A 2017-ben meghirdetett Év Levéltári Kiadványa versenyen Forráskiadványok kategóriában I. Díjat nyert a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (KFL) szakmai teamje. A rangos elismerést február 27-én a Fővárosi Levéltárban dr. Lakatos Andor, a levéltár vezetője vette át, aki egyben a forráskiadvány szerkesztője és a munkában mások mellett lektorként munkatársai, Csongrádi Gabriella és Lakatos Adél segítették. A mostani díj Kalocsa hosszú évtizedek óta meghatározó tudományos műhelyének immár a második magas rangú szakmai elismerése. Mint emlékezetes, a KFL 2015-ben nyert I. helyezést Monográfiák, tanulmánykötetek kategóriában, a Tóth Tamás által jegyzett, A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása című kiadványával.
Dr. Lakatos Andor portálunk kérdésére arról számolt be: A Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) rendezvényén az elismerő oklevél mellett a KFL 70 ezer forintos könyvutalványt (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Penna Bölcsész Könyvesbolt felajánlása) és értékes adatbázis hozzáférést (Arcanum Digitális Tudománytár felajánlása) is nyert a kézikönyvtár fejlesztésére, a további kutatások segítésére.
A levéltárvezető azt is elmondta: Kenyeres István (MLE elnöke) köszöntőjében a levéltárosok szívesen végzett, kedvelt tevékenységének nevezte a történeti kutatásokat és az ezzel kapcsolatos kiadványkészítést. Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója kiemelte, hogy a vidéki közgyűjtemények esetében a történeti kutatások folytatása különösen fontos és hiánypótló lehet. A főigazgató arra is figyelmeztetett, hogy a kiadványok tartalma, minősége mellett az is fontos, hogy azok miként jutnak el kutatókhoz, milyen formában éri el a közönség. Az értékes kiadványok információinak célba érése a 21. században nagyon fontos módszertani és gyakorlati-technikai kérdéseket vet fel.
A KFL első díjat nyert kiadványának méltatásakor Á. Varga László nyugalmazott főigazgató, a zsűri elnöke azt hangsúlyozta: ez volt az egyetlen puha kötésű, vékony gerincű kiadvány a sorakozó keménytáblás, vaskos kötetek között. Ám fellapozva, beleolvasva kiderült, hogy az „ideálistól” eltérő, könnyedebb külső a célokat figyelembe véve mégis indokolt, szerencsés lehet. A színes belső, a bőséggel alkalmazott illusztrációk, az eredeti szöveg képének átírása és a magyar fordítás olyan egységet alkot, mely alkalmas a tartalom sokoldalú megközelítésére, a célközönség kiszélesítésére. Mindezt a volt főigazgató különösen annak fényében nevezte nagy teljesítménynek, hogy a kiadvány egy kis intézményben, egy néhány személyes levéltárban jött létre.
A díjátadón résztvevő, fővárosi szakemberektől tudjuk: A KFL forráskiadványát Kiss Csaba erdőmérnök, a Pilisi Parkerdő Zrt., az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztályának elnöke rendhagyó módon, élvezetes stílusban mutatta be. Előadását a múlt és a jelen erdészeti szakmai igényeinek összehasonlítására építette, remek példát adott a forráskiadvány használatára. A szakember záró gondolatai között szerepelt: az erdőkben manapság nagyon sokféle társadalmi igény találkozik. Ezek közé tartozik a gazdálkodás, vadászat, sport, szabadidő, természetvédelem. A könyv is ennek tudatában készült, érezhető célja, hogy az erdészeken és történészeken túl megszólítsa a különféle csoportokat, az erdők teljes „közönségét”. A latin forrás szövegét Pető Gábor írta át és fordította, az illusztrációként használt grafikákat Szarvas Pongrác, a fotókat Molnár Attila készítette. A forráskiadvány gerincét adó Erdőrendtartások Magyarországon című tanulmányt Rádi József írta.
„Ez a könyv, melyet kezében tart az Olvasó hasonló feladatot tölt be, olvashatjuk a régmúlt erőgazdálkodását, azzal kapcsolatos szabályokat, de látunk benne gyönyörű szép fotókat és grafikus illusztrációkat is. Köszönet érte az Alkotóknak, az Olvasóknak pedig azt kívánom, hogy váljék nemes passzióvá számukra e könyv forgatása” - írja a forráskiadvány előszavában Dr. Bábel Balázs érsek.
A könyvből szerkesztőségünk is vásárolt. Érsek atyához csatlakozva mi is jó szívvel ajánljuk a kalocsai érseki uradalom erdőinek kezeléséről szóló, Mária Terézia 1769-es erdőrendeletére épített szöveget is tartalmazó könyvet, amely úgyis újabb sikere a KFL-nek, mint Kalocsa méltán híres tudományos műhelyének.