Játék a számokkal – „Megalapozatlan” „kapcsolatok” „relatív” „jövő”

Az idei költségvetés két nekifutásban készült el, elsőre visszavonta a tervezetet az előterjesztő polgármester. A második módosított indítványt rekordidő alatt elfogadta a testület, mindössze Simon Zoltán vonta kritika alá a tervezetet a múlt hónap utolsó napján tartott testületi ülésen, aki négy nappal korábban az előző terveztet visszavonása kapcsán – napirend előtt – is bírálta a költségvetést, már az akkorra kiküldött, módosított tervezetet is, kevesellve a változtatást. Akkori hozzászólásában – a Vagyonhasznosítási Kft. távozó ügyvezetőjének kijelentései kapcsán – személyesen dr. Bálint József polgármestert is támadta, aki azonban „nem vette föl a kesztyűt”.

A módosításra a pénzügyi bizottság illetve annak elnöke javaslata alapján került sor. A beérkezett jogos igények figyelembevételével átdolgozták a költségvetést, ezért került visszavonásra és újból, módosítva előterjesztésre – derült ki a polgármester felvezetőjéből. Tisztázandó kérdés nem lévén egyből a vita következett, amelynek során a költségvetés tartalmát illetően – a pénzügyi bizottság támogató álláspontjának ismertetésén kívül – egyedül Simon Zoltán szólalt föl.

Simon érdeklődéssel várta az öt nappal korábban napirendről lekerült előterjesztéshez képest látható módosításokat és változásokat, kíváncsian, hogy mi indokolhatta egy ilyen volumenű anyag, a város működését egy évig meghatározó rendelettervezet levételét a napirendről.

Most azonban csalódottságának adott hangot, amiért egyáltalán nem látott nagy volumenű változásokat az anyagban.

A SAROKSZÁMOK SEM VÁLTOZTAK, ÉS A SZERZŐDÉSEK MEGSZŰNTETÉSE ELLENÉRE NEM TŰNT EL AZOKRÓL A SOROKRÓL A PÉNZ, AMI MIATT ÉRTETLANSÉGÉT FEJEZTE KI SIMON.


Mondvacsinált megtakarítások?

A képviselő elismerte, hogy a dologi kiadásoknál csökkenések tapasztalhatóak, de úgy vélte, hogy ezek megalapozatlanok, nem látván annak hátterét, hogy miként csökken egy dologi kiadás 20-30 millió forinttal.

Ha tavaly 30 millióval több kellett, akkor idén miért kell 30 millióval kevesebb? Én rögtön magyarázatot is adok. Véleményem szerint egy ilyen költségvetés kicsit játék a számokkal. Én úgy érzem, hogy tulajdonképpen akármit be lehet írni. Aztán majd fél év múlva módosítjuk, fél év múlva bejelentjük, hogy ez mégsem annyi, hanem amannyi. Simon szerint ezek a módosítások ezért látszólagosak, a kimutatott hiány minimalizálása érdekében. Ám ez így is 60 millió. A képviselő szerint

EZ A 60 MILLIÓS HIÁNY NYELI EL A KALOCSAKOM ELADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL UTOLSÓ FALATJÁT:

Szerencsére még maradt a KalocsaKOM-ból 60 millió, ami lefedi ezt az utolsó hiányt, de hangsúlyozom polgármester úr, ez az utolsó morzsa, 460 milliót sikerült fölélni másfél év alatt. Egy balszerencséje van a városnak, hogy nincs még egy KalocsaKOM, mert annak az eladásából a választásokig ki lehetne húzni – mondta Simon Zoltán, aki szerint a költségvetés átgondolatlan. Sokallotta a nem kötelező feladatokra szánt 130 milliót, főképp annak fényében, hogy a kötelező feladatokat döntő mértékben az állam finanszírozza.

Hol vannak a kapcsolatok?

A hiány okai közt elismerte, hogy a város nagyon kevés támogatást kap. Ezzel kapcsolatban a polgármestert székfoglalása utáni nyilatkozataira emlékeztette:

Polgármester úr nagyon büszke volt a kezdet kezdetén a kapcsolataira, hogy a minisztériumokban ezt majd nem jelent problémát elintézni. Úgy látszik jelent, mert Kalocsa nagyon kevés pénzt kap. De ne politizáljuk át, nem politika miatt, hanem azért mert a kormány a felelőtlen pénzszórást nem támogatja. Ellenpéldaként Szeged városát hozta fel, amellyel kapcsolatban éppen aznap reggel jelentette be a sajtó, hogy a város polgármestere és a kormány elnöke megállapodása értelmében a kormányzat Szeged város fejlesztéséhez sok milliárddal járul majd hozzá. Ebből is látható Simon szerint, hogy nem politikai kérdés a kormányzati támogatás megítélése.

A jövő fölélése

A költségvetés koncepciójával kapcsolatban az volt az ellenvetése, hogy az ellenzék által régóta sürgetett takarékossági intézkedések helyett vagyonértékesítéssel, valamint az adóprés meghúzásával tervezi kialakítani a pénzügyi egyensúlyt.

Nem adóemelésből és az ingatlanok eladásából kell gazdálkodni, hanem takarékoskodni, valós mértékben takarékoskodni! De hiányolta a fejlesztéseket is:

Ugyanakkor nagyon megdöbbentő, hogy az elkövetkező évek fejlesztési rovatainál nulla szerepel, tehát a város nem is tervez fejlesztéseket. Úgy látszik, ennyi önkritikája van a városvezetésnek, hogy ezt már nem tudja fölvállalni, még akár fiktív módon leírva sem. „Relatív egyensúly”

Simon szerint mind emiatt a város költségvetése át nem gondolt, fiktív számokra épül, és a város további értékeinek a további felélését vetíti előre.

Kíváncsi vagyok, hogy meddig fog tartani ez az úgymond relatíve egyensúlyban lévő gazdálkodás! – zárta hozzászólását Simon Zoltán, a polgármester korábbi szóhasználatát kölcsönözve.

Természetesen ez is egy vélemény – felelte az elhangzottakra lakonikus tömörséggel Bálin József polgármester, majd megadta a szót a jelentkező Katus Attilának, és a szavazásig többször már nem is fűzött hozzá semmit a polgármester, ám a testületi ülés egy másik napirendi pontja kapcsán igyekezett magyarázatot adni a költségvetési vita kívülről valóban furcsának tűnő időzítéséről.

A „kapkodás” okai

Kifejtette, hogy a többszöri előterjesztés, illetve az első alkalommal történt visszavonás látszólagos esetlenségének az oka Szabó Balázs „türelmetlensége” volt, aki egy korábbi ülésen azt feszegette, hogy a Parkgondozó Kft. – akkor még csak föltételezett – ügyvezetői fizetéscsökkenése megjelent-e már a társaság üzleti tervében, így a városi költségvetésben.

A polgármester szerint a végeredmény az első előterjesztés megvitatása és elfogadása esetén is ugyanez lett volna. Az ügyvezetői fizetéscsökkentésről hozott döntés, illetve a megbízási szerződések megszüntetése után ugyanis ez már mind eldöntött tény volt, a pénzügyi következményekkel együtt, csak épp a költségvetés korábbi változatának elfogadása esetén ezeket a változásokat az első negyedévi, rendes költségvetés-módosítás alkalmával kellet volna átvezetni a tervezeten.

„A 60-ból 50 millió büntetés”

Második egyben utolsó fölszólalóként Katus Attila – Simon Zoltán korábbi fölvetéseire válaszul – a költségvetést terhelő, egy korábbi pályázathoz kapcsolódó pénz-visszafizetési kötelezettséget hozta föl.

Simon képviselőnek felhívom a figyelmét, hogy ebből a 60 millió [hiány]-ból 50 millió büntetés, a 2013-as év miatt. Tudom, nem önök a hibásak, nem a régi önkormányzat, én elfogadom. Tessék megnevezni, akkor ki a hibás? Ennek az önkormányzatnak ezt most vissza kell fizetnie. Közös a felelősség, plusz a politikai

A szavazás, illetve annak eredménye kihirdetése után Bálint József újra fölhívta a figyelmet a testület közös felelősségére, de a politikai felelősséget nem hárította el:

A költségvetési rendelet megalkotása a képviselő-testület felelőssége és nem a polgármesteré. Nekem csak a törvényes végrehajtás. (…) Nem politikai, a politikai felelősség az egy más dolog. És még egyszer elmondom, a képviselők nem a politikai pártokra, hanem a városra esküdtek föl.