Egyházművészeti előadással nyílt meg a Kanonokház a 19. században című kiállítás Kalocsán – Vörös Márta főépítész 15 év régészeti feltárásait is bemutatta

Dr. Bábel Balázs köszöntötte az alkalomra összegyűlt, mintegy 130 főnyi közönséget, köztük Varga Lajos váci segédpüspököt, mint az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ vezetőjét, Font Sándor országgyűlési képviselőt, dr. Filvig Géza polgármestert, a múzeumi szakma országos és megyei képviselőit, valamint a restaurálást végző szakembereket.

Képgaléria megtekintése (24 db kép)

Érsek atya elmondta,

a mai ünnep kettős aktualitású: egyrészt 150 éves a műemlékvédelem Magyarországon, másrészt, bár ma Szent Márton napja van, de ez egyben Szent Asztrik püspök ünnepének vigíliája, és a róla elnevezett Astriceumban vagyunk. A most megnyíló kiállítással az intézmény a 150 éves műemlékvédelmi múltból az elmúlt 15 évben Kalocsán végzett munkálatokat mutatja be.”

Képgaléria megtekintése (24 db kép)

A főpásztor beszélt arról, hogy 1999-ben került Kalocsára, és már akkor látszott, hogy a központi épületeik felújításra szorulnak.

Bár pénzük, emberük nem volt, és a körülmények sem kedveztek, a millenniumi év után mégis halaszthatatlanná vált a felújítás. Ezért meghívtam Marosi Gábort, az Esztergom-budapesti Főegyházmegye főépítészét, akit viszont súlyos betegsége akadályozott a munkálatok irányításában. Ő Vörös Mártát ajánlotta, aki így a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye főépítésze lett.”- mondta Bábel Balázs érsek, majd felidézte:

A felújítás munkálatai 2008-ban kezdődtek az érsekség épületével, majd folytatódtak 2009-ben a főszékesegyházzal, később a Kanonokházzal, mely kibővült egy új szárnnyal, és 2016-tól Astriceum Érseki Múzeum néven a főegyházmegyei gyűjteménynek ad otthont. Mindeközben a téren is zajlottak a felújítások, ami régészeti munkát és a közművek felújítását is jelentette.”Bábel Balázs leszögezte,

a felújításon túl az is célunk volt, hogy az ezeréves érseki város régi fényéből visszahozzunk valamit, hiszen ennek a városnak nagy történelmi múltja van. A kommunizmus a múltat el akarta törölni, nem különben a mai kultúra, de mi ennek ellen akarunk állni.”

Képgaléria megtekintése (24 db kép)

Beszéde végén Érsek atya felidézte Garay János költőt, aki Szekszárd szülötte, Petőfi kortársa volt, nevét a Háry János című Kodály-opera szövegéről, Az obsitosról ismerhetjük. Az Árpádok című művében a szerző azt írja: „Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, / Csak elfajult kor hős elődöket; / A lelkes eljár ősei sírlakához, / S gyújt régi fénynél új szövetneket. Ezt akartuk” – zárta köszöntőjét az érsek.

Vörös Márta az előadása elején köszönetét fejezte ki a hivatalos szerveknek, az érsekségnek, a minisztériumnak és a kormánynak a támogatásért, Varga Lajos váci segédpüspöknek, mint az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ vezetőjének segítségét, majd a magyarországi műemlékvédelem 150 évvel ezelőtti megalakulásáról beszélt. 1872. április 7-én hozták létre a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságát, ettől kezdve kezdték el jegyzékbe foglalni a műemlékeket.

Képgaléria megtekintése (24 db kép)

A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (International Council of Museums, ICOM) újrafogalmazta a múzeum fogalmát, melynek üzenetét a főegyházmegye intézménye is követi: „a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmény, mely kutatja, gyűjti, megőrzi, értelmezi és kiállítja a tárgyi és szellemi örökséget. A múzeum a nyilvánosság számára nyitott, hozzáférhető és befogadó. (…) Kommunikál, változatos tapasztalatot nyújtva az oktatás, a szórakozás, a reflektív gondolkodás és a tudásmegosztás terén.” Ezen túl a főépítész számára a múzeum az Egyház kultúrtörténeti, építészeti és művészettörténeti öröksége védelmének, feldolgozásának és bemutatásának a küldetését is jelenti. Az értékeket igyekeznek a látogatók saját nyelvezetén átadni, még a fogyatékkal élő gyerekeket is sikerült megszólítaniuk. Vallják, hogy minden, amit kiállítanak és ahogy kiállítanak, az véleményformáló.

A főépítész idézett Szent II. János Pál pápa Levél a művészeknek című dokumentumából, melyben a pápa kiemeli a szépség szolgálatának fontosságát és azt, hogy a művész Isten teremtő erejének a részese. Vörös Márta hangsúlyozta, ez a szépség azonban már a görög művészetben összefonódott a jósággal a kalokagáthia elve értelmében. A szépséggel tehát a művészek Isten jóságát is közvetítik.

Vörös Márta előadásában ismertetett egy díszítőművészet-történetet bemutató mintagyűjteményt, amely az asszírtól kezdve a görög, a latin és a pompeji művészet motívumait mutatta be. Tette mindezt azért, hogy a most felújított, restaurált szárny termei historizáló falképeinek motívumrendszerét felvezesse, mely az elődökhöz hasonlóan szintén gazdag képzeletvilágról árulkodik. Akkor még csak képeken, majd a tárlatvezetés alkalmával személyesen is megcsodálhattuk az újonnan feltárt kanonokházi termek rozettáit, palmettáit, növényi ornamentikáit, az oroszlán-, illetve a több élőlényből összegyúrt groteszk ábrázolásait, melyek valóban hasonlóságot mutatnak az ókori mintákkal.

Képgaléria megtekintése (24 db kép)

A főépítész beszámolt arról, hogy a restaurátorok közel három évig dolgoztak a falak feltárásán, 16 réteg alól szedték ki azt a díszítőfestést, amely ma ismét látható.

A vetítésen előre láthattuk az oroszlános szobát; a művészetek szobáját a hét szabad művészet allegóriáinak ábrázolásával; a barokk szobát, ahol Mária Terézia kalapjával egy nőalak festménye is látható, valamint annak a reneszánsz stílusú Madonna-képnek a másolatát, melyet Nagy Lajos adományozott Mariazellnek.

A kanonoki hálóban még egy mosdókészletet is kiállítottak a magasra vetett ágy mellett. A termekben korabeli bútorokat, tükröket, fali és asztali órákat is láthatunk, melyek mind ízlésesen díszítettek, egyes darabok a Napóleon-kori empire stílust képviselik.

A kiállítás megnyitója után a résztvevők elsőként tekinthették meg az új kiállítást. A termekben megtudtuk azt is, hogy az 1779-ben épült Kanonokházban 1950 után katonák, majd diákok is laktak, hiszen kollégiumként is működött az épület.

Képgaléria megtekintése (24 db kép)

Amint az közismert, az Astriceum Érseki Múzeum más állandó kiállításai 2016 óta látogathatók. Ezeket is végigjárva megcsodáltuk a kalocsai érsekekről készített portrékat, az egykori liturgikus ruházatot és a kiegészítőket, főpásztorbotokat, ötvöstárgyakat. A főszékesegyház korábbi ikonosztázszerű oltárának festményei szintén itt kaptak helyet. A régi oltárképek mellett a híres Lőcsei Pál mester Keresztelő Szent János-faszobra is látható.

Képgaléria megtekintése (24 db kép)

A legfelső szinten megtekinthető Prokop Péter Akit szeretett Jézus című életműkiállítása is, amelyen a fiatalkori festményektől kezdve nyomon követhetjük a festő stílusának a változását. A híres festő kalocsai főegyházmegyés pap volt, 1956 után Rómában élt és alkotott. A szomszédos kiállítótérben pedig Szekeres Erzsébet falikárpit műveit csodáltuk meg.

A Kanonokház a 19. században című állandó kiállításmegtekinthető hétfő kivételével a hét minden napján 9 és 17 óra között az Astriceum Érseki Múzeumban.

A főszékesegyházzal szemben álló, egyemeletes, későbarokk stílusú, kontyolt nyeregtetős egykori kanonoki palota (ma Astriceum Érseki Múzeum) Patachich Ádám érseksége alatt, 1779-ben épült, két kanonok számára, két bejárattal. Az 1950-es évek elejétől volt itt érseki iroda, hosszú ideig honvédségi épületként működött, majd ismét egyházi kezelésbe került. 1976-tól nyugdíjas Papi Otthon, majd 2000-től diákkollégium. A 2015-16 években végzett felújítással, lefejtve az új kor rárakódásait, feltárult korai díszítettsége, gyönyörű, korhű falfestései. A kanonokház visszanyerte építéskori hű arculatát, mind külsőben, mind belső tereiben, bővítésével mintegy 1500 m2 kiállítótérrel méltó helyet ad az ASTRICEUM Érseki Múzeum számára.




Forrás: Magyar Kurír/KALOhírek