat, vagy bármit, az tudja, hogy inkább az tűnik nonszensznek, hogyha egy tulajdonos nem kívánja látni az engedélyezési tervet a hatósághoz történő benyújtása előtt.

ILYENKOR A MÉRNÖK VÁLLAT VON, ÉS ELGONDOLKODIK A MEGRENDELŐJE MENTÁLIS KÉPESSÉGEIN.

Vörös Márta azt mondta, hogy az engedélyezési és kiviteli tervek nem fognak nagymértékben eltérni a bemutatott koncepciótól, inkább azt műszaki részletekkel egészítik majd ki.

A kapott válaszok tanulságait Angeli Gabriella így összegezte:

A tulajdonosi hozzájárulásra vonatkozó kérdésemre adott válaszából egyértelmű, hogy ha azt szeretnénk, hogy a Szentháromság tér minél előbb készen legyen, év végére ez megvalósulhasson, akkor a képviselő-testület ne támasszon semmiféle aggályt, meg kell szavazzuk ezt a koncepciót. „ÍGY VAN”

– reflektált a polgármester.

Angeli képviselő asszony a jogi bizottság fölvetését úgy értelmezte, hogy a képviselő-testület azt szeretné, hogy a részlettervek kerüljenek még egyszer vissza a testület elé, és ne csak egy polgármesteri felhatalmazást adjon a testület az egyetértéshez.

Így értette? – kérdezte Filvigtől, aki azonban nem kapott szót ekkor, helyette Bálint József még egyszer elmondta, hogy a hatósági ügyekbe a képviselő-testület nem avatkozhat bele, noha most sem volt erről szó, Angeli ugyanis helyesen értelmezte a képviselőtársa által elmondottakat.

Ez nem jelenti azt, hogy a képviselő-testület ne ismerhetné meg a terveket, ennek semmi akadálya nincs – tette hozzá a polgármester, aki szerint túl van dimenzionálva a kérdés, hiszen azt már felrakták a kalocsa.hu holnapra is, véleményezte a lakosság, részben írásban, és ezeket figyelembe vették.

Bálint József mikrofonjába behallatszott, amint a további felszólalások közben ezzel kapcsolatban a következőket suttogja:

A jogi bizottságot leszavaztatom. Mondd meg a többieknek is, nemmel szavazunk! [NÓ KOMMENT.]

Vörös Márta az elhangzottakhoz azt fűzte hozzá, hogy a városi főépítésszel és a városgazdával is folyamatosan egyeztettek.
[A főépítész véleményezte is a koncepciót, az előterjesztésben idézett szakvéleményét külön cikkben ismertetjük.]

Mi a képviselő-testület feladata?

Török Ferenc örömét fejezte ki, hogy eljutottunk erre a pontra, és maximális egyetértését fejezte ki a polgármester által elmondottakkal kapcsolatban.
Szerinte

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETNEK A FELADATA AZ, HOGY A HOZZÁJÁRULÁST MEGSZAVAZZÁK ÉS ONNANTÓL ADJÁK ÁT A SZAKEMBEREKNEK EZT A FELADATOT. ŐK FOGJÁK TUDNI. HAGYJUK DOLGOZNI A SZAKEMBEREKET!

– mondta Török.

[Hasonlóképp a Csilás park Foktői út bekötéséhez, vagy a Foktői úti híd útkanyarulatához. Emlékezetes: e helyeken minden laikus számára nyilvánvaló volt, hogy az alkalmazott megoldás nem alkalmas a közlekedési igények kielégítésére, de a mérnökök döntötték el a kérdést. Ez az egyik helyszín tetemes pluszköltséget, a másik az utólagos korrekció ellenére is máig fönnálló közlekedési akadályt okozott…]

Simon Zoltán is úgy vélte, hogy a képviselő-testületnek mindenképpen zöld utat kell adnia a megvalósításhoz.

„Márta, ne reagáljon”

Szabó Balázs nem akart kerékkötője lenni a tér felújításának, de ő azt nehezményezte, hogy a koncepció miért csak egy ekkora térképvázlaton szerepel – két ujja közt tartva meglobogtatta az A/4-es papírlapot.

Márta, Márta! Ne reagáljon! Hallatszott be a polgármester mikrofonjába újfent.
Szabó Balázs nem értett egyet az előtte szólókkal:

Én nem értek ezzel egyet, amit kaptam válaszul, hogy egy koncepciónak nem kell írásban is jelen lenni, és azt nem kell látnunk írásban is.

Szabó hozzátette, hogy ha nem lett volna ott a két egyeztetésen, akkor fogalma sem volna, hogy pontosan mi is ez a koncepció.

Ugyanez volt a baja az első ütem munkafolyamatainak behatárolásával, ő e kérdést illetően is azt szerette volna, hogy ha konkrétan a munkafolyamatokra lebontva látják ezt az első ütemet, hogy tudja, mire szavaz.

Meg kell szavaznom a felújítása vonatkozó koncepciót. Jelen pillanat egy térképvázlatra tudok szavazni. Számára fontos volt, hogy a kamera és a sajtó képviselőinek jelenlétében kimondják, hogy az első üzemben útlezárásra nem kerül sor, és ahhoz kapcsolódóan nem lesznek további régészeti feltárások.

Ám azzal a kérdésére adott válasszal nem tudott egyetérteni, hogy azért nem a koncepció megalkotásával kezdték a munkát, mert nem volt meg rá a forrás, hiszen, amint elhangzott, a többi ütemre most nincs meg a forrás.
Ebben némi ellentmondást érzékelt, főleg tekintetbe véve, hogy a burkolóanyagot a teljes felújításra évekkel ezelőtt beszerezték.

Vörös Márta ezt korrigálta, azzal, hogy csak az első ütemre van meg a burkolóanyag. Amint elmondta, 3600 illetve 4200 összterületre van meg a burkolat. A tér teljes területe 12.000 négyzetméter, sőt több, igaz, hogy annak nagy részét a templomtestek foglalják el.

Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy korábban a főépítész azt nyilatkozta, hogy pontosan ott lesz burkolat, ahol eddig volt, ahol pedig nem, ott eztán sem lesz. A korábbi burkolt terület viszont a 7.800 négyzetméternél kisebb felületet borított. A sok azonos kútfőből származó, egymásnak ellentmondó információ miatt nehezen igazodunk el, hogy inkább az érseki főépítész korábbi kijelentéseinek, vagy Vörös Márta mostani nyilatkozatának higgyünk.
Ezért aztán

TÉNYLEG HASZNOS, ÉS SZAKMAILAG MINDENKÉPP ELVÁRHATÓ LETT VOLNA A KONCEPCIÓ ISMERTETÉSE, ANNAK EGYIK MELLÉKLETE HELYETT.

Amikor a koncepció egészéről akart beszélni Szabó, akkor a polgármester arra figyelmeztette, hogy a mostani vitának a későbbi ütemek nem képezik tárgyát.
Ez azonban megint csak nem fedte a valóságot, ugyanis a határozat egyik pontja a teljes koncepció elfogadását célozta.
Végül kifejtette kifogásait a négyszöges téralakítással kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a Katona-ház benyúlik ebbe a térbe.

Kényszerpálya?

Szabó amiatt is aggódott, hogy kényszerhelyzetbe hozza magát a testület, ha megszavazzák a koncepciót, aminek szöveges műleírását sem ismerhették meg, hiszen akkor innentől kezdve bármire azt lehet mondani, hogy a képviselő-testület megadta az áldását rá. Ezt ő szeretné elkerülni. Ezért azt javasolta, hogy külön napirendi pontként szavazzanak az első ütemhez adandó hozzájárulásról, és külön a javaslat többi részéről, benne a jogi bizottság módosító javaslatával, amit ő maga egyébkánt támogatott.

Erre azonban a testület mindössze négy tagja szavazatot igennel, Szabónak a javaslat két részére bontását célzó javaslatát pedig három igen szavazattal utasította el a testület.

A VÉGSZAVAZÁSNÁL EGYEDÜL SZABÓ BALÁZS TARTÓZKODOTT,

a többi képviselő a nyilvánvaló aggályok és eddigi rossz tapasztalatok ellenére támogatta a koncepció elfogadását, valamint az első ütem megvalósításához való hozzájárulás megadását.