Viszonylag szerény érdeklődés mellett zajlott december 7-én, múlt csütörtökön délután 4 órai kezdettel megtartott idei közmeghallgatás, amelyen számos örökzöld téma, köztük a közterületek, a zöldfelületek, városi fasorok, parkok és a temető állapota és a hulladékkezelés kérdései is szóba kerültek. Mások az állattartás helyi szabályairól, a Szentháromság-tér átalakításának részleteiről, a régészeti eredményekről kérdeztek.
Az idei közmeghallgatás témái közül néhányról már írtunk így külön cikkben számoltunk be egy fajszi feltalálónak a környék gépgyártásban érdekelt vállalkozásoknak tett innovációs ajánlatáról, valamit a korábbi években sok vitát kavart közvilágítási Démász-szerződésről és annak folyományairól, valamint más energetikai kérdésekről is írtunk.
Ma a többi felszólalást tekintjük át, de ezzel még mindig nincs vége, hiszen bevezetésként dr. Bálint József polgármester mintegy húszperces tájékoztatót tartott a lakosság részére. Az annak keretében elmondottakat szintén külön cikkben foglaljuk össze.
Visszatérő problémák
Szántó Éva a tavalyi felszólalásban észrevételezett, azóta orvosolt problémákért is köszönetet mondott, más kéréseit, például a Zöldfa utcai óvoda kerítésének lefestését azonban nem teljesítették. Most kiegészítette a listát, köztük hiányos fasorok pótlását, közterületek rendezettségének javítását, további virágosítását indítványozta – bár e téren dicsért is –, a közterületeken randalírozók, száguldozó motorosok megfékezését kérte. Ugyanakkor a közterületek csinosításáért köszönetet mondott az önkénteseknek, jelesül a Gerillakertészeknek, köztük önkormányzati képviselőknek, akik közül Bolvári Ferdinándot és „Kati Laci” képviselőt név szerint is említette. Fájlalta, hogy a város több pontján nem üzemelnek a meglévő szökőkutak. A közterületi hulladék részben a szemétdíjat nem fizető, szemetüket az utcai kukákban elhelyezni próbáló lakosok miatt képződik.
Kifogásolta a Széchenyi út mentén álló bálna állagát, az utcanév táblák állapotát is.
A felszólaló amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy a középtávú tervekben szereplő uszodaépítés kivitelezési munkáinak zaj és rezgésterhelése a környékbeli lakóépületek rongálódását eredményezheti majd. A jelenlegi uszoda használattal kapcsolatban rosszallotta a hangoskodást, főleg az éjszakai fürdőzések alkalmával.
Bírálta a kórházi beruházást, amely szerinte „úgy készült, mint a Luca széke”, és az átadáskor a használatbavételhez előírt tűzbiztonsági vészkijárat tervi hiánya miatt a tervező felelősségre vonását hiányolta, de örömét fejezte ki, hogy végül elkészült. Azt viszont fájlalta, hogy a Menza Kft. elveszítette a kórházi étkeztetést, és az Bajához került, reményét kifejezve, hogy a dietetikus szakemberek feladata nem a Bajáról hozott étel fölmelegítésében merül ki.
A polgármester elmondta, hogy a kórházi étkeztetés kérdése a kórház hatásköre, erre nincs a városnak ráhatása.
A motorosokkal a rendőrség tud valamit kezdeni, velük fölveszik a kapcsolatot.
Az uszodában hangoskodók kordában tartása az üzemeltető feladata volna.
A hulladékdíj fizetését próbálják ellenőrizni a segélykérők esetében, de már ez sem Kalocsához tartozik.
A Csajdakert fásítása és fasorok pótlása kérdéséhez a polgármester azt fűzte hozzá, hogy ez a város egészében, így a Főutcán és az Érsekkertben is problémát jelent, aminek fölmérését már megkezdték, majd ütemezett terv szerint végzik el a fás állomány pótlását.
Állattartási nehézségek
Kardos János az állattartással kapcsolatos problémát vetett föl. Elmondta: 2012 október 1-én hatályba lépett állattartási törvény, amely szerinte ellentmond az ezzel kapcsolatos helyi rendeleteknek. A törvény szerint ugyanis helyi jogszabályban nem tiltható, nem korlátozható és nem szabályozható az állattartás, a kalocsai szabályozás pedig tiltja az állattartó helyek, istállók, ólak, kifutók, illetve trágyatárolók kialakítását, pedig az állattartók számára az állatvédelmi törvény előírja ezeknek a létesítését. Azt ugyanakkor a helyi szabályzat tiltja, ami a helyi szabályozás tekintetében is ellentmondásos a felszólaló szerint, mivel ezzel szemben a helyi állattartási rendeletben előírják, hogy a más szabállyal tiltott építményeket hogyan kell elhelyezni. Furcsállotta ugyanakkor, hogy Kalocsán közterületen is két helyen létesítettek állatkifutót, villanypásztor segítségével.
A kérdező szerint ez sok kalocsait érint, akik esetleg nem is tudják, hogy szabálytalanságot követnek el.A polgármester szerint ugyanakkor a jogszabályok összhangban állnak egymással, hiszen, ha nem így lenne, azt a Kormányhivatal kifogásolta volna. A jegyző, dr. Kiss Csaba szerint a lakóterületeken elhelyezhető épületekre vonatkozó korlátozások nem akadályozzák az állattartást, csak bizonyos építmények, így állatkifutók és trágyatárolók elhelyezését, de állattartást a vonatkozó előírások betartásával – tehát amire az adott keretek lehetőséget adnak – lehet folytatni. A Kormányhivatalnak a panaszos konkrét ügyével kapcsolatos visszajelzését a jegyző is kíváncsian várja, mivel az precedensértékű lesz. Erről a felszólaló és a jegyző a továbbiakban személyes megbeszélést is folytatott.
Fókuszban a közlekedés
Szabóki László szintén rendszeres felszólaló néhány országos kérdést is érintett, majd helyi kérdésekre tért. Nehezményezte a nagy bürokráciát, példaként kiemelve, hogy a szemeteszsákokért be kell menni az információs irodába. Dicsérte a város kulturális életét, de hiányolta egy átfogó program létét, amelyből a rendezvényekről értesülni lehetne, és elkerülhetőek lennének a programütközések.
A közlekedésre térve a Katolikus Iskola környékét említette első helyen ahol véleménye szerint be kellene tartatni a KRESZ-t a renitens autóvezetőkkel. A forgalom növekedésével, különösen egyes beruházások tervezésénél gondolni kellene parkolók létesítéséről is, ami itt is és például a kórház mellett is hiányzik.
Örömmel értesült a Dunapataj-Foktő út és az elkerülőút építéséről, de hiányolta a részhatáridőket, ugyanakkor sokallotta a tervezésre szánt időket. Az elkerülő út régóta esedékes, mert az 51-es úttal nagy zaj és légszennyezés szabadul a városra. Az 51-esen történt felújítást elégtelennek vélte, és sürgette egy normális átkelő kiépítését a Pataji út végén lévő vasúti síneknél. Szabóki úgy vélte, hogy a városi utak felújítására is fordítani kellene. A temetői útfelújítást üdvözölte, de kevesellte a napi egy-másfél méteres tempójú munkavégzést, a fekvőrendőröket pedig városszerte eltávolíttatná, mivel tönkre teszik a kerékpárok gumiját, de az autóknak is árt.
A város rendezettségének megteremtésére követelte azt is, hogy a hulladékkezelő cég minden háztartáson hajtsa be a díjat. A képviselő-testület egyes ügyekben mutatott, nagy aktivitását túlbuzgóságnak értékelte, úgy vélve, egy-egy szakemberre is rábízhatnák a feladatokat. A város kulturális életét dicsérte a felszólaló, de hiányolta az azt bemutató ajánló programot, így sokan nem is értesülnek az eseményekről, amelyek sokszor időben is ütik egymást.
A polgármester válaszában elmondta, hogy az elszállított szemeteszsákok helyett a szállítóknak másikat kellene hagyniuk, abból évente négy jár, de elismerte, hogy a gyakorlatban ez az elmélet nem működik, viszont nem is önkormányzati feladata. A fekvőrendőrök kérdésében egyetértett Bálint József, de hozzátette, még ma is van aki azzal keresi meg, hogy tegyenek az utcájukba egyet. Aztán, amikor elhelyezik, újra jön, hogy helyezzék arrébb, mert nagy lett a zaj miatta.
A vasúti átkelőt itt nem tervezik, csak a kiemelt vasútvonalakon építi ki azt a vasúti társaság a hatalmas költségek miatt, de a Paksi-közben mégis megvalósul a fénysorompós vasúti átkelő, mintegy 40 millió forint értékben, amit a Glencore-nak a MÁV-val közös társfinanszírozási részvétele tesz lehetővé. Az építése tavaszra indul.
Útfelújításokra sajnos nincs pályázati forrás, a JETA alapjában sem – válaszolta Bálint József.
Szentháromság-tér – „Szégyelljük magunkat!”
Illés György, portálunk munkatársa – azonban az alkalomra való tekintettel ezúttal magánszemélyként – fölidézte, hogy korábban dr. Angeli Gabriella által testületi ülésen föltett kérdésre utalt vissza, amely a Szentháromság-téri Liszt-szobor elmozdításának szándékára vonatkozott, arra ugyanis korábban nem kért engedélyt a beruházó. A kérdező kíváncsi volt, hogy az akkor az érsekséggel, illetve annak mérnöki apparátusával tervezett kapcsolatfölvételre sor került-e. Bálint József válaszából kiderült, hogy a szobor elmozdítására hivatalos megkeresés továbbra sem érkezett, az önkormányzat nem foglalkozott ezzel, azonban nem a város az eljáró hatóság.
A régészeti feltárások eredményeiről is kérdezett, konkrétan, hogy kapott-e arról a város valamiféle tájékoztatást, van-e rálátása, például a múzeumon keresztül, mivel a sok éve folyó feltárások egyetlen közismert hozadéka, hogy száz évvel ezelőtt megtalálták Asztrik csontjait – ezt kevesellte. Bálint József úgy tudja, hogy az érsekség folyamatosan tájékoztatja a lakosságot mind a rádión keresztül, mind nyilatkozatok formájában, a föltárt anyagokat pedig rendszeresen kiállítják.
A kérdező a tér burkolására mostanáig használt macskakövek sorsáról és hollétéről is kérdezett, amelyek a város tulajdonát képezik, és aggodalommal figyelte, hogy a város határában földdel keverve mélyfekvéses terület feltöltésére macskaköveket is használnak. Bálint József kijelentette, hogy mivel úgy elhelyezve veszélyes hulladék, feltöltésre biztosan nem használják, erre a kérdező kijelentette, hogy a köveket földdel keverve emberi csontokkal együtt borították le, „hihetetlen kegyeletsértő módon”, amit a város népe „bambán nézett”, amiért „szégyelljük magunkat!”
A polgármester e kérdésekkel „főépítész asszonyhoz” tanácsolta a kérdezőt.
A fejlődést elkerülő út
Az elkerülő útra is vonatkozott egy kérdés, amely arra irányult, hogy lobbizott-e a város a nyugati helyett a keleti szárny megépítéséért, mivel szerinte a tervekben szereplő nyugati elkerülő szakasz az elkerülő út hármas céljából – a városra tekintve – „mínusz egyet valósít meg”. A hozzászóló rámutatott: a város tartalék ipari területeit nem csatornázza be, így vagy nem lesz fejlődés, vagy annak forgalma mind a városra zúdul majd, akárcsak a híd által generált Kelet-nyugati forgalom, így a városban a forgalomterhelés növekedni fog.
Bálint József szerint azonban ez nem városi kompetencia, hanem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) hatásköre, és ezt a szakaszt tették be a fejlesztési tervek közé. Nehezményezte, hogy a felszólaló minden fórumon azzal vádolja, hogy nem lobbizott a keleti szárny érdekében, ám mikor ezzel kapcsolatban igyekezet közbenjárni, azt kapta vissza, hogy örüljünk, hogy ez a szakasz megvalósul.
A kérdező az érsekségnek azon tervével kapcsolatos önkormányzati álláspont felől is kérdezett, hogy az út alatti feltárások érdekében a Szentháromság-teret teljesen lezárják majd a forgalom elől. Erre a kérdésre válaszolva Bálint József kijelentette:
amíg az út kiváltását nem oldják meg, addig a lezáráshoz nem járulnak hozzá.
Az oldal támogatója a Hufbau-Akker szaküzlet. További akciós termékekért ide kattints!