Astriceum Múzeum: Tomori Pál érsek-hadvezért és a mohácsi csatát idézték fel a történelmi bemutatón

Az ovális asztal mellett helyet foglaló előadókat és az érdeklődőket Dr. Bábel Balázs Kalocsa–Kecskeméti érsek köszöntötte. A metropolita egykori elődjéről szólva felidézte Tomori változatos életútjának azt a pillanatát, amikor nem akart kalocsai érsek lenni, majd amikor pápai nyomásra mégis az lett, nem csak hadvezéri, hanem lelkipásztori teljesítménye miatt is emlékezeteset alkotott. Többek között azért, mert azt kérte a pápától: azok a katonák, akik azért vesztették el a feleségüket, mert a török hárembe hurcolta őket, egyházi értelemben legyenek úgy szabadok, mintha meghalt volna a párjuk, és így újra házasságot köthessenek. A mohácsi csatának is voltak olyan résztvevői, akiktől levelek maradtak fönn például arról, hogy Tomori végrendeletet írt, mert érezte, hogy meg fog halni. Az érsek szerint Tomori életútjának ezt a lelki, spirituális oldalát egy következő alkalommal kellene majd, immár egyházi keretek között mélyebben kibontani.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

A Rubicon honlapján élő közvetítésben figyelemmel kísérhető beszélgetésből egykettőre kiviláglott: Tomori Pál életútját, főként az első 20 évet tekintve sok a bizonytalanság, még a születési éve sem biztos. Az viszont nagy bizonyossággal állítható, hogy Abaúj vármegyei köznemesi családba született. Valószínűleg, gondos nevelésben részesült, mert a fennmaradt dokumentumok szerint szépen és folyékonyan írt, illetve olvasott latinul. A kor szokása szerint ifjúként a tekintélyes Bornemissza János szolgálatába állt, hogy a katonai mesterséget elsajátítsa. Bornemissza mellett nemcsak a hadi mesterséget sajátította el, hanem a gazdasági és a pénzügyek intézésében is kellő jártasságra tett szert, amiért 1501-ben az erdélyi sóbányák kamarásává nevezték ki, és többször megbízták a szászok és a székelyek adójának behajtásával.

1512-ben II. Ulászló követeként járt a török udvarban. 1514. július végén, Dózsa György fegyverletétele után Szapolyai János őt küldte a Bihar városát ostromló parasztsereg ellen.

1514-től fogarasi és munkácsi várnagy volt, majd 1518-ban budai várkapitánnyá nevezték ki. 1519 májusában az ő nevéhez fűződik a nádorválasztó országgyűlésen támadt köznemesi zendülés leverése. 1520 közepén azonban hatalmas változás történt az életében. Vélhetően mert két menyasszonya is meghalt, szétosztotta vagyonát a rokonai között, és az obszerváns ferencesek közé lépett, a rend esztergomi kolostorába vonult.

Tomori és a mohácsi csata

Tomori jó katona hírében állott, ezért 1521-ben, a török-magyar háború kitörésekor sokan benne látták azt a hadvezért, aki képes ezen úrrá lenni. Egy jelentés szerint a hosszú békében telt évek miatt a magyaroknak nem voltak képzett hadvezéreik, egyedül Tomori volt járatos a hadviselés mesterségében. Tomori azonban kérés ellenére sem akart visszatérni a világi pályára.

Végül magyar kérésre 1523-ban VI. Adorján pápa rákényszerítette, hogy fogadja el a kalocsai érsekséget, majd áprilisban az országgyűlés megbízta a kortárs tudósítás szerint „az ország hadnagyságával és az egész Alföld kapitányságával” is.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

Tomori eleget tett a pápa és az országgyűlés utasításának és ezzel a török elleni védekezés szervezőjévé és katonai vezetőjévé vált. Hároméves délvidéki működése során komoly érdemeket szerzett a határvédelem megerősítésében. 1523 júliusában érkezett állomáshelyére, Péterváradra (ma Szerbia, Vajdaság tartomány, Újvidék melletti település a turisztikai szempontból is figyelemre méltó várral) és augusztusban már fel kellett vennie a harcot Ferhád boszniai pasa ellen, aki mintegy tizenkétezer fős hadserege élén a szerémségi Rednek várát vette ostrom alá. Augusztus 6-án és 7-én a Nagyolaszi–Rednek–Szávaszentdemeter háromszögben lefolyt három ütközetben a magyar csapatok döntő győzelmet arattak Ferhád serege felett. Ez volt az 1521–26-os magyar–török háború egyetlen jelentős magyar győzelme.

Idáig jutva az előadó kérdésre ismertette a korbeli hadszervezést, a hadviseléssel járó, megdöbbentően magas költségeket, a nemesi hadkötelezettséget és azt a logisztikai, földrajzi és minden egyéb más okot, hogy miért éppen Mohács alatt került sor a végzetes ütközetre, ami egyébiránt Tomori parancsára az oszmán sereg ellen a nemzetiségeket is magába foglaló magyar sereg támadásával kezdődött.

Az is elhangzott, Tomori egyházmegyéje teljes jövedelmét a védekezésre fordította és pápai támogatást is kapott, azonban a feladathoz mérten ez kevésnek bizonyult. Hogy az udvart és a főurakat ráébressze a veszélyre, többször is lemondással fenyegetőzött, majd 1526. január 12-én valóban benyújtotta lemondását és tárgyalásokba kezdett a Budán fogvatartott török követtel. Később I. Szulejmán ekkorra már elhatározta, hogy újabb hadjáratot indít Magyarország ellen, Tomori ezért visszavonta lemondását és visszatért állomáshelyére.

Tomori a következő másfél évben igyekezett a délvidéki – elsősorban a szerémségi – végvárrendszert megerősíteni. E várakra támaszkodva verte vissza az egyre gyakoribb török betöréseket. 1525-re annyira stabilizálta a helyzetet, hogy török területre is be tudott törni. Nagyobb hadjáratra nem gondolhatott, mert a magyar kincstár és a magyar főurak részéről csak nagyon kevés támogatást kapott. Tomori egyházmegyéje teljes jövedelmét a védekezésre fordította és pápai támogatást is kapott, azonban a feladathoz mérten ez kevésnek bizonyult. Hogy az udvart és a főurakat ráébressze a veszélyre, többször is lemondással fenyegetőzött, majd 1526. január 12-én valóban benyújtotta lemondását és tárgyalásokba kezdett a Budán fogva tartott török követtel. Később I. Szulejmán ekkorra már elhatározta, hogy újabb hadjáratot indít Magyarország ellen.

Képgaléria megtekintése (6 db kép)

Isztambulból indult a török sereg

Április végén a török hadsereg elindult Isztambulból Magyarország ellen. A hír hallatára II. Lajos király a magyar hadsereg fővezérévé nevezte ki Tomori Pált. A lassan gyülekező királyi sereg július második felében indult a délvidéken tartózkodó Tomorihoz. A haditanácsban nem volt egyetértés. A többség a közeledő török hadsereggel való ütközet mellett volt. Tomori, aki ismerte a magyar hadsereg gyengeségét, tapasztalatlanságát, ellenezte az ütközetet. A parancsnoklás kérdése sem volt tisztázott. Névleg Tomori volt a fővezér, de a csapotok mozgását, a hadműveleteket egy bizottság irányította. A csatára 1526. augusztus 29-én Mohács mellett került sor. A 25 ezer fős magyar hadsereg, kezdeti sikerek után, megsemmisítő vereséget szenvedett a 75-80 ezres török hadaktól. Tomori Pál vitézül harcolva esett el a csatában, amely után levágott fejét a szultán diadaljelként körülhordatta. A csatában magyar részről elesett még 6 főpap, számos főúr, néhány ezer lovas és mintegy 10 ezer gyalogos katona. II. Lajos király menekülés közben a villám árvíz miatt hirtelen megáradt Csele patakba fulladt.

Az előadás végén a közönség a történelmi bemutató két résztvevőjének, Varga Szabolcs történésznek és Rácz Árpád főszerkesztőnek a teljesítményét tapssal ismerte el, majd a megjelentek a Rubicon történelmi magazin szeptemberi számát ajándékként vehették át a főszerkesztőtől.

Kalocsán számos emlék őrzi Tomori Pál nevét. 1900. nov. 17-én a képviselőtestület a Szent János utca nevét Tomori Pál utcára változtatta. Ma is ezt a nevet viseli az utca, de az ötvenes évek elejétől 1956 őszéig a Rákosi Mátyás utca volt a neve. A Csajda fürdő nevét 1933. jún. 26-án Tomori fürdőre változtatták. 1945-ben kapta vissza eredeti nevét. Tomori Pál bronzszobrát, amelyet Füredi (Führer) Richárd szobrászművész készített, 1938. jún. 12-én avatta fel páter Zadravecz István a nagyszeminárium (ma a Művelődési Ház épülete) előtt. A szobrot a hetvenes évek közepén, a Művelődési Központ kialakításának idején áthelyezték a Tomori utcába, a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Technikummal szemben lévő parkba, ahonnan 1998 nyarán helyezték vissza eredeti helyére. 2004 nyarán közgazdasági és pénzügyi ismereteket oktató főiskola alakult Kalocsán, az új főiskola Tomori nevét vette fel, és Tomori Pál Főiskola néven kezdte meg működését. A városi önkormányzat és a főiskola vezetésének közös elhatározása szerint a főiskola nem alapított saját főiskolai könyvtárt, hanem a fenntartó önkormányzat és a főiskola közös összefogással tette alkalmassá a főiskolai könyvtári ellátás biztosítására a városi könyvtárt. A közös döntés nyomán a kalocsai önkormányzat az addig a Városi Közművelődési Intézmények, Könyvtár és Televízió tagintézményeként működő városi könyvtárt, 2006. március 1-i hatállyal, Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtár néven önálló könyvtárrá alakította és megbízta a főiskolai könyvtári ellátás megszervezésével. 
(Forrás: Asbóth Miklós)