Minden fűvágó eszközt az Érsekkertbe vezényeltek – Nagy a sürgés-forgás, jól haladnak a Paprikafesztivál előkészítő munkálatai

A Paprikafesztivál nem csak az ide látogatókat, de az itt élőket is felüdíti, feltölti élményekkel, kikapcsol bennünket a hétköznapi robotból, hogy mindazt, amit a városi lét  nyújthat, ilyenkor koncentráltan, némi büszkeséggel, barátok, rokonok társaságában élvezzük.

Mielőtt a város ősparkjában, az Érsekkert árnyékot nyújtó, évszázados lombos fái alatt vendégeinkkel, ezúttal gondozott sétányokon, a virágszigetek, frissen nyírt bokrok, a szépen karbantartott szökőkút mellett elhaladnánk, a fesztivál helyszínén egy kis szemlét tartottunk.

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

És láss csodát! Amit egész évben, szinte az egész város területén hiányoltunk, az itt most megvalósul.

Napok óta minden létező fűvágó eszközt, a kistraktoroktól a motoros fűvágókon  át a damilos szegélyvágókig az Érsekkertbe vezényeltek.

Kedd reggel 12 ilyen eszközt sikerült összeszámolni. Ugyan motoros fűvágó még mindig lenne, ám több ember már nincs a közmunkások számának csökkenése miatt. Több helyen még halmokban áll az összegyűjtött fű, falevelek, ágak, de ezt már egykettőre el fogják szállítani. Az időzítéssel sincs baj, szombatig legfeljebb millimétereket nő a gyep, utána már úgyis a vegetációs időszak vége kezdődik.

Öröm látni ezt a készülődést, ami egy kicsit arra hasonlít, amikor a lakodalomra készülő család a násznép fogadása előtt mindent kitakarít, rendbe teszi az utcát, az udvart, nehogy szó érje a „ház elejét.”

A vendégvárás, a vendéglátás mindig felelősséggel jár, és bizony

a hétköznapok kalocsai közállapotait látva, némi izgalommal szemléltük, hogy legalább ott, ahol a legtöbb vendég koncentrálódik, rend és tisztaság, ápolt, kulturált környezet fogadja majd az ide látogatókat.

Ez már bizonyosan így lesz.

Képgaléria megtekintése (14 db kép)

Sajnos a főtérrel egyelőre nincs mit tenni, legfeljebb a földhányásokból kinövő, lassan embermagasságú gazt azért érdemes lenne még péntek, a testvérvárosok delegációinak érkezése előtt kihúzgálni, még ha építési terület is. Egy közmunkás úgy egy órás munkájáról beszélünk, bár ezt a Parkgondozó munkatársai és az önkéntes Gerillakertészek tudnák igazán megmondani.

Ha vendég jön a házhoz, illik félre tenni a veszekedést, az ellentéteket, nem ilyenkor kell politikai és egyéb küzdelmeket folytatni, élés kritikákat megfogalmazni, hiszen

akik itt élnek, azoktól egy valamit nem lehet elvitatni: valamennyien kalocsaiak, a lelkünk mélyén valamennyien kalocsai lokálpatrióták vagyunk.

Földrajzi fekvésünk révén kicsi egyedülálló a helyzetünk, hiszen a Kalocsánál nagyobb és gazdagabb városokat, Baját, a Duna jobb partján Paksot más léptékkel mérik, de a kettőnek együtt nincs akkora hírneve az országban, világban, mint Kalocsának. Még Szekszárdnak sem, holott az a borvidéke, a Dunán-túli dombság révén egyre nagyobb ismertségre tesz szert itthon és külföldön.

Annyit mindenkinek érdemes tudni, hogy ezúttal a Paprikafesztivál már megszokott színhelyeiben változás történik: a Dózsa középiskolától indulva, a felvezető sétányon, parkolóban, egészen az Érsekkert főbejáratáig osztják ki a főzőhelyeket, az eddig jelentkezett csapatok és egyéni főzők számát tekintve legalább ötvenet.
A kirakodóvásárra emlékeztető sátrak és árusok ezúttal az Érsekkertben kapnak helyet. Ez ugyan csak formai változásnak tűnik, de tartalmi jelentősége is van annyiban, hogy végül is

a Paprikafesztivál legnagyobb, Kalocsához köthető attrakciója a Paprikás Ételek Főzőversenye, hiszen a Paprikafesztivál egészének hírnevét ez alapozza meg a legjobban.

Illik tehát központi, jól megközelíthető és átlátható helyre tenni.

Még két napunk van, hogy a város közterületeit, a saját ingatlanunk környezetét rendbe tegyük, kicsinosítsuk, ünneplőbe öltöztessük. Megéri, mert ugyan a város hétköznapi elhanyagolt állapota gyakran kerül a közbeszéd fősodrába, de ez nem válhat sztereotípiává, ha legalább a közös ünnepeinken, kalocsai érzületünkre alapítva összefogunk és megmutatjuk: nem véletlen, ha 10 helyi embert megkérdeznek, 10 büszke arra, hogy kalocsai.