Elstartolt a sportnap – A kalocsai GYIÖK a Nemzetköz Diáknapot ünnepli vele

Az óvodások lelkesen, vidáman teljesítették a rájuk rótt napi mozgásadagot, amit a körültekintő szervezők szellemi játékokkal, kirakóval, memóriajátékkal fűszereztek, pihentetésképp. A nap programja pontosan fél tízkor vette kezdetét, az összes kalocsai óvodás közös bemelegítésével.

A vidám, zenés ugrabugra után több csoportban, forgószínpad jelleggel mozgatták meg a kicsiket az őket kísérő pedagógusok és a szervezők. Voltak ügyességi és gyorsasági feladatok, de „pihenésképp” az elmét is megdolgoztatták egy-egy kirakó-, illetve memóriajátékkal.

Képgaléria megtekintése (25 db kép)

EZT MEGELŐZŐEN KINYÓNÉ LAKATOS MELINDA ALPOLGÁRMESTER ASSZONY NYITOTTA MEG A SPORTOLÓKÉNT SZÍVÉHEZ KÖZELÁLLÓ RENDEZVÉNYT.

A folytatásban pedig gyerekfoci, valamint röplabda következik, ezek délután háromig tartanak. A következő program este fél kilenckor kezdődik, így az előtt lesz alkalma szusszanni egyet annak is, aki a délelőtti programokban is érdekelt volt.

AZ ÉJSZAKAI FOCI ELŐTTI MEGLEPETÉSRŐL MEGTUDTUK, MI LESZ AZ. NANÁ, HOGY NEM LŐJÜK LE A POÉNT!

Portálunkat a helyszínen Mezey Gabriella ifjúsági referens tájékoztatta, aki ezt is elmondta, hogy a sportnap apropója a Nemzetközi Diáknap, amelyről a kalocsai GYIÖK hagyományosan ezzel a rendezvénnyel emlékezik meg.

Képgaléria megtekintése (25 db kép)

A NEMZETKÖZI DIÁKNAP, BÁR NÁLUNK NEM GYÖKERESEDETT MEG MÉLYEN A KÖZTUDATBAN, DE EGYÁLTALÁN NEM ÚJ KELETŰ: KÖZEL HETVEN ÉVE ÜNNEPELJÜK. BÁR AZ ÜNNEPLÉS SZÓ LEHET, HOGY NEM IS A LEGMEGFELELŐBB IDE.

Ugyanis eredete szomorú eseményhez köthető, így inkább megemlékezés ez a nap, mintsem ünnep – írta pár éve az alaklomra a Kárpátalja.ma című, Ukrajna területén élő magyarok életével foglalkozó hírportál.
A nap történetét így idézik föl:

1939. NOVEMBER 17-ÉN ADOLF HITLER PARANCSÁRA AZ ÖSSZES CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYT BEZÁRTÁK. KILENC DIÁKVEZETŐT KIVÉGEZTEK, 1200 PROFESSZORT ÉS DIÁKOT PEDIG KONCENTRÁCIÓS TÁBORBA HURCOLTAK. Mindezt annak megtorlásaként, hogy egyetemisták október 26-án, a csehszlovák államiság ünnepén békés tüntetést tartottak a német megszállás ellen. Hitler személyesen telefonálva követelte a tüntetés azonnali feloszlatását. A nácik a tömegbe lőttek, amelynek Jan Opletal orvostanhallgató és Václav Sedlácek, 22 éves pék áldozatául esett. Opletal temetésén a Gestapo tüntetést provokált, így másnapra Hitler rendkívüli tanácskozást hívott össze, ahol „Sonderaktion Prag vom 17. November 1939″ néven határozott intézkedéseket fogadtak el. Ennek értelmében végeztek ki kilenc diákvezetőt, és hurcoltak el a Sachsenhausen-Oranienburg koncentrációs táborba 1200 professzort és diákot. A lágert a diákok nagy többsége ugyan 1942-ig elhagyhatta, azonban 35 közülük életét vesztette.

Az események hatására

A NEMZETKÖZI DIÁKTANÁCS 1941-BEN NEMZETKÖZI DIÁKNAPPÁ NYILVÁNÍTOTTA NOVEMBER 17-ÉT, AMELY FÉL ÉVSZÁZADDAL KÉSŐBB ISMÉT BEVONULT A TÖRTÉNELEMBE

– írta cikkében a Kárpátalja.ma, a továbbiakban megemlékezve a napot közel harminc éve újra aktuálissá tevő csehszlovákiai „Bársonyos forradalom”-ról is, amelynek során a kommunista rendszer ellen 1989. augusztusától októberéig Prágában és Brünnben voltak nagy tüntetések. 

A kezdetben az állambiztonság által elfojtott, mégis egyre növekvő számú tüntetőt felvonultató demonstrációk meggyőzték a csehszlovák kommunista pártot, hogy végül viszonylag békés keretek között adja át a hatalmat az emberjogi mozgalomnak.

A BÁRSONYOS FORRADALOM ELINDÍTÓJA A CSEH DIÁKOK ÁLTAL A NEMZETKÖZI DIÁKNAPRA, A ’39-ES ESEMÉNYEK ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓJÁRA SZERVEZETT TÜNTETÉS VOLT.