Necrolog egy méltóbb halálra érdemes tölgyfáért – SZAVAZÁSSAL!

A HATALMAS TÖLGYFA EDDIGI ÉS EZ UTÁNI SORSÁT AZÉRT IS ÉRDEMES VÉGIGGONDOLNI, MERT ABBAN BENNE VAN EGÉSZ SZERETETT ÉRSEKKERTÜNK JÖVŐJE IS.

Egy hete halott. Nagypéntek után két héttel dőlt le az Érsekkert bejáratánál 200 éve rendületlenül álló, akkorra már torzóvá csonkított, de így is monumentális tölgyfa.
És harmadnapra nem támadott föl.
Pusztulását videoriportban és fotógalériával dokumentáltuk.

Az érsekkerti Öreg Tölgy utolsó napjai – Kivágását videoriportban és fotógalériával dokumentáltuk

A KALOhírek élő közvetítésben tudósított a szomorú eseményről: a minden kalocsai családban családtagnak számító famatuzsálem kivágásáról készült helyszíni videóinkat – köztük olyat is, amely most látható először – itt kronológiai sorba rendezve nézheti meg!

bővebben ...

Sokan kételkedünk bene, hogy tényleg meg kellett-e halnia, vagy élhetett volna még, megfelelő beavatkozásokkal esetleg meg is lehetett volna hosszabbítani az életét, mindannyiunk, illetve unokáink, dédunokáink és azok gyermekeinek örömére.
Mások abban kételkednek, hogy pár évnél tovább élhetett-e volna még.
De:

AKI AZT ÁLLÍTJA, HOGY AZ ÖREG TÖLGY MÁR MAGÁTÓL KIPUSZTULT, LÁBON KISZÁRADT, KIODVASODOTT (…) AZ VAGY HAZUDIK SZÁNDÉKOSAN TÉVESZTI MEG A KÖZVÉLEMÉNYT, VAGY NINCS A MEGFELELŐ INFORMÁCIÓK ÉS/VAGY ÍTÉLŐKÉPESSÉG BIRTOKÁBAN.

Kétségtelen, hogy a fa déli oldalát kikezdték a farontó bogarak, de ez csak a kéreg alatti részeket érintő probléma, ami ráfordítással még akár hosszú időre orvosolható lehetett volna.
Az is tény, hogy a fa szöveteiben már megkezdték lebontó munkájukat azok a gombák, amelyek a következő 1-2 évtizedes időszakban a faanyag értékét rontó álgesztesedést, később korhadást, az élő részek fokozatos elhalását okozták volna. De az is igaz, hogy egy ekkora fán ez a folyamat akár félszáz évig, vagy tovább is eltarthat, így akár a ma születettek unokái is láthatták volna a matuzsálemet, pláne, ha megkapta volna a kellő „támogatást”.

Az, hogy a fa magától kipusztult,”lábon száradt” volna, az éppúgy nem fedi tehát a valóságot, ahogyan tavalyelőtt ősszel a szabadtéri színpad mögötti fákra sem volt igaz. Csak azok, szegények épp aludtak, és ezért nem tudtak szólni. Ez viszont minden rügyéből hajtott, jelezvén, hogy ő még él, élni akar.

AZ AKKORI DÖNTÉSBŐL, AHOGY SZÁMOLGATTAM, LEGALÁBB 8-10 KÖBMÉTER KIVÁLÓ FŰRÉSZÁRU KELLETT, HOGY KELETKEZZEN, AKÁR SOKKAL TÖBB IS, ÉS MELLÉ SZÉLDESZKA, TŰZIFA ROGYÁSIG.
EBBEN A RÖNKBEN – TEHÁT CSAK AZ ALSÓ 3-4 MÉTERBEN – SZINTÉN JÓ PÁR KÖBMÉTER KITŰNŐ FAANYAG VAN

– hacsak a vágástól körülbelül egy méterre lévő rovarok rágta rész nem károsodott mélyebben.

A KIVÁGÁS INDOKAI KÖZT SZEREPELT, HOGY A KALOCSA SZÍVE MUNKÁLATAI A FA GYÖKÉRZETÉNEK EGYHARMADÁT KÁROSÍTOTTÁK.

Ami így kissé pongyola megfogalmazás, mivel egy ekkora fa gyökérzetének egyharmada is több száz köbméter földben helyezkedik el, és annyit itt biztosan nem mozgattak meg.
És mit mondott erről a tervdokumentáció megfelelő munkarésze?

A következő érv az szokott lenni, hogy „ha valakire rádől a fa, akkor kié a felelősség?”

Pedig ez egyszerű:

HA VIHARBAN VALAKI EGY ILYEN ÖREG FA ALÁ ÁLL, ÉS RÁSZAKAD EGY ÁG, AKKOR AZÉRT UGYANAZÉ A FELELŐSSÉG, MINT AZÉRT, HA VALAKI A MEZŐN ÁLL A VIHARBAN, ÉS BELECSAP A VILLÁM.

Aligha volt veszélyes

Ahogy a földön fekvő „tetemet” körbenézegettük néhány bámészkodóval együtt, jól láthattuk, hogy a fának csak egyetlen vastag ága volt, amelyet tőből valóban el kellett volna távolítani, mivel tényleg elhalt, kiodvasodott. Ez a már korábban csonkolt ág végén is messziről látszott, ezért nem kellett volna kivágni a fát, pláne, hogy az is látszott, hogy a többi csonkolásnál szépen gyógyult a fa. Ezekről néhány elhalt oldalágat kellett volna csak eltávolítani.
A gallyakon viszont olyan eréllyel fakadt, hogy csoda!

De hiába:

HA OTT A SZAKVÉLEMÉNY, HOGY A FA ELHALT, 60%-BAN ÁTODVASODOTT, BALESETVESZÉLYES, MENTHETETLEN, AKKOR KI UTASÍTANÁ EL A KIVÁGÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSÉRE BEADOTT KÉRELMET?!

Dolgozik a fűrész!

Egyes liberális országokban bizonyos feltételek teljesülése mellett engedélyezik az eutanáziát. A kegyesen ’jó halálnak’ mondott eljárás során a páciens orvosilag ellenőrzött körülmények közt, szándékosan lép ki az életből, esetleg szerettei körében.

EZEN A FÁN AZ EUTANÁZIA NEM ÖNKÉNTES VÁLTOZATÁT HAJTOTTÁK VÉGRE TEHÁT, MIVEL ŐT NEM KÉRDEZTE MEG SENKI.

Mi pedig most úgy jártunk, mint Hollandiában a legkisebb unoka, akinek senki sem szólt a nagyi elhatározásáról. Illetve utólag ráírtak telefonon, hogy

a nagyi délután átkelt. Nagyon szépen sikerült neki, még mosolygott is. Gyere a nagynénédhez, most van halotti tor, itt az egész család! – puszi, anyád PEDIG MI IS SZERETTÜNK VOLNA ELBÚCSÚZNI TŐLE, OTT LENNI VELE, MÉG EGYSZER, MEGÖLELNI, TALÁN KÉRDEZNI IS TŐLE VALAMIT, ELMERÜLNI IDŐTLENSÉGÉBEN, ÉS AZ ÁRNYÉKÁBAN ÁLLVA ÉREZNI MÉG EGYSZER NYUGODT, BÖLCS DERŰJÉT…

E sorok írója különösen fájlalja, hogy a sajtóból, ilyen méltatlan körülmények közt kellett értesülnie a fa kivágásának szándékáról, mert tavalyelőtt ősszel – annak az esetnek kapcsán, amikor meglátásom szerint egy kivételével teljesen hamis indokok alapján vágtak ki gyönyörű, bár kezelést igénylő, de még életerős tölgyfákat a szabadtéri színpad mögötti területen – szerkesztőségünk kifejezetten kérte, hogy ha a nagy tölgyfára is sor kerülne, akkor jelezzék felénk.
Ez sajnos nem történt meg, ami annak tükrében még inkább elgondolkodtató, hogy más orgánumok viszont – köztük kereskedelmi médium is – kapott előzetes értesítést.

PERSZE, VAN, AKI SZERINT NEM KELL ILYESMIRŐL ELŐRE SZÓLNI

– politikatörténeti párhuzamként vesd össze a mocsárlecsapolás vs. békák esetének dilemmájával, Kóka János munkásságából! Akik így gondolják, úgy vélik, hogy

AZZAL CSAK LOVAT ADNÁNK A TERMÉSZETVÉDŐK, LOKÁLPATRIÓTÁK, MEG MÁS HÓBORTOSOK ALÁ, AKIK CSAK HÁTRÁLTATNÁK AZ „ELKERÜLHETETLENT”, AKADÉKOSKODNÁNAK, TALÁN MÉG TÜNTETNÉNEK IS...

Ám, ha valóban indokolt a dolog, amit több különböző fajta vizsgálat által egymástól független szakértők is megerősítenek, akkor előbb-utóbb megnyugodnának a kedélyek.

HA ELFOGADJUK, HOGY NINCS MÁS MEGOLDÁS, AKKOR SZERINTEM ELÉG KÉZENFEKVŐ, HOGY ENNEK A FÁNAK A KÜLÖNLEGESSÉGÉT, A HELY SZELLEMÉVEL VALÓ EGYBEFORRTSÁGÁT FÖL LEHET HASZNÁLNI A VÁROSI KÖZÖSSÉG ÉPÍTÉSÉRE.

Lehetett volna tartani nagy búcsúztató ünnepélyt, brainstorminggal egybekötve, hogy mihez kezdjünk majd vele, mármint a különleges faanyaggal, illetve arról, hogy mi kerüljön a fa helyére, a fájdalmasan tátongó hiány betöltésére.

Egymás után nyerjük a közösségépítést, társadalmi kohéziót erősítő pályázatokat – százmilliós nagyságrendben jött pénz ilyesmire az elmúlt időszakban.

SENKINEK SEM JUTOTT ESZÉBE, HOGY ENNEK A FÁNAK A MAGA EGYEDISÉGÉVEL, A KALOCSAI NÉPLÉLEKBE VALÓ BEÁGYAZOTTSÁGÁVAL MICSODA KÖZÖSSÉGTEREMTŐ EREJE LEHET?

Holnap egy lépéssel tovább is megyünk. De most:

SZAVAZZON!

Holnap tehát visszatérünk, és azon is eltűnődünk, hogy mivel töltsük be a fa kivágása okozta hiányt ott, a helyszínen, illetve, hogy hol, hogyan hasznosuljon a már csak eredete miatt sem mindennapi faanyag, és, hogy egyáltalán ki, milyen módon dönthet erről.

Persze, sokan legyintenek csak, mondván: „ugyan már, egy nagy halom fa!”
Épp ezért nagyon kíváncsi vagyok, hogy

VAJON HÁNY EMBERNEK VOLT FONTOS EZ A FA?!

Lássuk, hányan akarnak bekapcsolódni szavazásunkba!

Az oldal támogatója a Hufbau-Akker szaküzlet. További akciós termékekért ide kattints!